1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. A mi zsebünkből is mehet a bankadóba

A mi zsebünkből is mehet a bankadóba

2010. június 17., 15:36

Az adószakértő szerint a bankadó összege elég magas, de a kormány igen elszántnak tűnik. László Csaba úgy látja: önkéntes alapon kellene a pénzpiaci szereplőknek befizetniük a különadót, bár erre kevés az esély

Az adószakértő, volt pénzügyminiszter szerint a bankadó összege elég magas, de a kormány igen elszántnak tűnik. László Csaba szerint önkéntes alapon kellene a pénzpiaci szereplőknek befizetniük a különadót, bár erre egyelőre kevés az esély. Az biztosnak tűnik, hogy nem nyereség alapú lesz a bankadó, erre már nincs idő - így viszont az ügyfelekre is hárulhat némi teher - tudtuk meg a KPMG mai sajtókonferenciáján.

Magyarországgal egyetemben a világ több országában is adóval sújtanák a bankokat. Ezek egy része a "múltbéli bűnökért" jár, illetve a válság során a szektornak juttatott pénzösszegek visszavétele; másik része pedig a jövőbeni kockázatok elleni védekezéshez szükséges (Svédországban például külön alapot hoznak létre a bankok megsarcolásából a lehetséges kockázatok kivédésére). A tervezett magyar bankadó azonban egyik kategóriába sem sorolható - magyarázta mai budapesti sajtótájékoztatóján László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter.

Sajtóértesülések szerint a kormány a devizahitelesek megsegítését is kilátásba helyezte a bankokkal folytatott tárgyalásán. Amennyiben ez így lenne, úgy a bankadónak az a célja, hogy hiánycsökkentésre fordítják, értelmetlenné válna. "Nem butaság az elképzelés, hiszen a bedőlt hitelekből származó szociális problémákat az állam nyilván jobban tudja kezelni, mint egy bank" - mondta László Csaba.
A szakember kifejtette, az IMF pénzből az MNB-n keresztül a hazai bankok piaci alapon jutottak hitelhez, amit aligha érezhettek meg az adófizetők. A kormány nemrég bejelentett tervei szerint 200 milliárd forintot szed be a pénzügyi piac szereplőitől, és az így befolyt összeget a hiány lefaragására használja fel az utolsó fillérig. László Csaba szerint ez az összeg túl nagy, és a feladat is nehéz, de nem végrehajthatatlan. A hazai bankokat ráadásul nem érheti az a vád, hogy közpénzek felhasználásával élték volna túl a válságot, igaz ugyanakkor, hogy a 2008 előtt tapasztalt igen magas jövedelmezőségüket többek között az állami lakástámogatási rendszernek is köszönhetik.

"Ennek az összegnek nagyjából a felét a pénzpiaci szereplők, még ha fogcsikorgtava is, de összedobták volna, a 200 milliárd forint viszont elég soknak tűnik" - mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a kormány igen elszántnak tűnik a kérdésben, nem tartja valószínűnek, hogy engednének a bejelentett 200 milliárdból. Az ugyanakkor továbbra is nagy kérdés, hogy a piaci szereplők (biztosítók, bankok, lízingcégek) mi alapján fognak majd adózni. László szerint a legjobb megoldás az önkéntes befizetés lenne - de a "bankok kooperációjának is van határa azért".

Köti a kormány kezét az idő is, hiszen a különadót még idén be akarják szedni, ami viszont kizárja, hogy valamilyen nyereségalapú befizetés legyen a megoldás. Elsősorban azért, mert nyereségalapot csak a hatálybalépéstől számított időponttól fogva lehet megadóztatni, másrészt pedig a 45 napos kivárás alól nincs felmentése a kormányzatnak. Így viszont 4,5 hónap profitját lehetne csak megsarcolni, ami - szerencsésebb esetben - nagyjából 100%-os adó kivetését kívánná meg.

El lehet menni?

