4p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre kevesebbeknek jut eszébe, milyen nap is van ma, mit ünnepeltünk a rendszerváltás előtt. Ha ma is ünnepelnénk, nagy csinnadratta lenne, de szerencsére ezt megúsztuk, nem tartott ki 100 évig a kísérlet, melyet akkor kezdtek, és melyből nekünk is jutott 40 év. Vajon alakulhatott volna másképp?

A forradalmi vezetők: Lenin, Sztálin és Kalinyinyin

Mi is történt 100 éve? Oroszországban egy év alatt a második forradalomra került sor, ezúttal Lenin vezetésével a kommunisták vették át a hatalmat. Hasonló kísérletek már voltak korábban (párizsi kommün), de ez volt az első eset, hogy ténylegesen megragadták a hatalmat azok, akik úgy gondolták, hogy a kapitalizmus és a magántulajdonon alapuló termelés zsákutca, és a paradicsom akkor jön el, ha a dolgozó nép nevében a kommunista párt átveszi a hatalmat és mindent államosít.

Nem állt meg az orosz határon

Nem is lenne ez egy olyan nagy esemény, ha megállt volna a folyamat Oroszországban és gyarmatbirodalmában, melyet a kommunista vezetés Szovjetuniónak keresztelt át, valamivel nagyobb önállóságot adva a népek egy részének, mint a cári birodalom. A történelem azonban Hitler személyében közbeszólt:  a náci vezér megtámadta a Szovjetuniót, aki legyőzte őt, fél Európa szovjet befolyási övezet lett. A két társadalmi rendszer közti harc kiéleződése miatt a Szovjetunió az általa megszállt országokra rákényszerítette a kommunista rendszert. Így lett ez nálunk is, és amíg fennállt, hivatalos ünnep lett az oroszországi forradalom évfordulója.

Ha fennállna még a rendszer, ma óriási ünnepség lenne Moszkvában, és persze nálunk is. A rendszer azonban alulmaradt az innovációra, fejlődésre sokkal inkább alkalmas kapitalizmussal szemben, és összeomlott, ráadásul időközben a gyarmatbirodalmak is felbomlottak, a Szovjetunió maradt az utolsó, törvényszerűen annak is meg kellett szűnnie. Mindez szerencsére viszonylag békésen zajlott le, nálunk teljesen. Hatása azonban még máig is érezhető: a kevéssé hatékony rendszer okozta lemaradást még mindig nem sikerült behoznunk.

Miért épp akkor és ott?

De miért is alakultak így a dolgok, miért épp Oroszországban történt ez? 1917-ben három éve zajlott az első világháború, és a hatalmas Orosz Birodalom meglepően rosszul bírta a németek csapásait, az ország gazdaságilag teljesen kimerült. Ilyen körülmények között került sor az első, februári forradalomra, amely a cárizmust söpörte el, és elvileg polgári demokráciát akart megvalósítani. A polgári kormány azonban azáltal, hogy folytatta a háborút, fenntartotta a forradalmi okot, és az őszre még jobbon kimerült ország már hagyta, hogy a kommunisták próbálkozzanak, akik azt ígérték, hogy kilépnek a háborúból.

Az ígéretet meg is tartották: beszüntették a harcot Németországgal szemben, de nem fogadták el a megalázó békefeltételeket, így utána egy még sokkal megalázóbbat kellett elfogadni. Az volt a szerencséjük, hogy 2018 őszén Németországot amerikai segítséggel legyőzte a nyugati antant, így az oroszokkal kötött békeszerződése is semmis lett. Persze közben az egész kapitalista világ megijedt és megpróbálta leverni a forradalmat, de ezt csak mérsékelt erőkkel tették, így nem is sikerült nekik. Az oroszok nem kis része Lenin mögé állt.

Az orosz történelem csúcsa

A két világháború között gyorsan fejlődött a kommunista óriásállam, az 1929-32-es válság idején pedig egyenesen ideálisnak tűnt a munkanélküli, helyenként éhező nyugati polgárok számára. Ez azonban csak átmeneti volt, a kapitalista világ magához tért, de jött egy még nagyobb veszedelem Hitler személyében. Az pedig nekiment egyedül az egész világnak (na jó, a japánokkal, de nem egyeztetve), és ennek az lett az eredménye, hogy győztesként két szuperhatalom, a kapitalizmust védelmező Amerika és a kommunizmust az érdekszférájára kiterjesztő Szovjetunió jött létre. Oroszország történelmének legnagyobb hatalmát érte el ekkor.

Mi lett volna vajon, ha nem győz a kommunista forradalom? Nem tudhatjuk, hogy máshol győzött volna-e, de azt valószínűnek tarthatjuk, hogy Hitler ugyanúgy előkerül, és ugyanúgy nekimegy az orosz kolosszusnak, aki ugyanúgy legyőzi őt. Feltehetően ugyanúgy orosz érdekszférába kerültünk volna, csak kérdés, hogy ez kapitalista rendszerben mit jelentett volna, és meddig tart. Vélhetően előbbre lennénk, de ez már a történelmi találgatás témaköre. A forradalom 100 éve nyert, de a kísérlet bő 70 év után elbukott.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Dániáról vehetne példát mindenki, Magyarország e mutatóban nem a sor végén végzett 2024-ben
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:47
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?
Makro / Külgazdaság Megint begyűjtött 42 milliárdnyi forrást a magyar kormány – a korábbiaknál ráadásul olcsóbban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:16
Megemelt értékesítés mellett döntött az ÁKK.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést okozott a lengyel ipar
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 11:38
Ennél jobb adatra számítottak az elemzők.
Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Jaksity Györgytől! Ma délután, a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:39
A volt tőzsdeelnök, a Concorde Értékpapír Zrt. alapító elnöke 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége.
Makro / Külgazdaság Gazdasági kérdésekről tárgyalt az amerikai alelnök Indiában, rögtön született is egy újabb vám
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:04
Jórészt magánjellegű látogatáson járt J. D. Vance Indiában, de azért beszélgetett a miniszterelnökkel a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról is.
Makro / Külgazdaság Viszik, mint a cukrot: miért szerelmes a fél világ ezekbe a táskákba?
László Éva Lilla | 2025. április 21. 16:39
Helycserés támadás történt a luxusiparban: a Hermès letaszította trónjáról a francia Louis Vuitton Moet Hennessy cégcsoportot. Utánajártunk, mi állhat az elsősorban ikonikus táskáiról ismert párizsi központú cég sikerének hátterében. 
Makro / Külgazdaság Ettől ki fog borulni Putyin: van, amiben nagyon egyetért Trump és az EU
Privátbankár.hu | 2025. április 21. 14:46
A vámháború közepette is találni olyan témát, amiben az amerikaiak és az EU is talál magának pozitívumot – az oroszok viszont nagyot koppanhatnak a végén. 
Makro / Külgazdaság Kína komoly figyelmeztetést küldött mindenkinek, aki szóba áll Trumppal
Privátbankár.hu | 2025. április 21. 07:53
Mindenki úgy tárgyal, ahogy akar, de aki Kínára nézve hátrányos alkut köt, az megnézheti magát – így összegezhető Peking üzenete.
Makro / Külgazdaság Balogh Petya: Trump a vámokkal az Amerika iránti bizalmat is kidobta az ablakon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 20. 17:12
A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszthalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?
Makro / Külgazdaság Már repülőgépek is a vámháború áldozatául estek
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 15:21
Nem vették át, visszatért.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG