Az adórendszerek átfogó értékelésében részt vevő 54 ország szakértőinek háromnegyede úgy látja, hogy a globális adószabályozás-változás mellett a társasági adókulcsok terén a következő három évben nem lesz jelentős változás. A több mint 50 ország csupán ötödében lehet kismértékű csökkenés és kevesebb, mint tizedében társasági adókulcs emelkedés.
|
| Kalocsai Zsolt Fotó: RSM-blog |
Európában és Észak-Amerikában jelentősebb a további adókulcscsökkentés iránti várakozás aránya, amely mögött a jelenleg is magasabb adókulcsarányok állnak, vagyis egyfajta konvergenciára lehet számítani az adóráták közötti olló szűkebbre zárulása révén. A hazai kettős tao kulcs kapcsán tervezett egykulcsra való áttérés kapcsán tett kormányzati kijelentések is inkább a 10 százalékos társasági adókulcs irányát jelzik - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója.
Adózzanak a multik!
Az évtizedek óta fennálló adószabályozási keretek az utóbbi években egyszerűen képtelenek lekövetni a globalizáció folyamatát, nem tudják kezelni az internet alapú gazdaság változásait és kihívásait, amely óriási mértékben megváltoztatta a kereskedelmet, a szolgáltatások elérhetőségét. Ugyanakkor az adózás meghatározó szerepet játszik az államok gazdasági teljesítményének alakulásában, fontos innováció- és befektetés-ösztönző elem a kormányzatok kezében, így fontos az identitás és a mozgástér megőrzésének lehetősége is.
Az OECD globális adószabályozás átalakítását célzó javaslatai a multinacionális vállalatok adóeltérítésének - cégek profittermelésüket az adófizetők számára kedvezőbb kulcsú államokba telepítik, kiaknázva a kettős adóztatást kizáró megállapodásokat - megakadályozását hivatottak kezelni. A kezdeményezés eredményeképpen egy olyan adószabályozási környezet jöhet létre, amely átfogja a fejlődő országokat is, összhangban áll a helyi kormányzatok szándékaival, biztosítva, hogy a társaságok a működésükkel összhangban, helyben fizessék meg az adót. A globális adózási játékszabályok átírása hatással lesz nem csupán a globális szereplőkre, de a dinamikusan növekvő start-up cégekre, vagy a belföldi piacokon aktív társaságokra is, ennek megfelelően vállalatmérettől függetlenül minden cégnek fel kell készülnie a változásokra.
Transzferárazás, információcsere, adóegyezmények
Az adózás területén kihívást jelentenek a transzferárazás kérdései, az információcsere kiterjesztése, valaminta kettős adóztatást elkerülő adóegyezmények felülvizsgálata, mindhárom területen jelentős változások voltak és lesznek. A transzferárazás – az azonos csoportba tartozó cégek egymás közötti értékesítései és elszámolásai – is átláthatóbbá válik a részletesebb szabályozás miatt, ami a cégek kockázatait is csökkenti, ugyanakkor ennek adminisztrációs többletterhei is előrevetíthetők. Az OECD ajánlásainak köszönhetően áttekinthetőbb lesz hol mekkora profit, árbevétel és eszközállomány keletkezik, mekkora munkaerőt foglalkoztatnak a cégek. A transzferárazásnak elsősorban az európai és az észak-amerikai régióban van kiemelkedő szerepe.
Az adónemek közül a vállalati profitok adóján túl a fogyasztást, forgalmat terhelő adók lesznek célkeresztben, utóbbiak terén várható nagyobb terhelésnövekedés, folytatódik az előző évek, évtizedek tendenciája. A magas jövedelmeket terhelő extra adók azonban néhány állam kivételével – például Németország – várhatóan nem kerülnek fókuszba.
Az adatszolgáltatásban és adatáramlásban is egyre meghatározóbb lesz az internetes megoldások szerepe, amely fokozatosan részévé válik az újragondolt adózási keretrendszereknek. Az OECD ajánlások megvalósítása nagy kihívást jelent majd minden országban nem csak a cégek, és a szakértők, tanácsadók, de a hatóságok számára is egyrészt tartalmi szempontokból, másrészt pedig a kapacitások tekintetében.
A Nézőpont Intézet nagyon más eredményt lát, mint más közvélemény-kutatók. 
