6p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hajmeresztő tempóban fejlődik a technológiai szektor, gyakorlatilag minden nap napvilágra kerül valamilyen új eszköz, ami könnyebbé hivatott tenni az életünket. Ezek azonban rendkívül sok adatot generálnak, amik sebezhetővé teszik az átlagos felhasználót a virtuális térben – köztük a fizetési adatainkat is. Hogyan védhetjük meg ezeket? Milyen trendek mutatkoznak a technológia piacán? Mindez kiderült a MasterCard konferenciáján.

A kártyás fizetési piac hatalmas méreteket ölt már most is, nyitotta előadását Ajah Bhalla, a MasterCard elnöke a cég Global Risk Leadership konferenciáján, Portugáliában. A MasterCardnak Európa a legfontosabb piaca, itt 500 millió ilyen kártyát, valamint 700 millió Maestro kártyát használnak, így nem is csoda, ha a fizetési forradalomnak és a technológiai innovációknak is épp az öreg kontinens a melegágya: az új megoldások 66 százalékát itt találják ki, köztük a híres-neves PSD2 szabványt is, amit valamikor a jövőben az egész világon sztenderdként használhatnak.

Trend-trend hátán

A nagy fejlődés négy alappilléren és trenden nyugszik, mondta el Bhalla. A Dolgok Internete (Internet of Things) rohamosan fejlődik, évente több millió új eszközt dobnak a piacra, az évtized végére pedig legalább 30 milliárd hálózatba kötött kütyüvel élünk majd együtt, kezdve az okos termosztátokon és hűtőkön át a különböző viselhető eszközökig. Jelenleg 7 ország folytat önálló kutatást az önvezető autók terén és üzemeltet éles tesztidőszakot (köztük Magyarországon is épült már tesztpálya), de már kísérleteznek személy- és csomagszállító drónokkal, a robotok széleskörű felhasználásával és bőr alá ültethető NFC chippel.

Mindebből következik az is, hogy irtózatos mennyiségű adatot generálunk: a világ teljes információs adatbázisának 90 százaléka az elmúlt 2 évben keletkezett. Az elnök elmondta: naponta 270 milliárd e-mailt és 40 milliárd üzenetet váltunk – és ezek csak a személyes vagy munkaügyi levelezéseinkből fakadó adatok. A harmadik trend a közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság fejlődése: elég csak az Uber vagy az Airbnb sikerére gondolunk. Az új üzletpolitika megjelenése szintén új megoldásokat és szabályozásokat követel, fűzte hozzá Bhalla.

Végezetül a negyedik stabil láb maga az ifjúság: a most felnövő generáció már beleszületett ebbe a technológiai zsúfoltságba, egy mai átlagos gyereknek legalább 5 okos eszköze van és használja is őket napi rendszerességgel, ráadásul teljesen másképp gondolkodnak a személyes adatokról. A mai fiatalság mindenütt ott van, online és offline egyaránt: bárhonnan lő egy szelfit, feltölti a tartózkodási helyét, és nem rejti véka alá a véleményét. Ez is mind-mind iszonytató mennyiségű adatot generál.

Mihez vezet mindez?

Ebből kifolyólag a mostani világ egy ügyes hackernek kész aranybánya, ha adatok megszerzéséről és továbbértékesítéséről van szó. Ahogy arról már korábban írtunk, egy hitelkártya adatát 400-450 dollárért adják-veszik az internetes feketepiacon, de minden további, a számlához köthető személyes adat csak növeli az értékét. Az Equifax felmérése szerint csak az idei évben eddig 143 millió esetben törtek fel adatbázisokat és loptak el milliárdnyi adatot az emberektől – sokszor úgy, hogy észre sem veszik. A korábbi pisztolyos bankrablások korának vége, mutatott rá Bhalla: ma két kattintással rommá keresheti magát bárki, aki egy kicsit is konyít a rendszerek feltöréséhez. Emellett elszaporodtak a különböző vírusos támadások – például a magyar egészségügyet is megbénító Wannacry, vagy épp a Bangladesh bankjait lenullázó ransomware-hullám.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek főleg csak birtokolják, de nem tudják használni az eszközeiket, mutatott rá Ajah Bhalla. Alapvető biztonsági lépésekről feledkezünk el, mint például a rendszeres jelszócsere vagy a szoftverek frissítése, ami óriási rést hagy az adatok védelmén. Ezt tudják kihasználni a hackerek, nem csak egy átlagembernél – számos cégnél is ennyin dől el, hogy ellopják-e egy vállalat adatait vagy sem.

Győzzük meg a lusta felhasználót!

Fontos, hogy az adatvédelem intuitív és könnyen kezelhető legyen, ha ugyanis túlságosan bonyolult vagy időigényes, az ember inkább kikapcsolja az ilyesmit – például a hatékony, de sokszor idegesítő kétlépcsős azonosítás, amit ma már a Google, a Facebook vagy épp a játékokra szakosodott Steam is használ a profilok védelméhez. Ezt a beállításoknál lehet bekapcsolni, és a rendszer minden bejelentkezéskor egy egyedi, egyszer használatos kódot küld a telefonunkra, amivel igazolhatjuk, hogy mi próbálunk belépni.

