1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Hogyan lesz majd pénz K+F-re?

Hogyan lesz majd pénz K+F-re?

2011. május 03., 14:26

A hazai cégek 17%-a gondolja csak, hogy K+F-kiadásait a következő 2-3 évben növelni tudja, de a kormány tervei ennél ambiciózusabbak

A Deloitte Zrt. első alkalommal, közel ötszáz, Magyarországon működő közepes- és nagyvállalat megkérdezésével készített felmérése szerint a cégek egyelőre nem tervezik, hogy jelentős mértékben növelik a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos ráfordításaikat. A vállalati szektor bevonása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1,8 százalékra emelkedjen.

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta, az EU 2020 stratégia megvalósítását elősegítő Nemzeti Intézkedési Terv egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra a jelenlegi - közel egy évtizede stagnáló – 1 százalék körüli GDP-arányos hazai K+F ráfordítást 1,8 százalékra növelje, méghozzá főként a vállalkozások K+F ráfordításainak növelésére építve.

Tervek és célok: a papír bármit elbír

A Deloitte magyarországi közepes és nagyvállalatok körében végzett felmérése ugyanakkor rávilágított arra, hogy a szabályozási környezet változatlansága mellett a K+F tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni a K+F ráfordításait az elkövetkező években, kifejezetten a K+F ráfordításai csökkenésére pedig a válaszadók 9 százaléka számít.

A tanácsadó cég nemzetközi tapasztalatai szerint a vállalatok hazánk és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0,9 százaléka alatti összeget, Szlovákia és Románia esetében jellemzően az árbevétel 0,9 – 3 százaléka közötti összeget, míg Horvátország és Csehország esetében jellemzően az árbevétel 3 százaléka feletti összeget fordítottak a kutatás-fejlesztési tevékenységükre. Az EU célja, hogy a tagállamok összesen 3%-ot fordítsanak erre a célra, a mostani 1,9% helyett.

A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek K+F-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások K+F ráfordításainak „növelésében”, ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve. Másrészt rámutat arra is – amint azt a jelentés más összefüggései is megerősítik -, hogy a tényleges K+F ráfordítás meghaladhatja a cégek által ismert (és bevallott) K+F ráfordítást, de ezen ráfordítások kimutatása gyakran a jelentésben részletezett nehézségekbe ütközik.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek K+F költését összességében (azaz az egyes országok közötti különbségeket figyelmen kívül hagyva) motiváló tényezők közül a K+F (közvetlen, vissza nem térítendő) támogatások a legfontosabbak, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott K+F aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ.



A jelentés megvizsgálta azt is, hogy melyek lennének azok a külső tényezők, amelyek a hazánkban működő vállalatokat K+F ráfordításaik növelésére ösztönöznék. A válaszadók ezek közé sorolták a támogatások (adókedvezmények és közvetlen támogatások) mértékét, a megfelelő képzettségű munkavállalók rendelkezésre állását, a szabályozási környezet kiszámíthatóságát, valamint a közvetlen támogatások előtérbe kerülését az adókedvezményekkel szemben – ez nagyjából megfelel a régiós tapasztalatoknak a Deloitte szerint. A legkevésbé fontos, a vállalati K+F ráfordítások növelését ösztönző, külső tényezőként a szellemi tulajdonjogok védelmét, illetve a versenytársak K+F ráfordításainak mértékét tüntették fel a válaszadó cégek. Ez amúgy annak fényében is érdekes, hogy eddig az unió vállalkozásai nagyjából 800 millió euró veszítettek azzal, hogy eddig nem volt egységes európai szabadalom, melynek alapjait a magyar EU-elnökségnek sikerült leraknia.

Ismerik, de alkalmazzák-e?

 A Deloitte Vállalati K+F Jelentés 2011 – a cégek K+F ráfordításainak várható változása és a K+F ráfordításokat befolyásoló tényezők mellett – megvizsgálta, hogy a legfontosabb ösztönzőként megjelölt állami támogatások (közvetlen – pályázati - támogatások és K+F adókedvezmények) mennyire ismertek a vállalkozások körében, illetve ezek igénybevételének milyen akadályai, korlátai vannak.

Átlagosan a cégek 35-40 százaléka ismeri a K+F pályázati lehetőségeket, azon belül is elsősorban az EU társfinanszírozott és a hazai K+F pályázatokat. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe, ennek okát a pályázatokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpolitikából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Ezen túlmenően a K+F pályázatok igénybevételét jellemzően az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele korlátozza, de gyakran jelenik meg akadályként, hogy egy K+F projekt eredményei, létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.   

Probléma az adóhatósággal

A pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A K+F adókedvezmények igénybevételénél ennek megfelelően nem a kedvezmények ismertsége jelent akadályt, hanem (a válaszadók 34%-a szerint) az adókedvezmények igénybevételének az a kockázata, hogy a cégek nem ismerhetik előre az adóhatóság álláspontját a konkrét tevékenységek K+F jellegének megítélése kapcsán. A cégek szerint a K+F adókedvezmények igénybevételének további akadályát jelenti a tevékenységek besorolása és minősítése körüli bizonytalanság, valamint még a nyilvántartási-, elszámolási-, időkimutatási rendszerek alkalmatlanságával kapcsolatos belső korlátok.

Dr. Márkus Csaba hangsúlyozta: habár a fentiek ismeretében a közvetlen támogatások és adókedvezmények ismertségét célszerű tovább növelni, nem szabad azt feltételezni, hogy ez önmagában változást hozhat a vállalati K+F ráfordítások növekedésében. Ehhez az ösztönző rendszernek a vállalati igényeket is erőteljesen szem előtt tartó átértékelésére és megfelelő módosítására lenne szükség.

Mindez azért is aktuális, mert egyre inkább erősödik az országok között a verseny a multinacionális cégek K+F központjainak “letelepítéséért”, számos európai és Európán kívüli ország tervezi az ösztönző - támogatási és K+F adókedvezményes - rendszer bevezetését, vagy vonzóbbá tételét.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook