Tavaly mintegy 130 milliárd forint friss tőke áramlott a befektetési alapokba, a vagyon teljes növekedése pedig megközelítette az 500 milliárd forintot - ismertette Temmel András, a szövetség főtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Hozzátette: a hozamoknak döntő szerepük volt a vagyon bővülésében.

Főként a pénzpiaci alapok nőttek 2009-ben, a legtöbb pénzkivonás pedig a garantált és az ingatlanalapokból történt. A garantált alapok esetében jellemzően a lejáró alapokból kivitt tőke okozta a vagyoncsökkenést, míg az ingatlanlapoknál a 2008-as felfüggesztést követő jelentős visszaváltások éreztették hatásukat. A negyedik negyedévben viszont már az ingatlanalapokba és a kötvényalapokba is megindult a tőkebeáramlás.

Az intézményi befektetések növekedése már a második negyedévtől érződött, míg a lakossági befektetők a negyedik negyedévben jelentek meg a befektetési alapok piacán. A lakossági befektetők a minimális kockázatú pénzpiaci alapokat részesítették előnyben, az intézményi befektetők pedig magasabb kockázatú befektetéseket is választottak.

Temmel András kifejtette, hogy az elmúlt tíz évben a vagyonon belül átrendeződött az egyes alaptípusok megoszlása: a pénzpiaci és a garantált alapok átvették a vezető szerepet, ezzel szemben visszaszorultak a kötvényalapok. A részvényalapok súlya megkétszereződött, ma már 20 százalék körül van, ami döntő részben az intézményi befektetéseknek köszönhető.

A BAMOSZ adatai szerint 2010 január végén 3.099 milliárd forintot kezeltek a befektetési alapokban, ezzel a vagyon már közelít a mindenkori csúcsnak számító 3.200 milliárdhoz, amelyet 2008. február végén mértek.

A BAMOSZ szakértői szerint a befektetési alapok újbóli népszerűsége mögött a tőkepiacokba és a bankrendszerbe vetett bizalom visszatérése mellett a tőkepiacok jó teljesítménye és a banki kamatok jelentős csökkenése is fontos szerepet játszott.

Szalai Sándor, a szövetség elnöke szerint az idén nagyobb kilengésekkel ugyan, de stabilizálódó pályára állhat a piac. A befektetési alapok növekedését segítheti, hogy a bankok a múlt évet jellemző forrásgyűjtés után egyre inkább a jutalékos termékek ajánlására koncentrálnak.

Orbán Krisztián, az Oriens pénzügyi tanácsadó cég vezető partnere a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a nemzetközi tényezők közül az unió úgynevezett félperifériális országai, leginkább Görögország, illetve Spanyolország adósságválságának a megoldása lehet a legnagyobb hatással a magyar befektetésialap-piacra. Érvelése szerint az előző két év nemzetközi válságkezelési gyakorlata, továbbá az uniós országok gazdasági és pénzügyi összefonódása miatt a kimentés mindkét esetben valószínűsíthető. Ezáltal pedig a magyar befektetések relatív megítélése javulhat. Az esetleges negatív hatások pedig a befektetések átsúlyozásával védhetők ki.

Hamarosan indul az OTP Kockázati Tőkealap I. 
Nem kizárt, hogy újabb válság közelít 
Évi 20 százalékos hozam: trükkök nélkül is megy?
Külföldiek kezében van a részvények háromnegyede 
Nyugdíjpénztárak: növekvő részvényarány 
Soha nem volt ilyen alacsony az alapkamat