A külföldi tulajdonú vállalatok 1986 és 2008 között átlagosan 57 százalékkal fizettek többet a dolgozóiknak, mint a hazaiak – írja az Index.hu. Ennek számos oka lehet, például az eltérő tevékenységi kör, a méret, valamint a dolgozók összetétele. Ha például a külföldiek nagyvállalatokat vásárolnak fel fejlett iparágakban, akkor az átlagos dolgozójuk már csak emiatt többet keres, mint a hazai kisvállalati munkások.
Az átlagos bérnövekmény 19 százalék a külföldi vállalatok javára, vagyis ennyivel gyorsabban nőttek a felvásárolt vállalatok bérei a belföldi vállalatok bérnövekményéhez képest. A külföldi tulajdon tehát növeli a dolgozók bérét. Az átlag mögött azonban nagy eltérések lehetnek.
A vezetők és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozók (például mérnökök, adószakértők) járnak a legjobban: bérük 61, illetve 43 százalékkal nő külföldi felvásárlás esetén. De a szakmunkások és az egyszerű foglalkozásúak (például takarítók) is 13 százalékkal, a szolgáltatási munkakörökben dolgozók (mint az eladók) kilenc százalékkal keresnek többet, miután külföldi tulajdonba kerül a vállalatuk. A külföldi vállalatok favorizálják a magasan képzett munkaerőt, de mindenkinek – még a rosszul képzetteknek is – magasabb bért fizetnek – ez a következtetés.
Ám lehetséges, hogy a külföldiek hosszabb munkaidőt várnak el dolgozóiktól, és emiatt adnak nagyobb bért. Az is elképzelhető, hogy a felvásárláskor elve jobb termelékenységű dolgozókat vesznek fel. Végül az is lehetséges, hogy a dolgozók termelékenyebbekké válnak a külföldi vállalatokban, és ez jelenik meg a bérezésben – teszik hozzá.
Ha Magyarország a külföldi működőtőkét szeretne vonzani, elsőrendű érdeke az, hogy dolgozói minél képzettebbek legyenek – fejezi be a cikk.
Az autóipar villantotta a legnagyobbat. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