Ma már számos megoldás készül, ami ennél lényegesen egyszerűbb, ilyenek például a biometrikus védelmi eszközök (ujjlenyomat- vagy retinaszkenner, arcfelismerés), ami ugyan sokkal gyorsabb és biztonságosabb, cserébe az eszköz maga lesz lényegesen drágább – ilyen ma még csak a prémium kategóriás telefonokban kap helyet, ám rövidesen ez lehet az általános, ahogy az eszközök előállítása olcsóbbá válik.

Mi lesz a jövő?

Egy másik lehetőség az olyan mesterséges intelligenciák használata, ami megtanulja a felhasználó szokásait – például, hogy milyen ütemben gépel, hogyan tartja a telefonját, vagy épp jobb- vagy balkezes-e az illető. Mivel a gépelési, pötyögési és kéztartási stílusunk is egyedi, akárcsak az ujjlenyomatunk, a rendszer azonnal tudni fogja, hogy valaki más igyekszik belépni a fiókunkba, és figyelmeztetést tud küldeni. Ilyen rendszerek már most is léteznek, a MasterCard maga is tesztel egy ilyet.

A kétlépcsős beléptetés mellett a tokenizáció előretörése is rendkívül fontos lépés, ez ugyanis szavatolja, hogy a kártyaadataink egy-egy tranzakció során nem kerülnek ki. Ezt elsősorban a mobilfizetési rendszerek használják: a fizetéskor a kártyaadatunk egy egyszeri, egyedi kóddá alakul, ezt kapja meg a bank, aki csak egy speciális, kizárólag erre szakosodott visszafejtő algoritmussal tudja meg, hogy ezek mi voltunk. Ha bárki a két végpont között belenéz a tranzakcióba, csak egy értelmezhetetlen adatcsomagot lát, amiből nem derül ki, hogy számlaadatot, fotót vagy üzenetet küldtünk-e. Olyan ez, mint a kaszinókban a zseton: csak a kasszánál tudjuk pénzre váltani, addig azonban csak egy “értéktelen” műanyagdarab.

Egy készpénzfelvételnek indult - hogyan lett adatlopás a vége?Ismerjük már a különböző vírusirtók és az online biztonsági lépések használatának fontosságát, a hackerek azonban nem csak a virtuális, hanem a fizikai térben is leselkednek ránk. Egy bankkártya adatainak megszerzése épp annyi ideig tart, ameddig készpénzt veszünk fel egy automatából, a hatását azonban akár csak hónapokkal később vesszük észre a bankszámlánkon. Ez nem sci-fi, hanem a jövő támadásainak egyike – a MasterCard konferenciáján pedig kiderült, hogyan védekezhetünk ez ellen. >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Érdekes jelenség figyelhető meg a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2025. június 20. 11:25
Egyre népszerűbbek a kiegészítő fedezetek.
Személyes pénzügyek Gulyás Gergely százezreket érintő bejelentést tett – döntött a kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 16:04
Meghosszabbították a kamatstopot.
Személyes pénzügyek A magyar demográfiai katasztrófa a nyugdíjasokat is befolyásolja
Hollós János | 2025. június 18. 10:42
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint áprilisban 5323 gyermek született, 14 százalékkal, 852-vel kevesebb, mint 2024 áprilisában. Magyarország történelmében még soha nem született ilyen kevés gyerek egy hónap alatt. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével.  
Személyes pénzügyek Ennyiből jön ki átlagosan egy külföldi családi nyaralás
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 17:38
A Groupama Biztosító és az OTP Bank ezer főt kérdezett meg országos reprezentatív felmérésében.
Személyes pénzügyek Tízből öt magyar ennél kevesebbet keres – itt vannak a friss adatok!
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyivel nőttek a bérek. A mediánadatok árulkodóak. 
Személyes pénzügyek Milliók járhatnak vissza a magyar devizahitelesnek, itt az ítélet
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 06:49
Még nem jogerős.
Személyes pénzügyek Eldurvult a helyzet az online banki csalásoknál
Herman Bernadett | 2025. június 16. 18:51
Egyre sikeresebbek a csalók, miközben a bankok egyre kevesebb csalási kísérletet hiúsítanak meg. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan nő az ügyfelekre áthárított veszteség értéke, de ez változhat, ha jön az „öt csapás”.
Személyes pénzügyek Fontos bejelentés az OTP-től: sok bankszámlást érintett
Herman Bernadett | 2025. június 16. 15:47
A lakossági ügyfelek igényeihez alkalmazkodva a hitelintézet meghosszabbítja az OTPdirekt internetbank használatát. Erre azért van szükség, hogy azoknak az ügyfelek, akik még nem kezdték el használni az új internetbankot, további időt biztosítson az átállásra. 
Személyes pénzügyek Tudományosan is beigazolódott a babona: tényleg több a szerencsétlenség péntek 13-án
Herman Bernadett | 2025. június 11. 11:50
Ne nevesse ki a babonásokat! A statisztikák szerint valóban több káresemény történik péntek 13-án, mint az átlagos napokon. Péntekenként egyébként is több a káresemény – derül ki az Allianz Hungária adataiból. 
Személyes pénzügyek A bankoknak is jó üzlet a gyerekszámla
Gergely Péter | 2025. június 9. 17:01
A gyerekek számára nyitható kedvező számlacsomagok első ránézésre nem tűnnek jó üzletnek a bank szempontjából. Általában ingyenesek és alacsony forgalmat is generálnak, ezáltal pedig minimális profitot termelnek. Ennek ellenére szinte az összes banknál elérhetők, és számos kedvezmény is kapcsolódik a fenntartásukhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG