Gondolnád? Több, mint egymillió dollárt érsz az interneten

A szombati, egyben utolsó napon tartottak előadást a Big Data veszélyeiről és előnyeiről a Corvinus Egyetem nagyelőadónak átalakított aulájában, a háromnapos BrainBar tudományos konferencián. A Big Data, ahogy arról már korábban is írtunk, a már létező jövő: a számtalan viselhető, hordozható és újonnan feltalált elektronikai kütyü irgalmatlan mennyiségű adatot generál rólunk, amelyet ezután a különböző vállalatok kezelnek rólunk – elvileg bizalmasan. Mi történik ugyanakkor, ha olyan problémával találkozunk, mint a Facebook és a Cambridge Analytica esetében, amikor 80 millió ember adata szivárgott ki?

Elszórt kenyérmorzsák

Az ilyen kiszivárgási botrányok esetében nem szabad megfeledkezni arról, hogy gyakorlatilag folyamatosan információt generálunk magunkról, kezdte a kerekasztal-beszélgetést Vess Popov, a Cambridge Psychometrics üzleti fejlesztésekért felelős igazgatója. Minden, amit teszünk, minden, amire rákeresünk, az követhetővé válik a nagyvállalatok számára – ebből áll a digitális lábnyomunk. Ezek ma már könnyen olvashatók és követhetők mesterséges intelligenciák vagy öntanuló algoritmusok segítségével, amelyek követik az egyes felhasználókat, és semmi mást nem csinálnak, csak adatot gyűjtenek róluk.

Ezeket az adatokat utána a nagyvállalatok tudják hasznosítani, elsősorban marketing célokkal. Ez az adatgyűjtés a kiberbiztonság kétélű fegyvere: a Scifutures alapítója és vezérigazgatója, Ari Popper bár óvatosságra int mindenkit, kiemelte, hogy mint minden technológiát, ezt is lehet jóra és rosszra is használni. Ha a személyes információink rossz kezekbe kerülnek, valóban komoly etikai és biztonsági kérdések merülhetnek fel, jó kezekben viszont könnyebbé teszi az életünket – gondoljunk csak a fölösleges, bennünket egyáltalán nem érdeklő reklámok kiszűrésére Facebookon vagy a Google keresőjében.

Mennyit tud rólam az internet?

Ha röviden akarjuk összefoglalni: mindent, fűzte hozzá Popov. A keresési előzményeink alapján elszórt információkat hagyunk magunkról, kezdve a szexuális preferenciáinktól a vásárlási szokásainkon át a politikai, vásárlási és életviteli stílusunkról, vagy épp a demográfiai adatainkról – IP cím alapján könnyen belőhető az is, hogy honnan csatlakozunk. Ha úgy tetszik tehát, nem az a kérdés, hogy mit tudhat rólunk a világ, hisz kijelenthetjük, hogy bármi, ami érdekli az embereket, előbb-utóbb kikutatható, zárta Popov.

A legdrágább információ egyébként jelenleg az egyén DNS-adata – ezt ma már egyre könnyebb lehet megszerezni, tekintettel arra, hogy az egészségügy világszerte digitalizálódik –, ez mintegy egymillió dollárt ér a hirdetőknek. Ezek elemzésével ugyanis célzottan hirdethetnek gyógykészítményeket vagy megoldásokat az egyéneknek, miközben megspórolnak maguknak rengeteg időt és energiát az egyes individuum követésén.

Melyek a fő kérdések?

A fontosabb kérdés, hogy hogyan kezeljük az adatokat, vette át a szót Popper. Ehhez átláthatóságra és ellenőriztethetőségre van szükség, ezért is üdvözölendő az Európai Unió GDPR-rendelete.  Ugyanakkor fontos az is, hogy az információ ne legyen teljesen elzárva mindenkitől – ez különösen a kutatóknak lényeges, akik sokszor Facebook és Twitter bejegyzések elemzésével vonnak le szociális következtetéseket. Ha ezeket elvesszük, az a szociális tudományoknak jelenthet komoly érvágást, véli Popov. Hozzátette: az emberek akár hajlandóak kis mennyiségű pénzt is fizetni az adataik biztonságáért. Két évvel ezelőtt végeztek egy felmérést, amely alapján a válaszadók kétharmada jelezte, hogy hajlandó lenne havi 3 dollárt (kb. 750 forintot) fizetni azért, hogy a Facebook ne kövesse a mozgását az interneten.

Ari Popper szerint az ilyen pay-per-view megoldások jelenthetik a jövő adatbiztonságának kulcsát. Ne abból induljunk ki, hogy mit tudhatnak meg rólunk, zárta előadását: induljunk ki abból, hogy már mindent tudnak, és inkább hogyan tudjuk a felhasználást ellenőrizni. Meglátása szerint ha adott esetben maga a felhasználó szabhatna árat arra, hogy számára mennyit érnek az egyes személyes adatai, az egy lehetséges megoldást jelenthetne a mostani problémára.