A több ezer milliárd forintot kezelő közel háromszáz magántőkealap tulajdonosainak titkolózása komoly pénzmosási és korrupciós kockázatokat rejt, különösen akkor, ha közpénzeket is kezelnek. Ez a helyzet változhat meg az Európai Unió 2024. áprilisi verdiktjével, amely szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a módosított pénzmosás elleni irányelvet a hazai jogszabályaikba, azon belül ki kell terjeszteniük a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának kötelezettségét a magántőkealapokra is.
Ám annak, aki arra számít, hogy azóta boldog-boldogtalan utánanézhet annak, kik a magántőkealapok igazi gazdái, csalódnia kell – hívja fel a figyelmet a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk,v az Mfor cikke.
Bár a pénzmosás elleni törvény módosítása alapján idén január 1-jétől már tényleges tulajdonosnak minősülnek a zártkörű befektetési alapok – e körbe tartoznak a magántőkealapok – befektetői, nem vonatkozik az előírás a korábban létrejött alapokra, rájuk majd csak 2026. július 1-től él ez a szabály. Márpedig a NER-es magántőkealapok jelentős része 2024. december 31. előtt jött létre.
Ráadásul a kutakodás sem egyszerű. Ahhoz lekérdezési jogosultság szükséges, márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben nevesített hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezhetik.
További részletek az Mfor cikkében.
Az új személyi hitelek fele korábbi kölcsön kiváltására mehet. Mit nyerhetnek ezzel az adósok? 
