A miniszterelnök „az EU-csúcs előtti helyzet” elemezése kapcsán hirdetett sajtótájékoztatót, azonban a kérdések zöme – ahogy arra Orbán Viktor is számított – az alkotmány negyedik módosítására vonatkozott. Gazdasági ügyekben csak elvétve érkezett kérdés.
|
Mi folyik Brüsszelben?2013. március 14–15-i brüsszeli ülésükön az uniós vezetők lezárják a 2013. évi európai szemeszter első szakaszát. Az európai szemeszter az az eljárás, amelynek keretében a tagállamok minden évben egy féléves periódus alatt koordinálják gazdasági, költségvetési és foglalkoztatási politikáikat. Az Európai Tanács megvizsgálja, milyen általános előrelépéseket tettek a tagállamok a 2012-es országspecifikus ajánlások végrehajtásában, majd stratégiai tanácsokkal szolgál, illetve stratégiai iránymutatást fogad el a tagállamok számára. Az uniós vezetők irányt mutatnak a tagállamoknak a 2013-as stabilitási és konvergenciaprogramjaikhoz is, továbbá tanácsot adnak az Európa 2020 stratégia ún. kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásához, különösen ami az új készségeket és munkahelyeket, az iparral és az innovációval kapcsolatos szakpolitikákat, valamint a digitális menetrendet illeti. |
Magyarországon holnap nemzeti ünnep van, a szokások szerint a magyar miniszterelnöknek ilyenkor otthon kellene beszédet tartania. Miután azonban két fontos kérdésről, az európai gazdaság ügyéről és Oroszországról lesz szó a Tanács ülésén, itt kell lennem Brüsszelben – így kezdett az Európai Tanács épületében Orbán Viktor, majd hozzátette: fontos, hogy a magyar gazdaság szava és véleménye kellő hangsúllyal megjelenjen a csúcstalálkozón.
Össztűz az alkotmánymódosítás miatt
A politikai viták az EU lényegéhez tartoznak. Ebben a vitában sem látok kivetnivalót – fogalmazott a miniszterelnök. Tények helyett politikai véleményeket hallok, ezek azonban nem pótolják a tényeket. Semmi olyan jogszabályt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna. Az Alkotmánybíróság továbbra is ellátja az alkotmány védelmét és feladatát. Erről nem érdemes vitatkozni, mert ez egy ténykérdés – közölte a miniszterelnök.
Abszurditás azonban, hogy az AB vizsgálhassa az alkotmányt – maga a testület mondta ki korábban, hogy a feladata nem magának az alkotmánynak, hanem az egyéb jogszabályoknak a vizsgálata alkotmányossági szempontból, így a parlament gyakorlatilag egy korábbi AB-döntést emelt be az Alkotmányba.
A módosítások 95 százaléka már korábban is bekerült az Alkotmány átmenetei rendelkezéseibe. Az AB azonban megállapította, hogy ezek között olyan intézkedések is vannak, amelyek nem minősülnek átmenetinek – a két szöveg egyesítésével, Orbán szerint tulajdonképp az AB kérésének megfelelően született meg a legutóbbi módosítás.
Nincs konkrétum azokban a felvetésekben illetve bírálatokban, amelyek többek között az EU és a német kancellár, Angela Merkel részéről érkeztek az alkotmány módosításával kapcsolatban.
Az újságíróknak pedig Orbán azt javasolta: először olvassák el azokat a jogszabályokat, amik miatt kritizálják Magyarországot, utána konzultáljanak róla.
Nem mindenben értünk egyet a németekkel – Oroszország ügyében lesz mondanivalónk
|
A Berlinben tartózkodó Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, az uniós alapjogok biztosa szerint Magyarország akár EU-s forrásoktól is eleshet az "ellentmondásos" alkotmánymódosítás miatt. A biztos kemény szavakkal bírálta a módosítást és azt mondta a Reutersnek nyilatkozva, hogy a Bizottság vizsgálni fogja, hogy a magyar alaptörvénybe illesztett új passzusok összeegyeztethetőek-e az uniós alapjogokkal és az alapszerződéssel. Reding emlékeztetett rá, hogy amennyiben egy tagország megsérti az alapjogokat, akár források kifizetését is felfüggeszthetik az irányába. "Az alkotmánnyal nem lehet játszani" - fogalmazott a biztos. |
Néhány kérdés azért gazdasági témában is érkezett. A rezsicsökkentésről Orbán Viktor azt mondta: Magyarország hozott olyan döntéseket, többek között az energiaárak csökkentését, ami jelentős érdeksérelemmel jár. Bár nyilván nagyon komoly nemzetközi cégek érdekét sértettük meg, a miniszterelnök úgy fogalmazott: bár tudja, hogy működik a nemzetközi politika, inkább nem köti össze a Magyarországot érintő politikai bírálatokat a nemzetközi energiacégeket negatívan érintő jogszabályok miatt érkező kritikákkal.
2-3 olyan gazdaságstratégiai kérdés van, amiben eltér a magyar és német álláspont – válaszolta egy kérdésre a miniszterelnök. Ezek közül az egyik adófilozófiai: Magyarország a munkát termelő adókat a lehető legalacsonyabbra kívánja csökkenteni, a jövedelem helyett a forgalom és a fogyasztás adóterhének növelésével pótolná a költségvetési bevételeket a kormány.
A másik kérdés az, hogy a kormány szabályozhatja-e az energiaárakat. Magyarországon az energiaár vásárlóerőparitáson a legmagasabb (az átlag másfélszerese) Európában – ezt a kormány nem nézte tétlenül.
| Nem csak az iskolatársaiddal kell versenyezned a következő évtizedekben, hanem legalább 50 millió kínaival, akik most a rizsföldön dolgoznak, vagy éppen brazilokkal – a világ ugyanis globalizálódik. A miniszterelnök állítása szerint ezt szokta mondani gyermekeinek esténként, ha nem akarják megírni a leckét. |
2008-ban Magyarország volt az első olyan EU-ország, amelyik összeomlott, nem Görögország – véli Orbán Viktor. Most viszont Magyarország az egyike a 4 országnak, aki csökkenteni tudta a deficitet. 2011-ben, 2012-ben is így volt, és 2013-ban is így lesz – mondta Orbán. Az egyetlen probléma a növekedéssel van, de az elemzők szerint is csak abban van kérdés, hogy idén vagy jövőre emelkedik a GDP.
Szíriával kapcsolatos ügyekben a miniszterelnök nem nyilatkozott, ez ügyben Magyarország az uniós politikát követi, nincs külön álláspontja. Oroszországgal kapcsolatban viszont lesz mondanivalója Orbán Viktornak a csúcson: az EU és Oroszország stratégiai együttműködése szerinte szükséges, ugyanakkor Magyarország nem akar semmiféle érdekszféra-poltitikát látni.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
