1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Kiábrándultunk bankjainkból, drágák a biztosítók?

Kiábrándultunk bankjainkból, drágák a biztosítók?

2010. március 24., 12:07

Egy év alatt drasztikusan megnőtt azok száma, akik elégedetlenek bankjaikkal, ugyanakkor ez nem feltétlenül jár együtt a lojalitás csökkenésével - kiszolgáltatottak az ügyfelek?

Mai sajtótájékoztatóján az IFUA Horváth & Partners és a Data Research bemutatta Pénzintézeti MOSAIC felmérésének legújabb tanulmányát. Az elemzés a banki ügyfelek attitűdjeit vizsgálta, többek között azt, hányan terveznek például hitelfelvételt és hogy hányan elégedettek pénzintézetükkel.

A tanulmány megállapítja, hogy a megkérdezettek többsége most már hajlandó lenne hitelt felvenni, a lakáshitelt felvételét tervezők száma például megháromszorozódott egy év alatt (a 2009-es 1,3% idénre már 3,9%-ra duzzadt). Érdekes adalék mindehhez, hogy a megkérdezettek szerint idén jobban érinti majd őket a válság (a megkérdezettek közül 62% mondta azt idén, hogy érinti a válság, míg tavaly 58%), mégis hajlanak az eladósodásra.

A növekvő hitelfelvételi kedv ugyanakkor nem párosult a bankokkal szembeni megelégedettség növekedésével, sőt e tekintetben a tendencia a pénzintézetek számára több mint aggasztó lehet. Tudatosabb lett a lakosság, a többség ugyanis egy konkurens bank jobb ajánlata miatt képes szolgáltatót váltani (hasonló a tendencia a biztosítók piacán is, de ott magas díjtételek miatt). A kutatást vezető Huba Eörs szerint a racionálisabb gondolkodás egyelőre inkább a magasabb végzettségűekre jellemző.

A felmérés januárban készült, 1000 fő megkérdezésével. A tanulmány a teljes magyar pénzpiaci portfóliót vizsgálta, így a bankszektort, a biztosítási és lízingpiacot is. A felmérés 2009 után most készült el másodszor - az összehasonlítás alapját a tavalyi MOSAIC felmérés adatai jelentik.
Míg a tavalyi felmérésben a megkérdezettek 40% volt elégedett főbankjával, mára ez a szám 29%-ra csökkent, vagyis a banki ügyfelek több mint kétharmada nem elégedett a pénzügyi szolgáltatójával a tanulmány készítői szerint. A biztosítóknál is negatív tendencia figyelhető meg, de ott a tavalyi 39% csak 33-ra mérséklődött, de az ügyfelek kétharmada itt sem teljesen elégedett.

A kutatást vezető Huba Eörs felhívta rá a figyelmet, hogy a bankok esetében az elégedettség csökkenése minden demográfiai szegmensben tetten érhető volt. A leginkább elégedetleneket a 40-50 éves korosztályban találjuk, arányuk itt nőtt a leginkább: közülük tulajdonképpen csak minden negyedik ügyfél elégedett főbankjával (23%).

A banki ügyfelek növekvő pénzügyi tudatosságát is jelezheti, hogy - mint arról Kovács Gyula, a Data Research ügyvezető igazgatója beszámolt - növekedhetnek az elvándorlási ráták, melyek szintje Magyarországon eddig tradicionálisan alacsony volt. Tavaly a banki ügyfelek 9%-a tervezett bankváltást, idén már 10,3%.

Kovács Gyula szerint ugyanakkor a banki elégedetlenség nem jár együtt a lojalitás csökkenésével - holott ez logikus lenne. Kovács szerint ez jelzi az ügyfelek kiszolgáltatottságát is, ez egyre tudatosabb magatartás mellett is. A bankot váltók között idén már nagy arányban találunk olyanokat, akik egy kedvezőbb ajánlat miatt váltanak, nem pedig az elégedetlenség miatt, ez utóbbi ok a tavalyi "első hely" után idén már csak a második legfontosabb szempont volt az "elvándorlók" között. Az is igaz, hogy nagyobb arányban "büntetik" azok a bankjaikat, akiknek nincs hitelszerződése, hanem főleg megtakarítás jellegű termékekbe fektetnek.

Háztartások pénzügyi portfóliója

A megkérdezettek 68%-a bírt bankkapcsolattal 2009-ben, 2010-ben már 73% - Huba Eörs szerint nemzetgazdasági szinten ez jó jel, hiszen utal a gazdaság fehéredésére. Kevesebben rendelkeznek viszont bankbetéttel, a 2009-es 13% után idén már 10% az arányuk. Nem változott viszont a lakáscélú hitelek aránya, továbbra 10% ez az arány. A folyószámlahiteleknél azonban jelentős növekményt látunk, a MOSAIC kutatás tanulsága szerint a tavalyi 6,2% után idén már a megkérdezettek 10%-a rendelkezett ilyen hitellel. A biztosítási termékek piacán enyhe visszaesés tapasztalható viszont, a lakásbiztosítások aránya 49%-ra csökkent, míg az önkéntes nyugdíj kiegészítő biztosítások aránya - szintén 3%-kal - csökkent egy év alatt.

Kovács Gyula szerint a felmérés tanulsága, hogy 25 és 50 éves életkorban a legintenzívebb a pénzügyi aktivitás a magyar lakosság körében - erre engednek következtetni a banki, biztosítói - és lízing ügyfelek válaszaiból. A főbank kiválasztásánál elmondható, hogy általában a 25 éves korban kiválasztott intézet meghatározó marad, ezek után nem nagyon váltanak az ügyfelek, a biztosítók esetében ez a határ kijebb tolódik, egészen 40 éves korig.

Huba Eörs szerint a - már említett - hitelfelvételi kedv növekedése előre jelez egyfajta optimizmust, a lakosság egy része bízik abban, hogy anyagi helyzete rendeződik, és képes hitelt felvenni. A növekedés részben viszont azzal is magyarázható, hogy sokan elhalasztották a lakásvásárlást - a hitelfelvétellel együtt. Érdekes lett volna, de a felmérés nem vizsgálta, hogy a hitelfelvételi kedv lecsapódhat-e tényleges hitelszerződések megkötésében, a Privátbankár által eddig közölt elemzések többsége - a K&H Alapkezelő prognózisát kivéve - ugyanakkor nem számol azzal, hogy bankok nyitottabbak lennének e tárgyban.

A biztosítási piacon viszont nem várható jelentős változás, stagnálást várnak a felmérés készítői, valószínűleg nem kötnek majd többen biztosítást. Huba szerint ez a tavalyi paici visszaesés ellenére sem tekinthető pozitív fejleménynek, hiszen inkább arról van szó, hogy nincs az ügyfeleknek elegendő forrása arra, hogy "biztonságot" megvásárolják.

Zsiborás Gergő

 

A jelzáloghitelesek nagyon utálják a bankokat

A hitelek harmadát nehezen nyögik az adósok
Óvatos bankok: a forinthitel az egyetlen menedék?

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook