Dr. Fehér Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a BGF és a KÜRT Akadémia közös kutatási projektjének keretében felmérést készített, hogy feltérképezze a vezetők digitális viselkedési szokásait. A kutatás középpontjában az állt, hogy a multinacionális és hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, illetve start-upok felsővezetői magánszemélyként vagy vállalatvezetőként milyen döntéseket hoznak saját és munkatársaik online megjelenéséről, milyen online hálózatokat használnak, illetve, hogy van-e digitális identitás  stratégiájuk.

A LinkedIn virtuális névjegykártya-tartó

A BGF kutatásának eredményei szerint főként az IT-, energia-, bank-, ingatlan-, és telekommunikációs cégvezetők egyetértettek abban, hogy a digitális identitás kiépítése és fenntartása stratégiai kérdéssé vált: a neten történő kommunikáció és megjelenés ma már legalább olyan fontos, mint a személyes benyomás vagy a referencia. Saját szakmai digitális megjelenésükhöz kiemelten használják a LinkedIn-t, amelyet virtuális névjegykártya-tartóként kezelnek, valamint a konkurencia megfigyelésére, kapcsolatai feltérképezésére is ezt használják.

Ennek megfelelően arra törekszenek, hogy kapcsolati hálójukból csak annyi látszódjon, amennyi erősíti presztízsüket és a cégbe vetett bizalmat, de még nem teszi túl transzparenssé a partnerkapcsolatokat. Többségük tart attól, hogy szakmai hálózataikat elhappolhatják tőlük. A Facebookot a többség a családi-baráti kapcsolatok fenntartására használja, illetve a gyerekeik miatt: sokan itt érik el például különböző zárt iskolai csoportokon keresztül a tanárokat.

Legfőbb kockázat: a munkavállaló

A vállalatvezetők alapvetően a munkavállalót tekintik a legfőbb kockázatnak, aki dolgozóként egyrészről egyfajta információs rés a vállalat netes jelenlétében, másrészről felhasználóként a közösségi hálózatok egyik tagja. A cégvezetők kiemelték, akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében több hazai vállalat is ajánlásokat fogalmaz meg dolgozói számára az online jelenlétet illetően.

A kutatásból kiderült, hogy a kollégákba vetett bizalom továbbra is elsődleges és megkerülhetetlen, ám ezzel együtt profiltól függően kiépültek a kontroll különböző szintjei is. Egyes vállalatoknál csak az állásra jelentkezőknek néznek utána, de van olyan is - főként a nagyobb kockázattal járó pozíciók esetében -, hogy a munkavállalókat a munkavégzés ideje alatt is ellenőrzik, sőt, kilépés után akár bizonyos ideig tartó nyomon követés is előfordulhat.

A cég netes megjelenését tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani

A cégvezetők a beszélgetések közben kiemelték, mára cégük netes megjelenését gyakran tudatosabban kell ellenőrizniük és irányítaniuk, mint a nem netes felületeiket. Többségük ugyanakkor előnyként tekint az új média eszközeire.

A multinacionális vállalatoknál törekednek arra, hogy a már bevált online kommunikációs eszközöket saját vállalati környezetükre adaptálják, ezen belül elsősorban a Facebookhoz hasonló saját rendszert fejlesztenek a kollégák belső kommunikációjához, de van olyan vállalat is, ahol regionális blogot hoztak létre a hatékonyabb külső és belső kommunikáció érdekében. A kis- és középvállalkozások gyakran reagálnak gyorsan a változásokra és a legújabb eszközökkel is szívesen kísérleteznek. Ezeken a platformokon csak vállalattal kapcsolatos nyomokat hagynak - részletezi Dr. Fehér Katalin, a BGF Kutatóközpontjának főmunkatársa a kutatás eredményeit.