6p
Hajmeresztő tempóban fejlődik a technológiai szektor, gyakorlatilag minden nap napvilágra kerül valamilyen új eszköz, ami könnyebbé hivatott tenni az életünket. Ezek azonban rendkívül sok adatot generálnak, amik sebezhetővé teszik az átlagos felhasználót a virtuális térben – köztük a fizetési adatainkat is. Hogyan védhetjük meg ezeket? Milyen trendek mutatkoznak a technológia piacán? Mindez kiderült a MasterCard konferenciáján.

A kártyás fizetési piac hatalmas méreteket ölt már most is, nyitotta előadását Ajah Bhalla, a MasterCard elnöke a cég Global Risk Leadership konferenciáján, Portugáliában. A MasterCardnak Európa a legfontosabb piaca, itt 500 millió ilyen kártyát, valamint 700 millió Maestro kártyát használnak, így nem is csoda, ha a fizetési forradalomnak és a technológiai innovációknak is épp az öreg kontinens a melegágya: az új megoldások 66 százalékát itt találják ki, köztük a híres-neves PSD2 szabványt is, amit valamikor a jövőben az egész világon sztenderdként használhatnak.

Trend-trend hátán

A nagy fejlődés négy alappilléren és trenden nyugszik, mondta el Bhalla. A Dolgok Internete (Internet of Things) rohamosan fejlődik, évente több millió új eszközt dobnak a piacra, az évtized végére pedig legalább 30 milliárd hálózatba kötött kütyüvel élünk majd együtt, kezdve az okos termosztátokon és hűtőkön át a különböző viselhető eszközökig. Jelenleg 7 ország folytat önálló kutatást az önvezető autók terén és üzemeltet éles tesztidőszakot (köztük Magyarországon is épült már tesztpálya), de már kísérleteznek személy- és csomagszállító drónokkal, a robotok széleskörű felhasználásával és bőr alá ültethető NFC chippel.

Mindebből következik az is, hogy irtózatos mennyiségű adatot generálunk: a világ teljes információs adatbázisának 90 százaléka az elmúlt 2 évben keletkezett. Az elnök elmondta: naponta 270 milliárd e-mailt és 40 milliárd üzenetet váltunk – és ezek csak a személyes vagy munkaügyi levelezéseinkből fakadó adatok. A harmadik trend a közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság fejlődése: elég csak az Uber vagy az Airbnb sikerére gondolunk. Az új üzletpolitika megjelenése szintén új megoldásokat és szabályozásokat követel, fűzte hozzá Bhalla.

Végezetül a negyedik stabil láb maga az ifjúság: a most felnövő generáció már beleszületett ebbe a technológiai zsúfoltságba, egy mai átlagos gyereknek legalább 5 okos eszköze van és használja is őket napi rendszerességgel, ráadásul teljesen másképp gondolkodnak a személyes adatokról. A mai fiatalság mindenütt ott van, online és offline egyaránt: bárhonnan lő egy szelfit, feltölti a tartózkodási helyét, és nem rejti véka alá a véleményét. Ez is mind-mind iszonytató mennyiségű adatot generál.

Mihez vezet mindez?

Ebből kifolyólag a mostani világ egy ügyes hackernek kész aranybánya, ha adatok megszerzéséről és továbbértékesítéséről van szó. Ahogy arról már korábban írtunk, egy hitelkártya adatát 400-450 dollárért adják-veszik az internetes feketepiacon, de minden további, a számlához köthető személyes adat csak növeli az értékét. Az Equifax felmérése szerint csak az idei évben eddig 143 millió esetben törtek fel adatbázisokat és loptak el milliárdnyi adatot az emberektől – sokszor úgy, hogy észre sem veszik. A korábbi pisztolyos bankrablások korának vége, mutatott rá Bhalla: ma két kattintással rommá keresheti magát bárki, aki egy kicsit is konyít a rendszerek feltöréséhez. Emellett elszaporodtak a különböző vírusos támadások – például a magyar egészségügyet is megbénító Wannacry, vagy épp a Bangladesh bankjait lenullázó ransomware-hullám.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek főleg csak birtokolják, de nem tudják használni az eszközeiket, mutatott rá Ajah Bhalla. Alapvető biztonsági lépésekről feledkezünk el, mint például a rendszeres jelszócsere vagy a szoftverek frissítése, ami óriási rést hagy az adatok védelmén. Ezt tudják kihasználni a hackerek, nem csak egy átlagembernél – számos cégnél is ennyin dől el, hogy ellopják-e egy vállalat adatait vagy sem.

Győzzük meg a lusta felhasználót!

Fontos, hogy az adatvédelem intuitív és könnyen kezelhető legyen, ha ugyanis túlságosan bonyolult vagy időigényes, az ember inkább kikapcsolja az ilyesmit – például a hatékony, de sokszor idegesítő kétlépcsős azonosítás, amit ma már a Google, a Facebook vagy épp a játékokra szakosodott Steam is használ a profilok védelméhez. Ezt a beállításoknál lehet bekapcsolni, és a rendszer minden bejelentkezéskor egy egyedi, egyszer használatos kódot küld a telefonunkra, amivel igazolhatjuk, hogy mi próbálunk belépni.

Ma már számos megoldás készül, ami ennél lényegesen egyszerűbb, ilyenek például a biometrikus védelmi eszközök (ujjlenyomat- vagy retinaszkenner, arcfelismerés), ami ugyan sokkal gyorsabb és biztonságosabb, cserébe az eszköz maga lesz lényegesen drágább – ilyen ma még csak a prémium kategóriás telefonokban kap helyet, ám rövidesen ez lehet az általános, ahogy az eszközök előállítása olcsóbbá válik.

Mi lesz a jövő?

Egy másik lehetőség az olyan mesterséges intelligenciák használata, ami megtanulja a felhasználó szokásait – például, hogy milyen ütemben gépel, hogyan tartja a telefonját, vagy épp jobb- vagy balkezes-e az illető. Mivel a gépelési, pötyögési és kéztartási stílusunk is egyedi, akárcsak az ujjlenyomatunk, a rendszer azonnal tudni fogja, hogy valaki más igyekszik belépni a fiókunkba, és figyelmeztetést tud küldeni. Ilyen rendszerek már most is léteznek, a MasterCard maga is tesztel egy ilyet.

A kétlépcsős beléptetés mellett a tokenizáció előretörése is rendkívül fontos lépés, ez ugyanis szavatolja, hogy a kártyaadataink egy-egy tranzakció során nem kerülnek ki. Ezt elsősorban a mobilfizetési rendszerek használják: a fizetéskor a kártyaadatunk egy egyszeri, egyedi kóddá alakul, ezt kapja meg a bank, aki csak egy speciális, kizárólag erre szakosodott visszafejtő algoritmussal tudja meg, hogy ezek mi voltunk. Ha bárki a két végpont között belenéz a tranzakcióba, csak egy értelmezhetetlen adatcsomagot lát, amiből nem derül ki, hogy számlaadatot, fotót vagy üzenetet küldtünk-e. Olyan ez, mint a kaszinókban a zseton: csak a kasszánál tudjuk pénzre váltani, addig azonban csak egy “értéktelen” műanyagdarab.

Egy készpénzfelvételnek indult - hogyan lett adatlopás a vége?Ismerjük már a különböző vírusirtók és az online biztonsági lépések használatának fontosságát, a hackerek azonban nem csak a virtuális, hanem a fizikai térben is leselkednek ránk. Egy bankkártya adatainak megszerzése épp annyi ideig tart, ameddig készpénzt veszünk fel egy automatából, a hatását azonban akár csak hónapokkal később vesszük észre a bankszámlánkon. Ez nem sci-fi, hanem a jövő támadásainak egyike – a MasterCard konferenciáján pedig kiderült, hogyan védekezhetünk ez ellen. >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Autót venne, de nincs elég pénze? Itt vannak a lehetőségek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 6. 07:27
Az elmúlt években az autók ára sokat kúszott felfelé, önerőből egyre nehezebb saját gépjárművet venni, ha olyat szeretnénk választani, ami fiatalabb az átlagnál és évekkel később is gond nélkül szolgál majd bennünket. A finanszírozáshoz több lehetőség közül is választhatunk, a szabad felhasználású személyi kölcsön mellett az autólízing is jó, olcsóbb megoldás lehet, akár magánszemélyeknek is – írja közleményében a Bank360.
Személyes pénzügyek Tanulságos történetek: ezek az áldozatok sikeresen küzdöttek a bankjuk ellen
Herman Bernadett | 2025. augusztus 4. 05:56
A bankszámlás csalások 99 százalékában az ügyfelek viselik a kárt, a Pénzügyi Békéltető Testület azonban sokszor az ügyfélnek ad igazat. A bankok szerint még az is az ügyfél hibája, ha nem ismeri fel külföldön a csalók által üzemeltetett ATM-et. 
Személyes pénzügyek A tanulónak 34 ezer forint egy óra – ennyit keres egy autós oktató Németországban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 3. 10:41
„Anyagilag hatalmas előrelépést jelentett az autós oktatói munka.”
Személyes pénzügyek Éremes tudni: összehangolják a különböző lakástámogatásokat
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 10:31
Megjelent a jogszabálytervezetet, amelynek elsődleges célja az Otthon Start Program, a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és a Babaváró hitel összehangolása annak érdekében, hogy az érdeklődők maximálisan ki tudják használni együttesen is az egyes támogatási formákat.
Személyes pénzügyek Új részletek derültek ki Orbán Viktor nagy bejelentéséről
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 12:28
A Kormányinfón árult el részleteket Gulyás Gergely.
Személyes pénzügyek Még 3 százaléknál is olcsóbb lehet az új lakáshitel
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 09:39
Beindulhat a verseny a bankok között.
Személyes pénzügyek Mennyit hozhat a kormány legújabb dobása?
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 16:55
Érezhető támogatás lehet az érintetteknek.
Személyes pénzügyek Megvan a legújabb csodafegyver: Orbán Viktor elárulta, mi az
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 16:13
Új intézkedést jelentett be.
Személyes pénzügyek Főhet a feje a nyaralni induló autósoknak
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 11:06
Megjött az árak alakulásáról szóló hír.
Személyes pénzügyek Lakásvásárlás fele annyi pénzből? Lesz, akinek ez is összejöhet
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 09:36
Igaz, ehhez egy „szuperkombó” kell, az összes jelentősebb kedvezmény igénybevételével.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG