Európában csak egy TNT robbanóanyag-gyártó maradt talpon

Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta az európaiak igyekeznek újraindítani a lőszergyártó sorokat, amelyek a kontinensen a béke évei alatt elsorvadni kényszerültek. A gyártók azonban nehezen tudnak hirtelen több millió tüzérségi lövedéket és egyéb fegyvert előállítani.

Oroszország – Észak-Korea hat robbanóanyaggyárának segítségével – jelenleg évente több mint négymillió tüzérségi lövedéket gyárt. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttesen még mindig nem érte el az egymilliót a termelésében. Az ukrán katonai adatok szerint ez a frontvonalban azt jelenti, hogy Oroszország naponta 12 ezer lövést tud kilőni, szemben az ukránok által mintegy 7 ezres ezen számával.

Az európai lőszergyártás felfuttatásának egyik legfőbb akadálya a kulcsfontosságú alapanyag, a trinitrotoluol, közismertebb nevén TNT előállításának szűk keresztmetszete. A sárga, kristályos TNT nemcsak azért terjedt el világszerte, mert nagy robbanóerővel rendelkezik, hanem mert szállítása, tárolása és formázása is viszonylag biztonságos, így a gránátoktól a bombákig mindenféle haditechnikai eszközben alkalmazható.

Csak egy maradt talpon

A TNT-termelés azonban erősen szennyező, mérgező és energiaigényes, és Európa évtizedekig máshová szervezte ki ezt a „piszkos” munkát – különösen Kínába, Törökországba, a Balkánra és Ukrajnába –, míg végül csak a bydgoszczi Nitro-Chem üzem maradt meg Lengyelországban.

Ez békeidőben jó megoldásnak tűnhetett. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után azonban az ilyen globális ellátási láncok jelentős szűk keresztmetszetet és stratégiai sebezhetőséget jelentettek – írja az Euractiv.

Oroszország 50 ezer tonna TNT-t képes előállítani, míg Európa többi része évente csak 6 ezer tonna helyben előállított TNT-hez fér hozzá, amely az egyetlen lengyelországi gyárból származik.

Néhány más, a tüzérségi lőszerek előállításához szükséges kulcsfontosságú vegyi anyag, például a lövedékek kilövéséhez használt hajtóanyagok, szintén hasonlóan hiánycikknek számítanak, ami további terhet ró az ellátási láncokra. A TNT-hez hasonlóan a hajtóanyaggyárak is fokozatosan bezártak a hidegháború után, mivel a kormányok a békeosztalékból profitáltak – mondta Thierry Francou, az Eurenco, egy francia hajtóanyag- és katonai üzemanyaggyártó vezérigazgatója.

Amerikai igények

A lengyel PGZ védelmi konglomerátumhoz tartozó Nitro-Chem áprilisban 310 millió dolláros szerződést nyert el 18 ezer tonna TNT szállítására egy amerikai hadsereg beszállítójának.

Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes akkor üdvözölte a szerződést, mint az ország iparának növekvő érettségének jelét, amely az „amerikai katonai felszerelések vásárlójából” a piac beszállítójává vált – írja a Financial Times.

Megdöbbentő módon ezzel a 12 ezer tonnás éves lengyel termelésnek a felét már az Egyesült Államok magának kötötte le. Európa többi TNT-készletét Ázsiából kell szállítani, ami késéseknek, zavaroknak és ellátási láncbeli problémáknak van kitéve – foglalja össze a Spectator.

Az Egyesült Államok is szeretné megerősíteni a saját belföldi TNT-termelését, és nemrégiben bejelentette egy Kentuckyban létesítendő objektum terveit.

Régi üzemek újraindítása

Európa jelenleg nagymértékben függ Lengyelországtól a TNT előállításában, de „ez az elkövetkező években megváltozik” – mondta Jan Marinov, aki a prágai székhelyű Czechoslovak Group (CSG), Közép-Európa legnagyobb lőszergyártójának védelmi projektjeit vezeti.

„A számos engedély miatt szinte elképzelhetetlen egy új TNT-üzemet a semmiből építeni Európában” – mondta Andrej Čírtek, a CSG szóvivője.

A CSG tavaly közös vállalatot hozott létre a görög állami tulajdonban lévő Hellenic Defence Systems vállalattal, hogy felújítsanak egy használaton kívüli gyárat Lavrióban, és elindítsák a TNT, valamint 155 milliméteres lövedékek gyártását. A CSG nemrégiben egy német nitrocellulóz üzemet is felvásárolt, ami azt jelenti, hogy „a nagy kaliberű lőszergyártás teljes vertikális integrációját fogjuk elérni” – mondta Marinov.

De még a leállított gyárak újranyitása is évekbe telhet. A francia Eurenco lőporgyártó például megpróbálta újraindítani a hajtóanyaggyártó üzemét a franciaországi Bergerac városában, egy olyan gyártósort, amely 2007 óta áll. A munka 2023-ban kezdődött, de a francia környezetvédelmi törvények miatt egy egész évbe telt, mire az építkezés megkezdődött. A telephely csak 2025 márciusában nyílt meg újra.

Új svéd üzem, ritka lehetőség

Európa állami és magánberuházásokat fektet be néhány új TNT-gyártó létesítménybe. Az új TNT-gyártósorokat nyitni kívánó vállalatok azonban számos problémával szembesülnek. A gyártási folyamat magas biztonsági és környezeti kockázatokkal jár, mivel erősen mérgező vegyi anyagok koktélját használja. Ez azt is jelenti, hogy az új üzemekre szigorú biztonsági szabályok vonatkoznak, és gyakran a nagy népsűrűségű központoktól távol eső telephelyeken kell elhelyezkedniük.

A Sweden Ballistics (Swebal) mintegy 71 millió eurót tervez befektetni a saját projektjébe Nora városában, Stockholmtól mintegy 200 kilométerre nyugatra. Az üzem várhatóan 2027-ben kezdi meg a TNT gyártását. Svédország, 30 év után Európa első új TNT-gyárát építi, és az üzem 4500 tonna NATO szabványminőségű terméket állít majd elő.

Joakim Sjöblom a Swebal társalapítója és vezérigazgatója kijelentette: „A mi létesítményünk nem a legnagyobb a világon, de azért működünk, hogy elkerüljük az amerikai kormányzattól való bármilyen, vagy a külföldi országok importjától való függőséget.”

Könnyebb robbanóanyaggyárat építeni, ha kevés ember él a közelben. Svédország népsűrűsége csak 26 fő négyzetkilométerenként. A 18. században épült faházairól híres Nora városának 10 604 lakosa van. Egy faházas városban lévő TNT-gyár kockázatosnak tűnik, de Sjöblom szerint a termelés valójában nagyon biztonságos. „A trinitrotoluolt »minden robbanóanyag anyjának« nevezik, mert önmagában is nagyon stabil vegyület. Így a nem szándékos detonáció kockázata nagyon alacsony, és magától nem gyullad be. A TNT-hez gyutacsra van szükség a detonáció beindításához.”

A létesítmény a nap 24 órájában, 50 alkalmazott által üzemeltetve fog működni. A létesítmény anyagait, gépeit és termelését 550 kilométeres körzetben szerzik be, a Swebal láncának 80 százaléka a Balti-tenger környékén koncentrálódik, ami csökkenti a más nemzetektől való függőséget.

Harmadiknak a  finnek következnek

Új TNT-gyár építését jelentette be Antti Häkkänen finn védelmi miniszter 2025. január 31-én. A létesítmény a nyugati partvidéken fekvő Poriban, várhatóan a Meri-Pori ipari övezetben épül majd fel, mintegy 20-30 kilométerre a városközponttól.

A projekt kivitelezője a finn robbanóanyag-gyártó vállalat, az Oy Forcit Ab lesz. A gyár célja, hogy biztosítsa a Finn Védelmi Erők TNT-igényét a 2028 és 2037 közötti időszakra. A beruházás hozzáadottérték-adó nélküli költségét legalább 255 millió euróra becsülik.

A döntést egy 2024 elején indított minisztériumi projekt előzte meg, amely a TNT hosszú távú elérhetőségét vizsgálta – ideértve a külföldi import lehetőségét, valamint egy hazai gyártóbázis létesítésének alternatíváját is.