A berlini fal nem egyetlen este, hanem 33 év alatt omlott le: a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát követően Magyarország és Lengyelország "felébredt"

A lengyel katolikus egyház keretében megindult ellenállás hozta létre a nyolcvanas években a Szolidaritást, az 56-os magyar forradalmat követően elindított reformok pedig a peresztrojkát ihlették - vélekedett Bernard Guetta külpolitikai elemző a Libération című francia napilapban közölt elemzésében.

A politológus szerint a cezúrát a Fejtő Ferenc által találóan a nemzetközi kommunista mozgalom pápájának és császárának nevezett Sztálin halála után három évvel, az SZKP XX. kongresszusán 1956-ban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának akkori első titkára zárt ülésén elmondott, a sztálinizmus bűneit leleplező beszéde jelentette. Ezt követően gyorsult fel a Gulagon (a szovjet táborokban) raboskodók kiengedése, a Szovjetunió megbékélt a Sztálinnak nemet mondó jugoszláv vezetővel, Titóval, és megindult az enyhülés politikája - emlékeztetett az elemző.

Véleménye szerint ugyanakkor a beszéd egyben a kommunizmus egységét és a szovjet blokk két első válságát is eredményezte. A sztálini időkben félreállított reformerek Budapesten és Varsóban visszatértek a hatalomba, és mindkét ország hirtelen magához tért. Míg Lengyelországban az egyházi vezetők biztosították a kommunista pártnak, hogy kordában tartsa a társadalmi elégedetlenkedést, addig Magyarországon az olyan messzire jutott, hogy csak a szovjet tankok tudták leverni a forradalmat.  

A hatvanas években Lengyelországban a katolikus egyház teremtette meg a szabadság közegét az ellenzékieknek, Magyarországon viszont a kommunista párt indította el az első reformokat, hogy így próbáljon a társadalomtól bocsánatot nyerni az 1956-os vérfürdő miatt - fogalmazott Guetta. A lengyel ellenállásból született meg a Szolidaritás független szakszervezet, a magyar reformok pedig a peresztrojkát ihlették.

A szovjet elit fiatal generációja számára az emberarcú szocializmushoz fűzött remények elvesztéséhez a brezsnyevi bekeményítés és a 1968-as prágai tavasz eltiprása vezetett: ettől kezdve a nyugat-európai kommunisták "a reformátor messiás várakozásában" éltek - hangsúlyozta a francia elemző.

Miután a Szolidaritás és az amerikai technológiai fejlődés következtében Ronald Reagan amerikai elnök megkongatta a Kreml vészharangját, az új szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov lett a várt messiás, aki egyetlen pillanatig sem volt hajlandó feladni az elindított reformokat.

Nem engedte, hogy vér folyjon, mert célja a szovjet rendszerből egy olyan szociáldemokráciába való átmenet volt, amely nyugati mintára megteremtette volna a keleti közös piacot - mutatott rá Guetta. Szerinte a Gorbacsov által elindított fejlődés azonban olyan békés forradalomba fordult, amely egy máig véget nem érő káoszt teremtett a világban. "Gorbacsov elbukott, de attól még a generációja által várt messiás maradt" - írta a francia elemző.

Az 56-os forradalom leverésére emlékeznek 
"Büszkék lehetünk az elmúlt 20 évre"
Sólyom: 1956 miatt becsül minket a világ 

MTI