A geopolitikai hőmérséklet 2008 óta exponenciálisan emelkedik a világban és botorság lenne feltételezni, hogy térségünk ebből kimaradhat. Az utóbbi hónapokban egyre több jel utal arra, hogy újabb szintre lépett a biztonságpolitikai feszültség környezetünkben. Erre csalhatatlan jelzés volt a tavaly októberi puccskísérlet Montenegróban, amelynek szálai Moszkváig nyúltak és amelynek célja a NATO-barát miniszterelnök likvidálása volt.
Merénylet-sorozat Kijevben
Kedden egy újabb hír rázta meg térségünket, amikor fényes nappal egy pokolgép végzett az ukrán katonai hírszerzés egy ezredesével Kijevben. Nem, nem Bejrútban, hanem egy szomszédos ország fővárosában! Az amerikai sajtó által megszólaltatott szakértő, Mark Galeotti szerint az orosz állam még az alvilágtól vette át ezt a módszert. Így végeztek például 2004-ben Katarban Jandarbijev csecsen vezetővel is.
Az ukrán ezredes likvidálása már a második autóba rejtett pokolgépes merénylet az elmúlt három hónapban Ukrajnában. Március végén az ukrán hírszerzés (SBU) alezredesével végzett a bomba Mariupolban. Múlt évben pedig egy belarusz származású oknyomozó újságíróval végzett egy pokolgép Kijevben.
Kik telepedtek le nálunk valójában?
Hazánk a keleti nyitás stratégiával olyan országokkal is szorosabbra fűzte gazdasági és politikai kapcsolatait, ahol nem a civilizált világ mércéi uralkodnak. Átláthatatlan hátterű szaúdi és jordán oligarchák tűntek fel egyik napról a másikra a miniszterelnök és családjának környezetében. Ezek után 2013-ban óriási nemzetbiztonsági kockázatot felvállalva Budapest megnyitotta kapuit a Közel-Kelet és egyéb térségek gazdag polgárai előtt az úgynevezett letelepedési kötvényprogrammal. Más országokban - ahol egyáltalán létezik hasonló konstrukció - állami intézmény végzi a kötvények árusítását, nem pedig horribilis jutalékokat felszámító offshore cégek.
A program indulása óta közel száz milliárd forintot tettek zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett offshore közvetítőcégek csupán e program révén. Az Országgyűlés Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága nem hirdetett pályázatot ezeknek a cégeknek a kiválasztásakor, azokat meghívás alapján választották ki.
Rogán a központban
|
| Káncz Csaba |
A program nemzetbiztonsági veszélyeit már jól előrejelezte az a tavaly őszi eset, amelynek során kiderült: egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni egy jogerősen elítélt orosz állampolgár.
A Magyar Nemzet akkor arról is beszámolt, hogy az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina az egyetemi társa volt Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen – Balogh ezzel kapcsolatban később az Indexnek azt mondta: hétszázan voltak az évfolyamban, már az egyetemen sem ismerték egymást, és azóta egyáltalán nem voltak kapcsolatban.
Nos, mint a héten kiderült, egy áprilisi betörés során az Arton Capital irodájából valakik 1,9 millió euró készpénz mellett eltulajdonították a letelepedési kötvények dokumentációját is tartalmazó szervert. Nem tekinthető véletlennek, hogy politikai nyomásra a rendőrség szokatlanul hatalmas erővel mozdult rá az ügyre, több mint ezer tanút hallgattak meg az ügyben, mindenkit behívtak, aki a betörés időpontjában a cellainformációk szerint a környéken tartózkodott.
A betörés körülményei arra utalnak, hogy itt egy külföldi titkosszolgálati behatolás történt, ahol a valódi cél a dokumentumok megszerzése volt – miközben a pénz eltulajdonítása csak fedőtörténetnek kellett. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a közel-keleti milliomosok és Rogán Antal miniszter konkrétan zsarolhatóvá váltak. Mindez nem megnyugtató hír éppen most, a hazai választási kampány megindulásakor.
Káncz Csaba jegyzete
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
