|
| Asaf Savas Akat |
Az arab tavasznak nevezett lázadássorozat köszönő viszonyban sincs mindazzal, ami ma Törökországban történik – állítja Asaf Savas Akat professzor az Alapblognak adott interjúban. A törökök elit egyeteme, az isztambuli Bilgi gazdasági tanszékének vezető tanára, a helyi és külföldi lapokban gyakran publikáló, az egyik országos török tévécsatornán rendszeresen műsort vezető liberális közgazdásztekintély, noha szemben áll Erdogan miniszterelnök kurzusával, mégis védelmébe veszi Törökország abszolút erős emberét.
Erdogan tolódik, de a gazdaságpolitika liberális
Azt mondja róla, hogy az Erdogan-féle rendszer még mindig demokratikusabb, mint Putyiné. Persze messze nem olyan átlátható a török demokrácia, mint amilyen a nyugat-európai. Az is igaz, hogy Erodogan az utóbbi időben komolyan közeledik a vallási fundamentalistákhoz, kezdi összpontosítani és bebetonozni saját hatalmát, sőt, elkezdte mesterségesen is előnyben részesíteni a hozzá hűséges helyi tőkéseket.
Mégis: ettől függetlenül az Erdogan-féle gazdaságpolitika mindeddig alapvetően liberális maradt. Az elmúlt tíz év ragyogó gazdasági, költségvetési teljesítménye a szakember szerint a következőkön alapszik:
1. folyamatos, következetes költségvetési fegyelem fenntartása
2. átlátható és széles körű egészségbiztosítási rendszer kiépítése
3. a külföldi befektetőkkel és általában a szabad piaccal szembeni messzemenő nyitottság.
Nem a szegények vonultak utcára
Most azonban kiéleződött az ellentmondás a piaci liberalizmus és az ideológiai bezárkózás között. Ez húzódhat meg elsősorban a zavargások hátterében, de e tekintetben szerinte még nagyon korai határozott véleményt alkotni - így azt sem lehet eldönteni, hogy forradalomnak minősíthető-e az események sorozata.
A törökök életkörülményei folyamatosan javultak az utóbbi években. Az bizonyos, hogy nem a szegény néprétegekhez tartozók lázadoznak az isztambuli utcákon. Polgári családok gyerekei, egy olyan új nemzedék lázadozik, amelynek egyidejűleg van elege a bevásárló központokból, az öncélú fogyasztás erőltetéséből, a természeti környezet rombolásából, de elutasítja az erőltetett nacionalizmust és vallásosságot is. Ez egy poszt-internet nemzedék - véli a professzor. A teljes interjút az Alapblogon olvashatja.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
