Megszűnik a jelenlegi formájában az NHH és az ORTT, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv

Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

A törvény szerint - amely általánosságban a kihirdetését követő napon lép hatályba - a hatóság a frekvenciagazdálkodásban és a hírközlésben részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában, önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal.
   
Az NMHH, azaz a hatóság feladata az "elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete". A hatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely saját bevételekből fedezi a kiadásait.
   
Elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre; az Országgyűlés korábban leszavazta azt a szintén fideszes módosító indítványt, amely javasolta: az elnököt a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg kétharmados többséggel.
   
Az elnök hívja össze a médiatanácsot, kinevezi a hivatal főigazgatóját, kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a hírközlési és médiabiztost, elfogadja a hatóság szervezeti és működési szabályzatát.
   
A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre egyidejű, listás szavazással.
   

Az Országgyűlés hétfőn 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.

A médiatanács feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, továbbá figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága pedig elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat.
   
Az Országgyűlés által korábban elfogadott egyik módosító indítvány szerint a médiatanács elnöke a miniszteri illetmény 60 százalékának megfelelő tiszteletdíjban részesül (ez a szám az eredeti javaslatban 75 százalék volt).

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala is létrejön, ez a médiatanács hivatali szerve. A törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogaival összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizsgálni.
   

Rogán Antal a határozati javaslok kapcsán kiemelte: a médiatanács és a kuratórium szeptember végén állhat fel, október elején, közepén nevezhet ki a közmédiumok élére az új működési modell alapján vezérigazgatókat.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. Azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el.
   
A közalapítvány kezelő szerve egyébként a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott 6, egyenként, nem listás módon, kétharmados többséggel megválasztott tagból áll; a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat, akiket 9 évre választanak meg; a kuratórium elnökét és egy további tagját a médiatanács delegálja 9 évre.nA kuratórium dönt egyébként a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.
   

A kormány augusztus 1-jétől átvállalja a televíziók üzemben tartási díjának 2010-re esedékes összegének megfizetését. Az Országgyűlés 320 igen, 15 nem és 17 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön a fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András, valamint a KDNP-s Rubovszky György által beterjesztett, a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatot. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy az indítvány sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Létrejön a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett; ebbe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.
   
Zárószavazás előtt fogadták el azt az előterjesztők által benyújtott módosító indítványt, amellyel Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. átadott vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolhatja.
   
A közbeszerzési törvény hatálya alól kivették az alap és a közszolgálati részvénytársaságok egymás közötti jogviszonyai keretében történő beszerzéseket. Rögzítették, az alap köteles a részvénytársaságoknak szolgáltatást nyújtani, ezek igénybevételéről a részvénytársaságok szabadon dönthetnek.

MTI