A több ezer milliárd forintot kezelő közel háromszáz magántőkealap tulajdonosainak titkolózása komoly pénzmosási és korrupciós kockázatokat rejt, különösen akkor, ha közpénzeket is kezelnek. Ez a helyzet változhat meg az Európai Unió 2024. áprilisi verdiktjével, amely szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a módosított pénzmosás elleni irányelvet a hazai jogszabályaikba, azon belül ki kell terjeszteniük a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának kötelezettségét a magántőkealapokra is.
Ám annak, aki arra számít, hogy azóta boldog-boldogtalan utánanézhet annak, kik a magántőkealapok igazi gazdái, csalódnia kell – hívja fel a figyelmet a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk,v az Mfor cikke.
Bár a pénzmosás elleni törvény módosítása alapján idén január 1-jétől már tényleges tulajdonosnak minősülnek a zártkörű befektetési alapok – e körbe tartoznak a magántőkealapok – befektetői, nem vonatkozik az előírás a korábban létrejött alapokra, rájuk majd csak 2026. július 1-től él ez a szabály. Márpedig a NER-es magántőkealapok jelentős része 2024. december 31. előtt jött létre.
Ráadásul a kutakodás sem egyszerű. Ahhoz lekérdezési jogosultság szükséges, márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben nevesített hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezhetik.
További részletek az Mfor cikkében.
Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben. Akad azonban kockázat is – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
