|
| Stoltenberg NATO-főtitkár és Luksics montenegrói külügyminiszter a bejelentéskor. (EPA/OLIVIER HOSLET) |
Az Észak-Atlanti Szövetség eheti külügyminiszteri értekezletén meghívta Montenegrót a tagjai közé. Ezzel a NATO ellenőrizné a teljes észak mediterrán partszakaszt Portugáliától Törökországig – egy kis, 20 kilométeres bosnyák partszakasz kivételével. A volt Jugoszlávia tagjaként Bosznia-Hercegovina egyébként szintén a NATO tagja szeretne lenni.
Montenegro meghívása a katonai szervezetbe egy geopolitikai döntés, az ország a demokratikus- illetve jogállami kritériumoknak éppen úgy nem felel meg, mint amikor 2009-ben Albániát a sorai közé fogadta a szervezet.
A Djukanovics klán
Az országot negyed százada vezető Djukanovics miniszterelnök több megfigyelő szerint is maffia-módszerekkel kormányoz, a családtagjai bebetonozottan kulcspozíciókat ellenőriznek. Az olasz hatóságok jelenleg is vizsgálatot folyatnak ellene korábban elkövetett nagyszabású cigaretta-csempészés gyanújával. Az oknyomozó újságírók az országban veszélyben élnek, rendszeresek a tettleges incidensek ellenük, sőt 2004-ben a ’Dan’ nevű újság főszerkesztője gyilkosság áldozata lett.
Egy időben Djukanovics szoros kapcsolatot ápolt Moszvával és Montenegróban 70 ezer orosz vásárolt is ingatlant. 2013-ig több mint egymilliárd dollárt fektettek be orosz üzletemberek, elsősorban a turizmusba és az ingatlanüzletbe. De ez nem volt elég az ország pénzügyeinek víz fölött tartásához, ezért az utóbbi időszakban a kormány mindent megtett a nyugati perspektíva erősítésére.
A társadalom viszont közben forrong a jogállami visszaélések miatt, több utcai tüntetés is kirobbant az elmúlt hónapokban. Mi több, a 620 000 lakosú kis országban csupán a lakosság fele támogatja a NATO-belépést, különösen a szerb etnikumú lakosság utasítja el a csatlakozást.
Ingerült Moszkva
A mindössze 2100 katonát fegyverben tartó ország felvétele egyben nyílt üzenet Moszkva felé, hogy a NATO nem ad vétójogot az oroszoknak egy harmadik ország belépésekor. Oroszország számára mindenesetre rossz időzítéssel jött ez a meghívó. A török-orosz kapcsolatok megrendülése miatt felfüggesztett Török Áramlat gázvezeték csökkenti Moszkva befolyását az általa stratégiai fontosságúnak tekintett Balkánon.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. Az orosz politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-csatlakozásról Montenegróban sincs konszenzus. Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Mihail Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők? - firtatta Koszacsov.
Véget vetni a geopolitikai vákuumnak
A Nyugat növekvő figyelme a balkáni térség irányába nemcsak Görögország megrendülésének köszönhető. Törökország és Szaúd-Arábia is egyre próbálja erősíti befolyását a térségben, amelyre a Nyugatnak reagálnia kellett.
Bár a Nyugat-Balkán országai csatlakozni kívánnak az EU-hoz, annak bővítése azonban Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő négy évben nem várható. A görög válság további óvatosságra intheti az EU tagállamokat, ami rossz hír lehet a növekvő gazdasági és politikai feszültséggel szembesülő nyugat-balkáni országoknak. A Nyugat katonai szervezete viszont most határozott lépést tett a Balkánon, amely üzenetértékkel bír Moszkvától Rijádig.
Káncz Csaba jegyzete
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
