Az MSZOSZ szerint a munkavállalók reálkeresete 2010-ban éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog

Az MSZOSZ szerint a munkavállalók reálkeresete 2010-ban éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége minden évben, május végén összegzi a tagszervezeteknél megkötött bérmegállapodásokat. Az időpont megválasztása eltér a hagyományos (januártól-decemberig tartó) gazdasági évtől, hiszen a legtöbb munkahelyen tavasztól-tavaszig kötik a megállapodásokat.

Az eddig megkötött munkahelyi bérmegállapodások 0-10%-os átlagos keresetnövekedés között mozognak, jellemzően 3-4 % körüli centrummal. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a munkahelyeken a munkavállalók reálkeresete 2010-ban éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog - olvasható az MSZOSZ közleményében.

Mindez annak ellenére várható, hogy a KSH 2010. májusi adatai szerint az ez évi január-márciusi ipari termelékenység az egy évvel korábbit 14,7%-kal haladja meg, az erre az évre előre jelzett GDP-növekedés pedig várhatóan 0,5% körül fog mozogni. 2010-ben tehát várhatóan ismét igen jelentősen elszakad egymástól az ipari termelékenység és a keresetek alakulása, mégpedig a munkavállalók kárára.

Önnek nőtt a fizetése az elmúlt egy évben? Szavazzon!

A természetbeni juttatások a legtöbb munkahelyen az adóztatás ellenére is megmaradtak, igaz csökkentett összegben, mely a munkavállalók számára jövedelemkiesést okozott. Továbbra is a legelterjedtebb az étkezési hozzájárulás, melyet azonban a 2010-es évben jellemzően melegétel-utalványként adnak ki, a hideget teljesen megszüntették. A visszajelzések szerint csökkent az iskolakezdési támogatást nyújtó munkahelyek száma. Ugyanakkor vannak olyan juttatások, amelyekben továbbra is csupán a dolgozók kis hányada részesül. Ilyen főként az üdülési csekk, ami még ma sem elsősorban a munkavállalóknak jutó kedvezmény.

Összességében megállapítható, hogy a 2010. évi bértárgyalások tapasztalatai szerint ebben az évben talán sikerül teljesíteni a reálkeresetek szinten tartását, de elsősorban a „legszegényebb” ágazatokban és különösen a versenyszféra fizikai foglalkozású munkavállalói körében nagy a veszélye a reálkereset-csökkenésnek. Ennek valószínűségét növeli a garantált bérminimum várható reálértékének csökkenése is, hiszen a jelenlegi 3,9 %-os inflációs előrejelzés mellett a garantált bérminimum reálértékének változása -1,2% körüli, és a versenyszférában a garantál bérminimum környékén foglalkoztatottak aránya kb. 20%-os.

Ez a helyzet különösen nagy szakszervezeti figyelmet érdemel azért is, mivel 2009 átlagában a mintegy másfél milliós létszámú fizikai foglalkozásúak nettó átlagkeresete csupán 2,8%-kal emelkedett, míg a KSH egy fogyasztási egységre számított létminimum értéke 4,6%-kal. Ennek a kereseti helyzetnek a következtében tovább nőttek az egyenlőtlenségek (fizikai-szellemi, beosztott-menedzser, főváros-vidék) a munkavállalók között, ami a rosszabbul járókat az átlagosnál is hátrányosabban érintette. Az ország pénzügyi stabilizációjára, a bérnövekedés visszafogására irányuló törekvések negatív hatásait tehát éppen az a nagy létszámú, kiskeresetű réteg fizeti meg, amely a konjunktúra idején a dinamikusabb keresetnövekedéséből sem részesült annyira, hogy megélhetésében a minőségi változáshoz közelítő hatások érvényesülhettek volna.

A versenyszféra egészében a keresetek reálértékének 1,5-2% körüli emelkedése várható, amelyen belül meghatározó lehet a szellemi dolgozók/menedzsment keresetnövekedése. A munkajövedelmek reálértékének növekedésében - különösen az alacsony keresetű munkahelyeken – még mindig jelentős szerepet kapnak a kedvezményes adókulcs alá tartozó természetbeni juttatások, különösen az étkezési hozzájárulás, ami a pillanatnyi nettó pozíciókat javíthatja, azonban a munkavállalók számára hosszabb távon kedvezőtlenné válhat egy ilyen tendencia felerősödése.

A válságból való kilábalás első jelei már mutatkoznak, ezért azokon a munkahelyeken, ahol eddig nem volt bértárgyalás, ott el kell kezdeni, azokon a helyeken pedig, ahol megrekedtek, folytatni kell a bértárgyalásokat. A tapasztalatok alapján az MSZOSZ Elnöksége szükségesnek tartja, hogy a teljesítményértékelés alapján bérfejlesztést alkalmazó cégek, továbbá a multinacionális cégeknél működő szakszervezetek között szükséges koordináció létrehozására lépéseket tegyen.

Az új kormány által bejelentett intézkedéscsomag (egykulcsos adórendszer 16%-kal, adójóváírás eltörlése, szuperbruttósítás megszüntetése) a havi 220.000 Ft alatt keresők (kb. a munkavállalók 70%) nettó keresetét, ezen belül pedig különösen az alacsony jövedelműek jövedelmi viszonyait jelentősen negatívan érinti, ezért mielőbbi tárgyalásokat kell kezdeményezni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban .Az MSZOSZ a korábban képviselt álláspontjának megfelelően az igazságos és arányos közteherviselés megvalósulását a többkulcsos adórendszer bevezetésében látja - olvasható a szervezet közleményében.

Privátbankár