Tovább romlott a magyar cégek megítélése a régióban az elmúlt félévben, immár minden második magyar céggel való üzlet számít "rizikófaktornak"

Tovább romlott a magyar cégek megítélése a régióban az elmúlt félévben, immár minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek. A távolabbi kilátásokat még tovább ronthatja, hogy a gyenge 2009-es eredmények csak 2010 tavaszának végén jelennek meg a jelentésekben és így a minősítésekben is - olvasható a Coface közleményében.

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Az elmúlt hónapban a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 46,25 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette  a Coface. 2008-ban ez az arány valamivel alacsonyabb (44,73 százalék) volt.

Az elmúlt félévben szinte folyamatosan 50 százalék körüli értéket ért el a kockázatosnak minősített magyar cégek aránya, ezen belül év végén tetőztek az értékek, állítja Dercze. "Az értékek észrevehetően meghaladják a régiós átlagot, és a közép-kelet-európai régióban csak Románia előzi meg Magyarországot" - jegyzi meg Dercze. Januárban ugyan nagyon halvány javulás mutatkozik, de ez egyfelől pillanatnyi kép, másfelől nem kumulált számokról van szó, hiszen minden hónapban más cégeket vizsgálnak, ezért a vizsgálat sajátosságai is okozhatják az eltérést. De a trendet ezek az adatok mindenképpen megbízhatóan jelzik, állítja Dercze.

Azonban mégsem Románia mutatja a legrosszabb képet, hanem Magyarország, ha a kockázati szinteket is kibontjuk. A Coface egy 10-es skálán, osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. "Az valóban igaz, hogy a régióban a román cégek között tapasztalható a legmagasabb arány az 1 és 5 közé eső besorolásokban, de ha ezen belül az 1 és 3 értékek közötti kockázati kategóriát vizsgáljuk, akkor sajnos az látható, hogy a régióban a Magyarországon az ebbe kategóriába sorolt cégek aránya a legnagyobb - magyarázza Dercze.

Az országigazgató szerint nagy kérdés, hogy vajon mit hoznak a 2009-es beszámolók? Dercze szerint tavasz végén jelennek meg a gyenge eredmények hatásai a minősítésekben, amelyek várhatóan még rosszabb teljes képet mutatnak majd a magyar cégekről. "Mindenképpen növekedés várható a kockázatos cégek számát tekintve, csak a mérték kérdéses. Ebben nem leszünk egyedülállóak, mert a folyamat régiós szinten is látható lesz, azonban Magyarország mindenképpen a nagyobb növekedést produkáló csoportban lesz" - állítja Dercze.

Az országigazgató szerint a gyatra 2009-es üzleti eredmények hatalmas problémát okozhatnak 2010-ben. "A 2009-es évben nagyon sok cégnek stagnál vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. A scoring (értékelő) rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál ´feketelistára´ kerülhetnek és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá" - mutat rá az országigazgató. Hozzáteszi, hogy ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok és ez a minősítéseken keresztül egyfajta rendszerszerű féket jelenthet a gazdaságra. Hozzáteszi, hogy ez nem egy szándék-, hanem rendszerszerű folyamat, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján.

Dercze úgy látja, hogy a vállalatoknak fontos, hogy átgondolják a hitelkockázati előírásaikat, ami által viszont  nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek. Ha lazít a cég, akkor fokozott kockázatot vállal, ha nem, akkor pedig a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Dercze szerint ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki, akik élnek a kockázatcsökkentő eszközökkel, ez pedig fontos lenne, hiszen léteznek akár olyan alacsony költségű szolgáltatások, mint a csőd vagy adós monitoring, székhely változtatások figyelése, amelyek előjelei lehetnek egy negatív folyamat megindulásának.

Ugyancsak negatív fejlemény, hogy a Coface adatai szerint a cégek 78,69 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Dercze úgy látja, hogy ez a közel 80 százalék nagyon nagy arány, de nem meglepő. Az országigazgató úgy látja, hogy ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első 2-3 hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, azonban 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

Dercze úgy véli, hogy bár jelentősen fejlődött a követeléskezelés, de még mindig nem annyira része a magyar vállalati kultúrának, mint Nyugat-Európában. Úgy véli, hogy nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, hanem a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban, azaz szabályozni, hogy az adott cégen belül ki, mikor, és mit tesz, és ezt a folyamatot be is tartani.

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években kiugróan magas volt. A Coface véleménye hogy a csődhullám hamarosan eléri tetőpontját, ami vélhetően 2010 év eleje táján következhet be. "Utána a magas bázis miatt kisebb lehet a növekedés üteme, de 2010 második félévében abszolút értékben is csökkennie kell" - teszi hozzá Dercze.

A hazai csődarány drasztikus magasságba ugrásának az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően alultőkésítettek. A cégek 92-94 százalékának az árbevétele nem éri el az éves 20 millió forintot, tehát ezek a kis cégek nem lesznek képesek elviselni a válság okozta terhet. Dercze hozzáteszi, hogy ez nem feltétlenül baj, mert hosszabb távon nem életképes ez a rengeteg mikroszkopikus cég.

Kellene hitel a kkv-knak, csak épp nem kapnak
Fájdalmasan, de megtisztulhat az építőipar?
Offshore cégek: 2000 milliárd forint elrejtve
A vállalati fizetésképtelenség éve volt 2009

Privátbankár