Elmenekülnének az alapkezelők a bankadó elől
Azt sem szabad elfelejteni, hogy liberalizált országban élünk és egy igen integrált globális pénzügyi világban. Így, ha valamilyen mérleg-, eszközcsoport, vagy ezek valamilyen kombinációja alapján is szednék be a pénzpiaci különadót, az is előfordulhat, hogy a piaci szereplők egyszerűen máshova viszik ezeket az eszközöket, vagy máshol realizálják profitjukat (a német pénzügyi tárca éppen ezért javasol egységes, európai bankadót). "A pénzügyi szektorban, gyakorlatilag oda pakolják a mérlegtételeiket a bankok, ahová akarják, és rendkívül mobil az alapkezelő iparág is" - emlékeztetett László Csaba.
És ha a "költöztetés" nem csak virtuálisan, hanem a valóságban is megtörténik, például különböző funkciók kiszervezésével, akkor munkahelyek is veszélybe kerülnek. "Egy alapkezelőnél 20 embernél több munkatárs nincs, egy ilyen cégnek átmenni Bécsbe vagy Pozsonyba, nem kihívás. Viszont 20, amúgy igen jól kereső és sokat adózó ember elveszti az állását" - mondta az ex pénzügyminiszter, aki szerint hasonló helyzet előfordulhat a biztosítóknál is. "Ha egy biztosító közli egy vállalati ügyféllel, hogy mostantól Pozsonyban működik és nem Budapesten, a válasz annyi lesz majd, hogy oké".

Az adószakértő szerint nehezen elképzelhető, hogy meg lehet akadályozni, hogy az adó miatt az ügyfelek költségei ne nőjenek. Hosszú távon a hitelezési aktivitás visszafogásár is számít. ráadásul  ha az EU két-három éven belül valóban szigorítja a pénzintézetek tőkemegfelelési szabályozását, a magyar bankok két tűz közé kerülhetnek.

A bankadó kapcsán kifejtette, elfelejthetjük azt a 20 éve folyamatosan hangoztatott vágyunkat, hogy a régió pénzügyi központja legyen Budapest, mert ilyen körülmények és terhek mellett ennek nincs realitása.

A legversenyképesebb az adórendszer Mexikóban (59,9) és Kanadában 63,9), a két szomszéd próbál alákínálni az USA-nak. Európában a vizsgált országok közül Hollandiában (76,4) kedvező az adókörnyezet. Kifejezetten magasnak tekinthető ugyanakkor a francia (181,4), a japán (138), az olasz (129,6) és a német (124,1) adóterhelés. Az összesített adóterhelés Japánt kivéve az összes vizsgált országban csökkent.   
A városok közül a legkisebb elvonás Vancouverben van (50,5), amely téli olimpia helyszíne volt. Az élbolyban mexikói, kanadai és ausztrál városok vannak, valamint két holland és egy angol város, az első 24-ben rajtuk kívül csak amerikaiak találhatóak. London a 25. (98,6 pont), Berlin a 34. (121,8), Frankfurt a 36. (126,4), Róma a 38. (133,8), Párizs pedig a 41. (187) helyezett.
László Csaba kifejtette véleményét a kormány akcióprogramjának más, adópolitikát érintő tervéről is, fenntartva, hogy egyelőre kevés a konkrétum. Meglepte például, hogy az egykulcsos szja 16% lesz. "A Pénzügyminisztériumban több kalkuláció is készült egykulcsos szja-ra, és általában 20% körüli szint jött ki, a 16% igazi meglepetés" - fogalmazott az egykori tárcavezető. Nagy kérdőjelek ugyanakkor itt is vannak. Például, hogy a különböző jövedelmek (mondjuk osztalékhányad) mind 16%-kal fognak-e adózni. "Az lenne a klasszikus,  ha tényleg mindenfajta jövedelem ugyanakkora kulccsal adózna, forrásadó jelleggel, és talán a behajtás is egyszerűbb lenne" - tette hozzá László.

 Az iparűzési adóval (ipa) kapcsolatos változtatások (az APEH helyett az önkormányzatok szedik be) ugyanakkor nagy adminisztrációs terhet rónak a vállalatokra, főleg azokra, akik több telephellyel is rendelkeznek. Ráadásul így az adó beszedése drágább is lesz és kevésbé hatékony. A társasági adóról elmondta, "nagy a kísértés", hogy az 1 milliárd forint bevétellel rendelkezők ne két cégben realizálják a nyereségüket (így a 10%-os sávban maradnak ugyanis).

A szakma ugyanakkor hiányolja az ipa és a munkáltatói járulék csökkentését, de tudomásul veszi, hogy ezekre a mostani helyzetben, a hiánycél tartása mellett nincs lehetőség. A szakértő szerint összességében az adóváltozások a kkv-szektornak kedveznek. Hozzátette, a magas jövedelműeknél - így például a pénzügyi szektorban - az egykulcsos szja visszafoghatja a bérdinamikát, hiszen a szuperbruttó eltörlésével ezek az adóalanyok, akár 15-20%-os bérnövekedést is realizálhatnak.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Katasztófális görög helyzetről ír egy német lap

2012. május 25., 17:00
Katasztófális görög helyzetről ír egy német lap

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó megállapodásban rögzített reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook