Hirdetés
Hirdetés

Az IMF is tehet róla, hogy ott tartunk, ahol

2012. április 27., 10:28

Kelet-Közép Európa jelenlegi bajainak jó részéért, a folyamatos korrupcióért és a néhol államcsőd közeli állapotokért súlyos felelősség terheli az IMF-et, a Világbankot, és az EBRD-t mivel rákényszerítették térségünkre az ultraliberális gazdaságpolitikát, minden áron erőltették a privatizációt.

David Stuckler az alapblog.hu-nak adott újabb interjúban kifejtette, hogy még mindig sokkal jobban jártak azok az országok, ahol engedték labdába rúgni a külföldi tőkét, mint ahol a gazdaságot totálisan az újdonsült hazai tőkének engedték át. Véleménye szerint minél több lehetőséget biztosítottak egy országban a nemzeti tőkének, annál nagyobb lett a korrupció így például ez a nemzeti alapú privatizáció Oroszországot szabályosan csődbe is juttatta. Mindazonáltal a megkérdezett cambridge-i tudós szerint általánosságban a kelet-európai társadalmi és gazdasági kudarcokért súlyos felelősség terheli az IMF-et, a Világbankot és az Európai Beruházási Bankot, az EBRD-t.

David Stuckler szerint a rendszerváltással a térségben nem az igazi, a nyugati értelemben vett szabadság kora jött el, hanem a legkegyetlenebb kapitalizmusé. Huszonnégy volt kommunista ország több ezer vállalatánál és vállalkozójánál végzett saját és világbanki felmérések vitán felül igazolják, hogy igazából egy kudarctörténet a rendszerváltás, legalábbis annak gazdasági része. Véleménye szerint a legsúlyosabb bűnnek az bizonyult, hogy hagyták szétbomlani az állami struktúrákat, még életképes egészségügyi ellátórendszereket és oktatási szisztémákat vertek szét – a privatizáció „szentségére” hivatkozva.

A tudományos publikáció egyik szerzője  David Stuckler, a cambridge-i egyetem szociológia professzora, aki egy korábbi interjúban kifejtette, hogy a pénzügyi válság kirobbanása óta megdöbbentő ütemben növekszik Európa-szerte az öngyilkosok száma. Részletek>>

A kutató kiemelte, hogy a káoszban a vezető kommunista káderek találták fel magukat a legjobban, ők szerezték meg a kuponok, a kárpótlási jegyek és minden más tömeges privatizációhoz szükséges eszköz nagy részét, így ez az egészen piciny kisebbség akkora gazdagságra tett szert olyan rövid idő alatt amire nem akad példa a történelemben. David Stuckler szerint az IMF-nél, a Világbanknál és az EBRD-nél nem lehetett nem észlelniük, hogy a dolgok a visszájára fognak elsülni  mégis nemcsak, hogy nem próbálták elejét venni a folytatódásnak, hanem még nagyobb sebességre akartak kapcsolni, a privatizációk kiszélesítését, még erőteljesebb ütemét kezdték diktálni, sokkterápiás kezelésben látták a megoldást.

A szakértő hozzátette, hogy a nemzetközi szervezeteket igazolták a makroadatok, azonban nem vették figyelembe a felszín alatti társadalmi feszültségeket. A kutató kiemelte: a tanulmányuk azt bizonyítja, hogy a privatizáció  ahelyett, hogy fair viszonyok megteremtését segítette volna elő Kelet-Európában, példátlan méretűvé fokozta a korrupciót.

Az eredmények alapján a kelet-európai országok drámai eladósodottsága is a rossz privatizációval magyarázható, mert a privatizációkkal összefüggésben szinte szétverték - minden értelemben - az állami struktúrákat. A kutató elmondta, hogy nemcsak minden stratégiai ágazatot kivettek a szuverenitáshoz szükséges állami felügyelet alól, hanem mindazzal, amit privatizáció ürügyén tettek, végzetesen sérülékennyé tette az államot és az önkormányzati rendszert.

A kutató kiemelte, hogy azokban az országokban okoz a korrupció nagyobb károkat, ahol mesterségesen visszaszorították a külföldi tőkét a nemzeti tőkével szemben. A külföldi tulajdonosok össze nem vethetően átláthatóbbak, mint a nemzeti tőke által uralt cégek.

Hirdetés

A teljes interjút itt olvashatja>>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Visszafojtott befektetői lélegzet után hatalmas megkönnyebbülés érte az európai piacokat a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye után. Szőcs Gábor szerint szinte biztosra vehető, hogy Európa egyik legfontosabb tagállamának elnökét Emmanuel Macronnak fogják hívni, ám a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere óva int: ne búcsúzzunk még a politikai kockázatoktól.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?