Kitiltás és kritika: jön a fordulat, így megbékél velünk Amerika?

A keddi amerikai félidős választásokon a törvényhozás mindkét házában többséget szereztek az ellenzéki konzervatív republikánusok. Nyolc év után visszaszerezték a Szenátust és növelték többségüket a képviselőházban is. A szenátus elhódítása a demokratáktól drámai politikai fordulatot jelenti Washingtonban. A republikánusok ugyanis minden eddiginél nagyobb engedményekre kényszeríthetik az elnököt, akinek a mozgástere kormányzása utolsó két évében jelentősen leszűkül.

A Demokrata Párt a kampány finisében már igyekezett elhatárolódni saját elnökétől, akinek a vezetői képességeit egyre nagyon néprétegek kérdőjelezik meg. Összességében a választók közel 60% negatív érzelmeket táplált az Obama adminisztráció irányába. Mindazonáltal a mostani eredmény elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az ilyen időközi választások szavazóinál a fehérek, férfiak és az idősebb korosztály felülreprezentált, akik nagy része konzervatív. Idén még az Ebola is kampánytéma volt. A lakosság 50 százaléka érezte úgy, hogy a kormány nem tesz eleget a járvány megfékezéséért. A média hisztérikus pánikkeltése pedig Obama ellen hangolta a lakosságot. 

Mi jön most?

A konzervatívok ellenzik a minimálbér emelését – amely számos szövetségi államban napirenden van -, mert szerintük az munkahelyeket sodor veszélybe, míg a demokraták szerint az segíthetne a szegénység elleni harcban. Érdekesség, hogy a választók öt szövetségi államban és San Fransisco-ban megszavazták kedden az emelést egy párhuzamos kérdőíven (ballot tallies). Alaszkában például a választók kétharmada megszavazta a minimálbér emelését 2016-tól a jelenlegi óránkénti 7,25-ről 9,75 dollárra.

A konzervatívok szerint az Obamacare drága és nem nyújt jobb minőségű egészségügyi szolgáltatást. A demokraták szerint a szegényeknek és alsó-középosztálynak szükséges szolgáltatást nyújtani. Két-párti támogatása van az Obamacare egy részének.

Bizonyos szintű megállapodás van a két tábor közt a társasági adó megreformálásában. Az egyes szövetségi államokban akár 35 százalékot elérő társasági adó a fejlett világban a legmagasabb ráta.

A konzervatívok ellenzik a 2008-as válság után bevezetett Dodd-Frank törvényt, amely alapjaiban érinti a bankok és „nem bank” pénzügyi intézmények tevékenységének rendszerkockázati jellegét. Elkaszálni mégsem tudják adott esetben, mert azt Obama megvétózná.

Aggódnak az amerikaiak

A választók többsége fásult és rezignált. A véleményformáló elit és média zászlóshajói által világgá kürtölt gazdasági optimizmust az amerikai polgár nem osztja: az Edison Research előzetes exit poll felmérése szerint a választók többsége a nemzetgazdaság állapotát negatív jelzőkkel illette és a többségük szerint az USA gazdasági rendszere a gazdagoknak kedvez. Ugye, emlékszünk még a Fed elnök PR-beszédére két hete a társadalmi egyenlőtlenség káros hatásairól?!

A választók 70 százaléka a gazdasági helyzetet ’nem jó’ vagy ’rossz’ kategóriába sorolta. 80 százalékuk aggodalmának adott hangot a jövő évi kilátásokat illetően. Általános az elégedetlenség a washingtoni politikai diszfunkcionalitással és az eltűnt, külföldre kitelepített kékgalléros állásokkal kapcsolatban. Ennek a kiábrándultságnak is köszönhető többek között, hogy a választásra jogosultak alig egyharmada ment el szavazni a legnépesebb államban, Kaliforniában. Detroit-ban ez az arány 31% volt. A fiatal választók (18-29 éves) részvétele meredeken esett a korábbi választásokhoz képest, csupán 13 százalékuk ment el szavazni, holott 2012-ben még 19% volt ez az arány.

USA és Magyarország viszonya

Egy hazai konzervatív megfigyelő szerint kedvezhet az Orbán-kormánynak a republikánus győzelem, többek között a kitiltási botrányban is, „mert a Magyarország elleni leghevesebb támadások a demokratákhoz kötődő politikai erőktől származnak”. Ez általában igaz is lehetne, de nem a jelenlegi, kiélezett geopolitikai rivalizálás napjaiban: a republikánusok ugyanis élesen elítélik az Obama adminisztráció passzivitását a külpolitikában általában, a katonapolitikában pedig különösen. Belső köreik követelik az oroszokkal szembeni keményebb fellépést és az ezzel járó erősebb NATO katonai jelenlétet Kelet-Európában. 

Ezek után mindenki ítélje meg maga, hogy a republikánus előretörés tényleg annyira szívderítő fejlemény-e a keleti nyitás és elköteleződés hazai prófétái számára.