A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy friss interjúban úgy fogalmazott: az intézkedés új befektetőket csalogathat az országba. Hogy az önkormányzatokat az átalakítás mennyire rosszul érinti, arról nem esett szó.

2015-ben a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek. A hazaiak a fasorban sincsenek, igaz, lehetőséget se kapnak a javításra.

Január elsejétől nem működhetnek üzletek a világörökségi területeken – a Lidl és az Adli talált megoldást.

Bevétel és bérezés tekintetében is óriási a különbség az egyes láncok között.

A miniszter rúgott egyet a multinacionális nagyvállalatokba.

Sok Tesco nyitva lesz, az összes Aldi, néhány Spar, a legtöbb Auchan és Penny Market, Hervis. Még nem lesz Lidl, Media Markt és Ikea, de a plázákban sok kis üzlet kinyit majd, amely eddig nem tehette. A Tesco-ban olyan alkalmazottak dolgoznak majd, akik ezt önként vállalták. Sokan a törvénymódosítás miatt nyitnak ki, de vannak olyanok is, amelyek már korábban is ezt tervezték.

Levelet küldött a nagy áruházláncokat tömörítő EuroCommerce vezetője, Kenneth Bengtsson a magyarországi állapotokról az Európai Bizottságnak

Folytatja két évvel ezelőtt elindított programját a Lidl, és továbbra is várja a kiváló minőségű termékeket előállító magyar termelőket.

Százmilliókat fizettek ki a nemzetközi áruházláncok bírságokra, míg hazai versenytársaiknál ennek töredéke volt a büntetési tétel.

Jól alakult a Baumax és a szakszervezet (KASZ) közti együttműködés, biztosítottak a kifizetések, és az egykori dolgozók ötöde már munkába állt máshol.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elemzése szerint Magyarországon túltelített az élelmiszerkereskedelmi piac, emiatt naponta átlagban több mint 50 üzlet zár be.

Két dolog kellett Nicolas Maduro elnök rossz szilveszteréhez: durva infláció és recesszió. Maduro szerint mindenről az ellenzék tehet.

A társasági adókulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben – állapította meg az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat 50 országra kiterjedő kutatása. A területen a legnagyobb kihívást a teljes lendülettel folyó, OECD által vezényelt globális adórendszerreform jelenti, amely elsősorban a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza és a cégeket, a hatóságokat valamint a szabályozókat is kihívások elé állítja. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók terén további növekedésre lehet felkészülni.

Egy külföldi tulajdonba kerülő magyar vállalatnál átlagosan 19 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, mint a hazaiaknál. A legtöbbet a vezetők és a felsőfokú végzettségűek nyerik, de még a takarítók bére is emelkedik. A multik különösen nagyra értékelik az egyetemi végzettséget – írja az Index.hu.

Akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében több hazai vállalat is ajánlásokat fogalmaz meg dolgozói számára az online jelenlétet illetően, de egyes pozíciókban nem ritka a netes átvilágítás, vagy akár a folyamatos nyomonkövetés sem – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának vizsgálatából.

Kétéves adóharmonizálási akciótervvel indít hadjáratot a nemzetközi cégstruktúrák miatt alacsony adóteherrel működő multinacionális vállalatok ellen az OECD, hívja fel a figyelmet a Mazars. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutatott: az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint a helyi adózási szabályok közötti különbségek kihasználása miatt akár milliárdos éves adóbevételektől eshetnek el azok az országok, amelyekben ezek a cégek ténylegesen működnek.

Az eddiginél több adót akar kivetni a multinacionális vállalatokra a német pénzügyminiszter.

A Deloitte nemzetközi felmérése szerint nem alkotnak homogén csoportot az úgynevezett „Y generáció” tagjai (azaz a 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején születettek), mert eltérően viszonyulnak a munkához és másként ítélik meg a munka és a szabadidő optimális egyensúlyát. A felmérésben résztvevő magyar diákokra általában igaz, hogy vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket.

Miközben a kormányok világszerte a pénzügyi válság által hátrahagyott költségvetési hiány betömésével küszködnek, az olyan nagy vállalatok, mit az Apple, a Google vagy a Vodafone minimális adófizetéséről szóló beszámolók közfelháborodást váltottak ki Európában és az Egyesült Államokban.