Reklámadó: bezárják a kiskapukat

Nem lehet majd ügyeskedni

A Napi Gazdaság szerint a kormányzat a kapcsolt médiavállalkozásokra is kiterjesztené a reklámadó-fizetési kötelezettséget, hogy a terhet az adóalanyok "szétdarabolásával" ne lehessen csökkenteni. Újdonság, hogy az adó alanya a sajtótermék kiadója, illetve a szabadtéri reklámhordozó - írja a Napi Gazdaság.

A Világgazdaság kiemelte: a tervezet igyekszik bezárni azt a jogi kiskaput, amire az RTL Klubot működtető cég már utalt, hogy külföldről fogják folytatni a szolgáltatást, kikerülve az adófizetést. A mostani tervezetben minden cég adóalany, amelynek szolgáltatása a műsoridő felében magyar nyelven sugároz Magyarországon médiatartalmat.

A Népszabadság szerint az adó a reklámot közzétevő cégeket sávos rendszerben érintené, az egymilliárd forint éves bevétel alatti kisebb cégeket megkímélné. Enyhébb mértékű terhet jelentene a közepes társaságoknak, ahol az adó egymilliárdtól ötmilliárdig az árbevétel egy százaléka lenne. A nagyobb vállalkozásoknál jelentősebb elvonással számolnak, az ötmilliárd és tízmilliárd közé eső árbevétel tíz százalékát, a tízmilliárd feletti bevétel húsz százalékát vonnák el.

A titkos fegyver

Orbán Viktor a deficiteljárás miatt vetette fel korábban, hogy megadóztatják a reklámokat - úgy tűnt, a miniszterelnök így akar üzenni Brüsszelnek, hogy ha nem enged a szorításon, az unortodoxia újabb területekre is betörhet. Az EDP eljárás megszüntetését javasolta aztán a Bizottság, a kormány azonban mégsem állt el tervétől. A Varga Mihály által "titkos fegyvernek" nevezett újabb adónemnek költségvetési szempontból nagyobb a füstje, mint a lángja: alig 10 milliárd forintnyi bevételre számíthat belőle az állam, miközben a hazai reklámpiac még nominálisan sem érte el a válság előtti szintet.