A Magyar Nemzeti Bank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytatott le a DonaDöme Kereskedelmi Kft.-nél és a Halmi út 46. Kft.-nél, azt vizsgálva, hogy a két társaságnak a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF Nyrt.) történt befolyásszerzése kapcsán sérültek-e a tőkepiaci törvénynek a vállalatfelvásárlásra vonatkozó rendelkezései.

Összefogtak, így átléptek egy határt

Mint a jegybank a beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, a két társaság a BIF Nyrt.-ben történt befolyásszerzése során összehangoltan járt el. A jogszabály szerint egybe kell számítani az összehangoltan eljáró személyek befolyásának mértékét egy kibocsátóban, márpedig így a két társaságnak a BIF Nyrt.-ben 34,47 százalékos befolyása volt. A törvény ugyanakkor előírja, hogy 33 százalékot meghaladó mértékű befolyás esetén e tulajdonosoknak nyilvános vételi ajánlatot kell tenniük a többi részvényes felé.

A DonaDöme Kft. és a Halmi út 46 Kft. azonban egészen 2016. április 29-ig – addig, amíg részvényértékesítés nyomán az összehangoltan eljáró társaságok egybeszámított befolyásának mértéke a törvényi küszöbérték alá csökkent – jogsértő módon elmulasztottak megfelelni ezen ajánlattételi kötelezettségüknek.

Az ilyesmiért nagyon tud haragudni a felügyelet

A vállalatfelvásárlási szabályok megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működésének, valamint a tőkepiac tisztaságának követelménye szempontjából. A tőkepiac működéséhez, a megalapozott döntéshozatalhoz – a részvénytulajdonosok érdekeinek védelmére is figyelemmel – ugyanis nélkülözhetetlen a felvásárlási szándék nyilvánossága, a nyilvánosan működő részvénytársaságok tulajdonosi struktúrájának áttekinthetősége, az erről nyilvánosan elérhető információk objektivitása.

Mindezek miatt az MNB 20-20 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a DonaDöme Kft.-re és a Halmi út 46 Kft.-re.

Újabb jel: bekeményített a felügyelet

Ebből is jól látszik, hogy az MNB, pontosabban annak felügyeleti része véget kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy a tőzsdei kibocsátó cégek lazáskodnak, elmulasztják kötelezettségeik teljesítését, kommunikációjuk hiányos, nem transzparensek, és ezáltal a befektetők érdekei sérülnek. A háttérről itt írtunk bővebben >>

Emellett szigorodnak a bennfentes kereskedéssel, piacmanipulálással kapcsolatos szankciók, büntetőfeljelentések jöhetnek, sőt letöltendő szabadságvesztésre is számítani kell.