Egy erős vélemény
Magyarország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. A rendszerváltáskori 50 százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben, pedig a magyar gazdaság erőforrásai gyorsabb fejlődést tettek volna lehetővé. A mostani nettó jövedelmek nem teszik lehetővé a beruházásokat, a megtakarításokat és a fogyasztás emelését - mondta Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere.
Békesi továbbá úgy fogalmazott, hogy a gazdaságban csapódik le, hogy a rövid távú politikai érdekek minden hosszú távú szándékot felülírnak. A hosszú távú fejlődéshez minimálisan az amortizációt meghaladó befektetésekre lenne szükség, ez a GDP-hez képest 20 százalékos részarányt jelentene, amitől fényévekre van az ország.
A kissé puhább elemzések
A gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Az elmúlt években azonban az uniós forrásbeáramlás lefedi a teljesítményhiányt, viszont ez a helyzet 2018-2020-tól megváltozik - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Az üzlet alapja a bizalom, ebben Magyarország helyzete sok szempontból javult, de a kormányzati intézkedések egy része ezt rövid távon kedvezőtlenül befolyásolja, ami elriaszthatja a befektetőket. A következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének - mondta Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
