A kis cégek többsége saját forrásból képezte dolgozóit, míg a közepes és nagyvállalkozások főként a szakképzési hozzájárulásból költöttek oktatására

A mikro- és kisvállalkozások többsége 2008-ban saját forrásból képezte dolgozóit, míg a közepes és nagyvállalkozások főként a szakképzési hozzájárulásból költöttek saját munkaerejük oktatására - derül ki a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány, a szakképzési hozzájárulás felhasználását vizsgáló friss kutatásából.

A 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak 64, a 10-50 alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig 51 százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására, és csak a mikrók 24, illetve a kisvállalkozások 43 százaléka finanszírozza a szakképzési hozzájárulásból a képzést.
   
A nagyobb vállalkozások azonban a munkatársak képzésének finanszírozására a saját forrással összemérhetően magas, sőt enyhén magasabb arányban használják a szakképzési hozzájárulást. A középvállalkozások 52, a nagyvállalkozások 47 százaléka fizeti a szakképzési hozzájárulásból a képzést, és 43, illetve a nagyok 46 százaléka használ saját forrást. Érdekesség, hogy minden méretkategóriában meglehetősen kevés, 4-7 százaléka jelezte, hogy főként európai uniós forrásból fedezné a képzés költségeit. 
   

A kutatás során több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdeztek meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég volt.

A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat.
   
Az alapítvány felméréséből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások 8 százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások 32 százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba, 27 százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, 22 százalék létesít gyakorlati képzőhelyet, és csak alig egyötödük - 18 százalék - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál 26 százalék. A külföldi cégek hasonló - 30 százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.
   
A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: 67, illetve a nagyok 88 százaléka nyilatkozott így.

Az állam megteremti a távmunka infrastruktúráját
Módszertani hiba miatt van munkaerőfelesleg
Minden tizedik ember munkanélküli lesz
Akit nem vettek fel, pótfelvételizhet
Felvételi: elbuktak a mesterszakok?
A magyarok fele retteg, hogy munkanélküli lesz

MTI