Mintha megérezték volna az adóellenőrök, hogy mikor kell elkezdeni a nyári ellenőrzéseket: épphogy véget ért a pár napos lehűlés, kirajzottak a revizorok. Az operatív ellenőrzésekben a kereskedők szokásaira kíváncsiak - történesen arra, hogy a például a fagyi mellé a nyugta is odakerül-e a pultra. És ha már pult: ha a el akarják kerülni a büntetést, nem árt bejelenteni az alkalmazottakat, mert ezt is ellenőrzik.
|
|
Linczmayer Szilvia |
Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője a Privátbankárnak elmondta, hogy augusztus végéig sorra járják a frekventált helyeket az ellenőrök. A szórakozóhelyeket, a fesztiválokat, a nagyobb rendezvényeket is megnézik.
A szóvivő elmondta: nemcsak azt vizsgálják, hogy kapnak-e nyugtát és bejelentették-e az alkalmazottakat. Azt is megnézik, hogy például a kereskedő tudja-e igazolni az árukészlet eredetét. Ezzel párhuzamosan a pénzügyőrök pedig megnézik, nem vizezik-e az alkoholt, illetve zárjegyes italokat árulnak-e a kocsmákban - magyarul nem csalnak-e adót.
Két ellenőrzési akció között...
Egész évben vizsgálódnak a NAV szakemberei. Linczmayer Szilvia szerint sűrű időszakból van bőven - példának pedig az SZJA-bevallási időszakot említette. Május 21-e után azt vizsgálták, hogy a különböző bevallásokban szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak. Megnézték, lehetett-e elég pénze az adózónak például a balatoni nyaralóra, miközben mondjuk alacsony volt a fizetése. Az ilyen vagyonosodási vizsgálatokban az adózónak lehetősége van igazolnia a számokat, mert lehet, hogy örökölt, vagy éppen a felesége fizette a számlát - szóval nem büntetnek azonnal.
Rámennek az áfa-visszaigénylőkre
Azok a vállalkozások szinte biztosan számíthatnak az ellenőrzésre, amelyek levonható áfát kérnek vissza. A kifizetés előtt ellenőrizni kell, hogy jogosultan kérik vissza pénzt, nem pedig adócsalásról van szó. Ha nem jogos, de jóhiszeműen igényelték vissza a pénzt, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 50 százaléka is lehet az adóbírság.
Lehet azonban rosszabb is. Ha valakiről kiderül, hogy jogtalanul, például bevételének eltitkolásával akar pénzt visszakapni, annak nagyobb bírságra kell számítania. Ha például munkagépek után igénylik vissza a pénzt, viszont kiderül, hogy a munkagépet valójában meg sem vették, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 200 százalékát is kiszabhatják bírságként.
A masszőr, aki az ellenőrök kezére játszott
Tavaly óta már nincs véletlenszerű ellenőrzés - mondja a szóvivő. Ma már kockázatelemzés alapján dől el, kit vesznek górcső alá. Sok kereskedő azzal növeli az esélyeit az ellenőrzésre, hogy nem ad nyugtát. Az ilyen esetek ugyanis bekerülnek a rendszerbe, amit később felhasználnak az elemzéseknél. Linczmayer Szilvia két példát is mondott.
Az egyik egy dinnyeárus, aki ötször is beleszaladt az ellenőrökbe, nyugtát azonban mindig elfelejtett adni. Ilyenkor a NAV munkatársai becsléssel állapítják meg, hogy milyen bevétele lehetett, és azután mennyi adót nem fizetett meg a termelő. Könnyebb volt megbecsülniük a bevételeket annál a gyógymasszőrnél, aki szintén elfelejtett nyugtát adni. A rendelőben ugyanis sorszámot adott a vendégeknek, amelyek segítségével elég jól meg lehetett tippelni a bevételt.
Az indulókat is vizsgálják
| Ahogy azt a Privátbankár korábban megírta, idén a bankokat is vizsgálja az adóhatóság. Részletek >> |
A szóvivő szerint aki betartja az előírásokat, kis valószínűséggel kap ellenőrzést. Kockázatelemzés közben ugyanis azok kerülnek, kerülhetnek képbe, akiknek van valamilyen folt a múltjában. Sokan vannak ilyenek: Linczmayer Szilvia elmondta, hogy tavaly az esetek 242 ezer ellenőrzés 80 százalékában találtak adóhiányt, vagyis ilyen arányban volt eltitkolt adó.
Az adatbázis tehát nagy, nemcsak a botlások vannak benne, hanem például az is, ha egy cég mondjuk egy uniós ország egyik cégével kereskedik; ezek mellett természetesen a bevallások is elérhetőek.
A kezdő vállalkozások 10 százalékát biztosan ellenőrzik, a kockázatelemzés közben vizsgálják a cégtulajdonos korábbi céges múltját is - ehhez az adóregisztrációs eljárást használják fel. Lehet, hogy az illető az előírások szerint alapíthatott céget még akkor is, ha tetemes adótartozása volt. Ha ugyanis ez az összeg nem éri el a 15 millió forintot, csak mondjuk a 13 milliót, akkor nincs akadálya a cégalapításnak. Ebben az esetben viszont közepesen kockázatosnak minősül a vállalkozás, szóval szinte biztos az ellenőrzés.
Mit, hol, hogyan ellenőriznek?
| Ma már nem ijednek meg az árnyékuktól az ellenőrök, ha kell, tankot is vezetnek. A lényeg: kiderüljön, ki nem tartja be a játékszabályokat. |
Két eset lehetséges. Az egyik, hogy az ellenőrök kimennek és azonnal elkezdik a vizsgálatot. Erre általában az ellenőrzési akciók idején van példa, ha elmarad a nyugtaadás.
Az a gyakoribb, hogy időt adnak a cégeknek az iratok begyűjtésére. Az esetek jelentős részében ugyanis nem a cég telephelyén, hanem a könyvelőnél vannak a szükséges bizonylatok, igazolások és egyéb dokumentumok. Ilyenkor minden számlát, munkaszerződést és minden olyan papírt bekér a NAV, ami igazolhatja hogy egy adott számla valós.
Mikor költöznek be az irodánkba?
Vannak esetek, amikor a cég méretei vagy forgalma miatt olyan mennyiségű irat halmozódik fel, hogy azokat egyszerűbb a társaság telephelyén megvizsgálni. Ilyenkor az ellenőrök előzetes megbeszélések szerint egy külön erre kijelölt irodában nézik át a papírokat. Ezeket a vizsgálatokat egyébként munkaidőben kell elvégezni, kivétel persze például egy éjszakai szórakozóhely. Magánszemélyek esetében lehet munkaidőn kívül is, de azt előre jelezni és egyeztetni kell a hatósággal - teszi hozzá Linczmayer Szilvia.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
