1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Befektetések 2010: napos, néhol felhős időre számíthatunk

Befektetések 2010: napos, néhol felhős időre számíthatunk

2010. január 21., 12:57

A tavalyi év fiskális és monetáris ösztönzői még tartják a gazdasági növekedést - az ösztönzőkre a visszacsatolás viszonylag lassan érkezik

A 2009-es év elsősorban az erőteljes gazdasági visszaesés mérséklése jegyében telt, és elmondható, hogy a világ számos kormányának és jegybankjának támogatásával a gazdaságok kedvezőbb pályára álltak. A tavalyi év fiskális és monetáris ösztönzői még tartják a gazdasági növekedést; az ösztönzőkre a reálgazdaság felől a visszacsatolás viszonylag lassan érkezik. A Quaestor elemzése.

"A G3 országokban (Egyesült Államok, eurozóna, Japán) eltérő növekedési dinamikával számolunk, problémát jelenthet a magas munkanélküliség fennmaradása és a hitelpiac szűkössége, az ösztönzők túl korai kivonása, a rossz ütemű vagy túlzott kamatemelés. 2009-ben inkább a deflációtól, tehát az árak tartós csökkenésétől lehetett tartani. Az előttünk álló év első felében inflációs nyomás a nyersanyagok oldaláról mutatkozik elsősorban. A magas munkanélküliség a kereslet-vezérelt inflációs nyomást nem gerjeszti. Megítélésünk szerint a 2010-es esztendőt két szakaszra lehet majd osztani. A mérföldkövet a kormányok által indított növekedés-ösztönző programok leállítása jelentheti.

A jelenlegi várakozások alapján ezek a programok nyár elejére futnak ki. Addig a jegybankok is részben visszavonhatják a gazdaságba betöltött pénzt. Ez az időszak a Quaestor véleménye szerint a további fejlődés szempontjából több lehetőséget rejt magában. Jelen dokumentumban ezek közül a lehetőségek közül a négy legfajsúlyosabbat vesszük számba" - olvasható a Quaestor jelentésében.

Négy jövőkép

Vélekedésük szerint a fent említett időpont után a folyamatokat a bizalom, a likviditás és az infláció hármasának összhatása fogja meghatározni. Ennek a három hatóerőnek mentén négy forgatókönyvet állítottak fel.

Az első az organikus növekedés, ennek a Quaestor elemzői 45 százalék esélyt adnak. Ez tulajdonképpen a „minden rendben van” forgatókönyve. A jelenleg általános vélekedéshez képest az elemzők szerint a beinduló növekedés emelkedő inflációt hoz magával. Ha a világ eszerint a forgatókönyv szerint alakul, akkor várhatóan a részvények teljesítenek majd kiemelkedően, emellett a nyersanyag- és az ingatlanpiac is jól teljesíthet.

A második lehetőség a stagnálás, erre az elemzők szerint 15 százalék esély van. Ebben az esetben a gazdaság nem pörög fel olyan mértékben, mint ahogy az elvárható vagy megfelelő a jelenlegi várakozásoknak. A helyzetnek a gyenge munkaerőpiac sem kedvez, a jelenség deflációval járna. Ekkor az államkötvények lehetnek abszolút felülteljesítők, a részvények és az arany piacán pedig közepesnél kicsit nagyobb visszaesés következhet.

Mérsékelt globális élénkülést vár az idén a Világbank, a 2010-re vonatkozó, múlt júniusi 2 százalékos előrejelzését 2,7 százalékos éves növekedésre emelte, de arra figyelmeztet, hogy a fellendülés erejét vesztheti, ha a kormányok visszavonulnak a válságkezelésből. A jelentés szerint a növekedés a világgazdaságban egyenetlen lesz, a legkevésbé a gazdag országok bővülnek. Az euróövezet gazdasága 1,0 százalékkal gyarapszik az idén, jövőre 1,7 százalékkal. Az Egyesült Államokban az idén 2,5 százalékos, jövőre 2,7-es bővülést vár a Világbank.
A harmadik esetben tulajdonképpen a „W” alakú növekedési kép „második lábának” kialakulásáról beszélt a Quaestor elemzője, mely lehetőségnek 30 százalék esélyt ad. A kormányzati intézkedések hatása átmenetinek bizonyul, és a növekedés újra hanyatlásnak indul.

A helyzetet a munkaerőpiac romlása súlyosbítja, egy moderált inflációval párosulva. Ebben az esetben ugyancsak az állampapír-piac a nyertes, a részvénypiac azonban a nyersanyagpiaccal együtt nagyobb esést könyvelhet el, valamint az ingatlan árakra is jelentős nyomás nehezedik.

A negyedik forgatókönyv (10 százalék) bizalmi válságot és elszaladó inflációt prognosztizál. 2008-ban már Magyarországot is megérintette egy adósságválság szele. Az államok eladósodása továbbra is kulcs probléma, ami a bizalom megingása esetén lavinát indíthat el. Ez a forgatókönyv feltételezi az infláció legerőteljesebb megugrását. Ebben az esetben csak a tipikus vészhelyzet elleni befektetések a megfelelők, mint az arany, az infláció ellen védett kötvények, vagy az ingatlan.

Magyarország gazdasági kilátásai

A magyar gazdaság a közép-európai régióban a növekedés tekintetében továbbra is alulteljesítő. A válság bekövetkezte óta a magyar gazdaság szerkezetében érdemi változások nem mentek végbe. Jóllehet az eltelt idő is kevés, azonban olyan érdemi lépések sem következtek, amelyek a strukturális átalakítás folyamatát elindították volna. A gazdaság visszaesése az idei évben is kisebb, 0,5% körüli ütemben folytatódik, belső húzóerő továbbra sincs. A gazdaság élénkülésére csak az év utolsó negyedévében számítunk. Ennélfogva, a hazai gazdaság az első forgatókönyv megvalósulására hangoltan várja, hogy Európa és azon belül Németország gazdasága beinduljon.

Az OTP-vel és a Mollal most már vigyázni kell
A munkanélküliségi ráta az idei évben elérheti a 11,5%-os szintet. Mivel a munkaerőpiaci alkalmazkodás csak késve követi a bővülő termelést, stabilizációra csak 2011-től számíthatunk ezen a területen. A vállalati csődök száma a tavalyi évben rekord szintre emelkedett, az idei évben a felszámolások folytatódhatnak, ha a negatív folyamatok elhúzódnak. A fogyasztói árak az év első hónapjaiban tovább emelkednek, elsősorban a magas nyersanyagárak, a benzin jövedéki adóemelése miatt, azonban a béroldalon nem várható jelentős inflációs nyomás.

A négy forgatókönyv mellett a hazai befektetők számára a parlamenti választások, és az azt követően kibontakozó gazdaságpolitika még egy - igen jelentős - befolyásoló tényezőt jelent. A költségvetési hiánycél tarthatósága a választási év kapcsán is külön figyelmet kap. A korábbi tapasztalatokból kifolyólag a hiányszint emelkedésével számolnak az elemzők. Az idei költségvetés legnagyobb hibája, hogy szinte csak a pozitív forgatókönyvvel számol. Mivel a költségvetés is a régi struktúrákat hordja magán, a hazai fizetőeszköz stabilizációja a pozitív befektetői hangulat által gerjesztett kegyelmi állapotnak köszönhető elsősorban, a hangulat romlása, a CDS felárak ismételt emelkedése könnyedén a negyedik forgatókönyv megvalósulásának peremére sodorhatja az országot. Az elemzők szerint csak egy hangsúlyozottan komplex, az euró bevezetési céldátumot magában foglaló gazdasági program jelenthet kilépést az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája által okozott csapdából.

Említést érdemel továbbá az is, hogy mivel a magyar export a GDP közel négyötöd részéért felelős, így a forint tartós, esetleg a jelenlegi szinteknél is markánsabb erősödése az egyensúlyi problémáinkat inkább csak fokozza, a növekedési pályát pedig rontja. A forint gyengítésével a versenyképességünk javulna, ám ennek is vannak korlátai. Az államadósságnál a Valutaalap hitelkerete miatt megemelkedett devizakitettség, illetve a devizaadósok terhe növekedne - amely a fogyasztást is hátráltatná többek között.



Az euroövezetben felerősödő egyensúlyi problémák közvetetten a forint keresztárfolyamokra is negatív hatást gyakorolhatnak. Másfelől a választások közeledtével mindig felerősödik a bizonytalanság, amely a volatilitást mindenképpen magával hozza, amely könnyen implikálhat forintgyengülést. A forint gyengülését eredményezheti az is, hogy a fejlett ipari országokban (mint például az Egyesült Államok vagy az eurozóna), a nyersanyagokban bővelkedő országokban (mint például Ausztrália, Norvégia, Új-Zéland, Kanada), illetve a fejlődő, ám magas belső tartalékokkal rendelkező országokban (Kína, India, Brazília) gyorsabban élénkül a gazdaság, s a jóval kedvezőbb szuverén adósminősítés mellett ezekben az országokban a kamatemelési várakozások is tovább erősödhetnek, ennélfogva hozamemelkedésre számíthatunk.

Az IMF-EU-Világbank trió által biztosított, a magyar bruttó hazai össztermék közel egyötöd részének megfelelıő hitelkeret vonzóvá tette a forintot, mert a harmadára redukálódott a forinteszközökbe árazott csődkockázat, a globális hangulat javulásával párhuzamosan.

"Úgy gondoljuk, hogy a befektetőknek nem kínálhatunk egyre alacsonyabb kamatfelárat. Legalább biztosítanunk kell a mostani hozamfelárat ahhoz, hogy vonzóak maradjanak a forinteszközök. Amennyiben következetéseink helytállóak, 2010 végére 6,00%-nál alacsonyabb irányadó rátára nem számítunk, sıt a jelenleginél akár 75-100 bázisponttal magasabb, 7,00-7,50%-os alapkamat szintet tartunk elképzelhetőnek. 2010 végére 4-5%-os forint gyengülést várunk átlagosan az EUR-HUF, USD-HUF, CHF-HUF devizapároknál, amely rendre kb. 278-281, 195-200, illetve 187-190-es jegyzéseket indokolna" - olvasható a Quaestor elemzésében.

Hazai részvénypiac

A magyar részvénypiac a nemzetközi részvénypiaci trendekhez és forgatókönyvekhez igazodik. Továbbra is elsősorban az optimizmus és a kockázatvállalási hajlandóság magas szintje okozhat felülteljesítő árfolyam emelkedéseket. Mivel a nyersanyagpiacok emelkedése vagy magas szinten ragadása több forgatókönyvben is lehetséges, az OTP számára azonban csak az „A” forgatókönyv ad igazán perspektívát, ezért inkább a MOL részvényeit érdemes preferálni az OTP-vel szemben. A bankszektor a legjobb esetet tekintve is tartogathat kellemetlen meglepetéseket a befektetők számára. Az egyetlen befektetői sztori jelenleg a Richter originális kutatási projektje, amely azonban nemcsak jelentős sikert, de igen nagy kockázatot is magában hordoz. Elég, ha az Egis korábbi kudarcát idézzük fel.

Svájcifrank-kötvény: 100 milliót remél az OTP
Nehéz év áll a háztartások előtt - a bankok segíthetnek
Trendforduló? Nagyot durranhat a kínai buborék
A sárga köves úton: aranyba menekültünk?

Lovász Márton

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook