Jobb növekedést vártak
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az év elejétől tartó lassú csökkenéssel 2016. IV. negyedévében tovább mérséklődött (0,89). A GFI index az év elejétől jelzi, hogy gazdasági folyamataink fejlődése a hivatalosan várt növekedéstől kissé elmarad. A lassan bontakozó konjunktúra nem egy megalapozott fejlődés eredménye. Mindenképpen versenyképességi nehézségekkel terhelt a gazdaság.
A tervezett – akár évi 4százalékos bővüléssel szemben – a GDP növekedés alacsonyabb, csak 3 százalék körüli lehet. A külföldi tőkekivonulás folytatódik, az ipari termelés növekedése tovább lassul, az építőipar visszaesik, a beruházások alacsony szinten maradnak. A létszámgondok egyre komolyabb nehézségeket okoznak a gazdálkodásban. A hiányszakmák okozta problémák megoldására nem látszik azonnali megoldás.
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévi csökkenés után sem javultak, csökkenésük jelzi, hogy a világgazdaságban is erősödő gazdálkodási nehézségek hozzánk is begyűrűznek. Kedvező lehet ugyan, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés ez évben már növekedett, de ezek volumene még mindig csak a válság előtti szintet éri el. A kkv-szektor hitelállománya 2016 végére tovább bővült és a hitelezési feltételek összességében tovább enyhültek, a forinthitelek átlagos finanszírozási költségeinek mérséklődésével együtt. Azonban a cégek érzik a világgazdaságban várható esetleges keresletcsökkenést, és így a magyar kivitel feltételezhető visszaesését is, amely a további hitelfelvételekre csökkentően hathat.
Kedvező pénzügyi folyamataink bizonytalanságot is jelezhetnek
A Policy Agenda szerint a tavalyi 2 százalék körüli költségvetési hiányt a gazdaságpolitika könnyen elérte. A költségvetés belső szerkezete azonban emiatt komoly társadalmi feszültségeket teremtett. Sikernek értékelhető adósság-állományunk csökkentése, bár ez változatlanul lassan halad. Az egészségügy, oktatás és szociális területekből eddig kivont támogatások ma már nehezen visszapótolhatók.
Az elemzés szerint fontos lenne, hogy a versenyképességünk megteremtéséhez a K+F területeken, az oktatásban is jelentősen fokozzuk a GDP arányos költségvetési támogatásokat. A választások közeledtével növekedni fognak a költségvetés folyamatos fellazítását okozó társadalmi célú, jövedelembővítő kormányzati lépések. Nehéz helyzetet teremt majd, hogy a beruházások szükséges növelése a csökkenő eu-támogatások miatt nem valósul majd meg. Egyértelmű ma már a Nagy-Britannia távozása miatti veszteség és várható, hogy az új amerikai kereskedelem-politika is visszavetheti a magyar exportot. A világszerte újra erősödő pénzügyi bizonytalanság, a nemzetközi együttműködésekben és az Európai Unióban is erősödő feszültségek rontják a fejlett gazdaságok, így hazánk növekedési lehetőségeit is.
A jövedelmi különbségek érezhetően növekednek
A GFI indexben a háztartási gazdálkodás indikátorai kis mértékben növekednek. Mind a munkanélküliség, mind a reálkeresetek adatai javulnak. A jövedelmi különbségeket, a különböző jövedelmi helyzetű családok helyzetét bemutató KSH adatok bizonyítják a háztartások között meglévő és egyre növekvő különbségeket. A felső és alsó tizedekbe tartozó családok helyzetében kialakult jövedelmi-vagyoni eltérések most már jelentősek, érezhetők.
2016 végére a foglalkoztatottak száma már 4 411 ezer főre bővült. A lakossági adatfelvétel szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4078 ezer főt foglalkoztattak. A regisztrált álláskeresők száma november végén 273 500 fő volt, azaz 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 25 éven aluliak munkanélküliségi mutatója 11,6 százalék, az egy évvel azelőttihez képest 3,3 százalékponttal csökkent. Komoly gond a tartós munkanélküliség, hiszen az álláskeresők 46,6százalék-a legalább egy éve eredménytelenül keres munkát.
A létszámhiány és a fokozódó bérigény az újabb probléma
A GFI vállalati indikátorai összességében azt jelzik, hogy a vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem mutat érezhető javulást. Bár év végére kedvezőbbé vált a külföldi tőkének az első negyedévet követően jelentős mértékű kivonulása, az ipari termelés-bővülés folyamatos lassulása és az építőipari termelés visszaesése érezhető gazdálkodási folyamattá vált.
A vállalkozások bizonytalanságára utalnak a nem javuló tőkeellátottság és az egyre nagyobb gondokat okozó létszám nehézségek. Ez utóbbiak mellett a minimálbérek emelése is megzavarta a gazdálkodást, a cégek feltehetően nehezen lesznek képesek megoldani a jelentkező bérezési igényeket.
A megvalósult kedvező fiskális folyamataink eredményeként javították a hitelminősítők besorolásunkat, a versenyképességi rangsorokban azonban változatlanul kedvezőtlen helyen szerepelünk, ennek okai a lassuló GDP növekedésünk, illetve az azt kiváltó reálgazdasági problémáink.
Romlott a VOSZ Barométer, ami leginkább a pontos gazdaságpolitikai irányok hiányával magyarázható. 
