Hirdetés
Hirdetés

Merkelt túszul ejtették a törökök

Káncz Csaba, 2017. március 13., 08:28

A török elnök Európát már saját hátsó udvarának tekinti, ahol despotizmusa mellett szabadon kampányolhat és amelyet iszlamista ügynökeivel sűrűn behálózhat. Kontinensünknek ki kell szabadulnia Merkel és Erdogan paktumából és egyben meg kell akadályoznia, hogy Törökországban intézményesüljön a despotizmus. Európának külpolitikailag végre két lábra kell állnia.

Merkel és Erdogan
Merkel és Erdogan egy korábbi találkozón. (Kép forrása: EPA)

Merkel kancellár a menekült-paktummal kiszolgáltatja kontinensünk biztonságát a török elnöknek és ennek az árát Erdogan minden európain bevasalja. Ezt írtuk 2015 őszén, és ma sem fogalmaznánk másképpen. Amikor a német kancellár nem védte meg Európa külső határait, hanem helyette Ankarának hat milliárd euró támogatást, gyorsított EU-csatlakozást és vízum-liberalizációt igért, akkor már tudható volt, hogy az egyre despotikusabb allűrökkel operáló török elnök ezt a merkeli szervilizmust kőkeményen ki fogja használni.

A német polgárnak is elege van

Hirdetés

Valóban, Erdogan Európát általában és Németországot különösképpen - a maga három milliós török kisebbségével - már a saját fejedelemségének tekinti. A német polgár persze átlát a szitán és 77 százalékuk ellenzi, hogy a török elnök most német földön tartson kampány-nagygyűléseket az április 16-i népszavazásával kapcsolatban, ahol éppen a török demokrácia utolsó bástyáinak felszámolása mellett kampányolna. Ahogyan egy hete egy isztambuli kampányon leszögezte híveinek: „Ha Európába akarok menni, akkor odamegyek.”

Hála Istennek a hollandok nem kötöttek paktumot Ankarával és ezért megfelelően tudták kezelni Erdogan és csapatának provokációját: a rendőrség két napja megállította és visszafordította a határon a a török családügyi miniszter konvoját, amikor az megpróbált az országba lépni. A német kancellár viszont csapdába került, hiszen fél év múlva általános választások jönnek, miközben Erdogan büntetlenül lenácizhatja őt. A német belpolitikai feszültség egyébként is nő azon 1.2 millió közel-keleti és afrikai menekült miatt, akiknek csupán az elhanyagolható töredékét sikerült eddig a munkaerő-piacra integrálni.

Erdogan és a náci kérdés

A német választási kampány viszont már javában dübörög és ezért Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje felszólította Merkel kancellárt, hogy egyértelműbben reagáljon az Ankarából jövő náci-hasonlatokra. A Bild-Zeitungnak adott interjújában Schulz kijelentette: „Egy kancellárnak ezt kell mondania: ’Most már elég!’ Amikor a török kormány tagjai nekünk náci módszereket vetnek a szemünkre, vörös vonalat lépnek át!”

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Erdogan egyébként is óvatosabb lehetne, amikor Merkelt lenácizza, hiszen a török elnök volt az, aki egy éve Hitler Németországát nevezte meg a hatékony kormányzás példaképének. A török elnök tényleg nem akar lemaradni a weimari köztársaság mögött, hiszen mostanra már 191 újságírót börtönöztetett be. A múlt hónapban már részletesen beszámoltunk a török iszlamista ügynökök hiperaktív tevékenységéről Európában. Közben a német elhárítás (BfV) is lépett és számos török imámnál házkutatást tartott. Március 8-án a BfV közleményt tett közzé a honlapján, amely Ankarát „növekvő” kémtevékenységgel vádolja.

Mi a tanulság Európa számára?

Üdvözlendő, hogy a múlt héten az EU befagyasztotta a csatlakozási előtámogatások kifizetését Törökország irányába, hiszen „az EU-nak jogi kötelessége leállítani a kifizetéseket, ha a török fél nem teljesíti a vállalt állam és jogrend-reform kötelezettségeit, amelyekre a pénzt kapta”. Ez azonban csak az első lépés, amelyet továbbiaknak kell követniük, így a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával a Tanácsnak azonnali hatállyal fel kell függesztenie.

Brüsszel és Berlin tehát túszul esett Merkel és Erdogan paktumának és kontinensünknek ebből ki kell tudni szabadítania magát. Egyben meg kell akadályoznia, hogy Törökországban intézményesüljön a despotizmus. Európának külpolitikailag végre két lábra kell állnia.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Nem volt egyszerű dolga a franciáknak, akinek 11 jelölt közül kellett végül kiválasztaniuk azt a kettőt, akire rábíznák az ország vezetését a következő időszakra. A szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága mellett végül Emmanuel Macron és Le Pen mérkőzhet meg a második fordulóban, az izgalmak azonban még csak most kezdődnek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?