A bűnözők helyett azok pénzét veszi üldözőbe az EU

A fekete bevételek túlnyomó részét tisztára mossák, és befektetik a legális gazdaságban. Globális szinten a bűncselekményekből származó jövedelem kevesebb, mint egy százalékát fagyasztják be, illetve kobozzák el a hatóságok.

Külföldre, rokonokhoz, strómanokhoz továbbítják a pénzt

A szervezett bűnözői csoportosulások az általuk megszerzett jövedelmet egyre nagyobb mértékben fektetik be saját hazájuktól eltérő országban, gyakran több uniós tagállamban. Más esetekben úgynevezett harmadik felek - rokonok vagy összekötők - részére utalják át a jövedelmet az elkobzás elkerülése érdekében, és a bűnös úton megszerzett pénz hamarosan átlényegül ingatlanná, gépkocsivá, kisvállalkozássá, vagy éppen nagyvállalati részvénycsomaggá.

A Cecilia Malmström belügyi EU-biztos által hétfőn ismertetett javaslatok közül az egyik legfontosabb, hogy európai szinten megkönnyítenék a korlátozott vagyonelkobzást olyan esetekben, amikor azért nem születhet bűnösséget megállapító ítélet, mert a gyanúsított elmenekült, meghalt vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A másik kiemelkedő jelentőségű újítás, hogy európai szinten biztosítanák a hatóságok számára - ügyészi döntésre, bírói engedély alapján - a vagyoni javak ideiglenes, megelőző jellegű befagyasztásának lehetőségét, ha fennáll a javak eltűnésének a veszélye.

Elkobozni, de kitől is?

"A legérzékenyebb ponton kell csapást mérnünk a bűnözőkre, azáltal, hogy a pénzüket vesszük üldözőbe, és a jövedelmüket vissza kell irányítanunk a legális gazdaságba" - fogalmazott Malmström. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye egyebek közt átláthatóbb és hatékonyabb szabályokat indítványoz az olyan javak elkobzására, amelyek nem közvetlenül egy konkrét bűncselekményhez, hanem az elítélt személy által elkövetett hasonló tevékenységekhez kapcsolhatók. Ez az úgynevezett kiterjesztett elkobzás.

A harmadik féltől való elkobzás akkor jöhet szóba, ha a harmadik félnek - akihez a gyanúsított átutalta a pénzt - tudnia kellett arról, hogy az bűncselekményből származik. A Malmström-indítványok értelmében adott esetben az elkobzást foganatosító uniós tagállamnak lehetővé kell tenni azt is, hogy kezelje a befagyasztott vagyoni javakat, mert azok ellenkező esetben elveszítenék gazdasági értéküket.

A Vatikán is felkerült a pénzmosodák feketelistájára Felkerült az amerikai külügyminisztériumnak a pénzmosás gyanújában álló országokról készített listájára a Vatikán. A tárca aggasztónak nevezi a pápai állam helyzetét, dacára a vatikáni pénzügyi tranzakciók átláthatósága érdekében bevezetett intézkedéseknek. Hatvannyolc országban ad okot aggodalomra a pénzmosás gyanúja. Az ebben a kategóriában felsorolt Albánia, Egyiptom, Portugália, Vietnám, Jemen és más államok közé első alkalommal a Vatikánvárosi Állam is bekerült a washingtoni külügyminisztérium 2012-es jelentésébe. Ezzel a Vatikán megfigyelés alatt levő állammá vált. A nemzetközi kábítószer-ellenes küzdelem helyzetét összegző jelentés (International Narcotics Control Strategy Report) a pénzmosás szempontjából is osztályozta az államokat. A Vatikán csak egy kategóriával előzte meg a pénzmosás terén "kiemelt veszélyeztetettségűnek tartott" államokat, amelyek között maga az Egyesült Államok is szerepel. Az Il Giornale olasz napilap amerikai diplomáciai forrást idézve hangsúlyozta, hogy a jelentés eredménytelennek tartja a Vatikán által 2010 decemberében bevezetett intézkedéseket. Ezek közé tartozik az úgynevezett pénzügyi információs hatóság (Aif), amely azt a feladatot kapta, hogy a Vatikán alkalmazza a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó nemzetközi jogszabályokat.