Az adószakértők szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) jól járnak a tervezett adóváltozásokkal, a vesztesek a pénzügyi intézmények.

Az adószakértők szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) jól járnak a tervezett adóváltozásokkal, a vesztesek a pénzügyi intézmények.

Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a kkv szektor cégei számára mindenképpen könnyítést jelent, ha a nyereség után fizetendő társasági adó a jelenlegi 19 százalékról 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt. További kedvező változás lehet számukra a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó. Ha az osztalék adója is 16 százalékos lenne, akkor a jelenlegi 19 százalékos nyereségadó és 25 százalékos osztalékadó 10, illetve 16 százalékra csökkenne.

A Deloitte adószakértője hozzátette: a tervezett változások további értékeléséhez fontos lenne tudni, hogy mik a kormány tervei a járulékokkal kapcsolatban, erre azonban a kormányfő keddi beszédében nem tért ki. Hasonlóan nyitott kérdés egyelőre a tervezett változások bevezetésének időzítése is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatósági határának kiterjesztése az eddigi 50 milliós határról 500 millió forintra egyértelműen pozitívum. Azt azonban még nem tudni, hogy az eddig támasztott öt feltétel fennmarad-e - mutat rá a tanácsadó cég sajtóközleményében. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem vehet igénybe adókedvezményt, vagy munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől - mutatott rá.

Önnek hogy tetszik a Fidesz akcióterve? Szavazzon!

Hegedüs Sándor kiemelte: az első akciótervnek nevezett csomag nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára, a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Úgy vélekedett, elképzelhető, hogy ezek rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati rendszer, vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.

Az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése összességében jó iránynak ígérkezik Hegedüs Sándor szerint, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. Úgy látja, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel. Ez utóbbi esetben feltételezhető szerinte, hogy az első Orbán-kormány alatt bevezetett módszer tér vissza - amely részlegesen ma is fenn áll -, a számított adóból levonhatóvá válik egy, a gyermekszám függvényében meghatározott összeg.

Eldőlni látszik az is, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. Az évközi adómódosítás elvetése Hegedüs Sándor szerint üdvözlendő, mert adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést. További előnynek tartja, hogy a vállalkozások az év eleji adócsökkentéssel megfelelő részszabályok esetén ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit.

Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor lesz, amelyre nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint az egyeztetések során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá, hogy a lízingcégek a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintettek. Úgy véli, az egyeztetések során éles viták várhatók arról, hogy mi képezheti az adó alapját.

MTI