Hirdetés
Hirdetés

Merkelt túszul ejtették a törökök

Káncz Csaba, 2017. március 13., 08:28

A török elnök Európát már saját hátsó udvarának tekinti, ahol despotizmusa mellett szabadon kampányolhat és amelyet iszlamista ügynökeivel sűrűn behálózhat. Kontinensünknek ki kell szabadulnia Merkel és Erdogan paktumából és egyben meg kell akadályoznia, hogy Törökországban intézményesüljön a despotizmus. Európának külpolitikailag végre két lábra kell állnia.

Merkel és Erdogan
Merkel és Erdogan egy korábbi találkozón. (Kép forrása: EPA)

Merkel kancellár a menekült-paktummal kiszolgáltatja kontinensünk biztonságát a török elnöknek és ennek az árát Erdogan minden európain bevasalja. Ezt írtuk 2015 őszén, és ma sem fogalmaznánk másképpen. Amikor a német kancellár nem védte meg Európa külső határait, hanem helyette Ankarának hat milliárd euró támogatást, gyorsított EU-csatlakozást és vízum-liberalizációt igért, akkor már tudható volt, hogy az egyre despotikusabb allűrökkel operáló török elnök ezt a merkeli szervilizmust kőkeményen ki fogja használni.

A német polgárnak is elege van

Hirdetés

Valóban, Erdogan Európát általában és Németországot különösképpen - a maga három milliós török kisebbségével - már a saját fejedelemségének tekinti. A német polgár persze átlát a szitán és 77 százalékuk ellenzi, hogy a török elnök most német földön tartson kampány-nagygyűléseket az április 16-i népszavazásával kapcsolatban, ahol éppen a török demokrácia utolsó bástyáinak felszámolása mellett kampányolna. Ahogyan egy hete egy isztambuli kampányon leszögezte híveinek: „Ha Európába akarok menni, akkor odamegyek.”

Hála Istennek a hollandok nem kötöttek paktumot Ankarával és ezért megfelelően tudták kezelni Erdogan és csapatának provokációját: a rendőrség két napja megállította és visszafordította a határon a a török családügyi miniszter konvoját, amikor az megpróbált az országba lépni. A német kancellár viszont csapdába került, hiszen fél év múlva általános választások jönnek, miközben Erdogan büntetlenül lenácizhatja őt. A német belpolitikai feszültség egyébként is nő azon 1.2 millió közel-keleti és afrikai menekült miatt, akiknek csupán az elhanyagolható töredékét sikerült eddig a munkaerő-piacra integrálni.

Erdogan és a náci kérdés

A német választási kampány viszont már javában dübörög és ezért Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje felszólította Merkel kancellárt, hogy egyértelműbben reagáljon az Ankarából jövő náci-hasonlatokra. A Bild-Zeitungnak adott interjújában Schulz kijelentette: „Egy kancellárnak ezt kell mondania: ’Most már elég!’ Amikor a török kormány tagjai nekünk náci módszereket vetnek a szemünkre, vörös vonalat lépnek át!”

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Erdogan egyébként is óvatosabb lehetne, amikor Merkelt lenácizza, hiszen a török elnök volt az, aki egy éve Hitler Németországát nevezte meg a hatékony kormányzás példaképének. A török elnök tényleg nem akar lemaradni a weimari köztársaság mögött, hiszen mostanra már 191 újságírót börtönöztetett be. A múlt hónapban már részletesen beszámoltunk a török iszlamista ügynökök hiperaktív tevékenységéről Európában. Közben a német elhárítás (BfV) is lépett és számos török imámnál házkutatást tartott. Március 8-án a BfV közleményt tett közzé a honlapján, amely Ankarát „növekvő” kémtevékenységgel vádolja.

Mi a tanulság Európa számára?

Üdvözlendő, hogy a múlt héten az EU befagyasztotta a csatlakozási előtámogatások kifizetését Törökország irányába, hiszen „az EU-nak jogi kötelessége leállítani a kifizetéseket, ha a török fél nem teljesíti a vállalt állam és jogrend-reform kötelezettségeit, amelyekre a pénzt kapta”. Ez azonban csak az első lépés, amelyet továbbiaknak kell követniük, így a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával a Tanácsnak azonnali hatállyal fel kell függesztenie.

Brüsszel és Berlin tehát túszul esett Merkel és Erdogan paktumának és kontinensünknek ebből ki kell tudni szabadítania magát. Egyben meg kell akadályoznia, hogy Törökországban intézményesüljön a despotizmus. Európának külpolitikailag végre két lábra kell állnia.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi lett a közmunkásokkal?

Mi lett a közmunkásokkal?

A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest nagyjából 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. Mi lett ezekkel az emberekkel? Hova kerül az erre a célra tervezett pénz, és milyen társadalmi változásokat okozhat a most alakuló folyamat?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?