|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Az elmúlt két évtizedben alaposan megváltoztak a vásárlási szokások: ma már sokkal inkább a szélesebb kínálatú, kisebb alapterületű diszkontáruházakat részesítjük előnyben, mint az óriási hipermarketeket. A napi.hu cikke szerint azonban árbevétel és bérezés szempontjából sem egyeztethető össze a két szegmens – az egyes üzletekre vetítve a kisebb diszkontáruházak bizony messze lemaradnak a hipermarketek mögött, és még mindig küzdeniük kell a versenyképességért.
Még mindig a multikat szeretjük?
Nem meglepő módon nem magyar tulajdonú boltlánc teljesít a legjobban az árbevételeket tekintve, ráadásul az egy üzletre vetített árbevétel szempontjából két hipermarket áll a lista elején. Az első helyre az Auchan került, üzletenként átlagosan 341 millió forintot keresnek hetente. A második helyen a Tesco szerepel, boltonként 69 milliós bevétellel, a harmadik helyre pedig a 160 üzlettel rendelkező Lidl sorolhat be, heti 42 milliós árbevétellel. A nagy rivális Aldi (akiknél épp örökösödési vita miatt kérdéses, hogy hogyan fejlesztenek tovább a jövőben) a negyedik helyre csúszott, itt hetente 24 millió forintot költenek el a magyarok.
Ahogy arról már korábban írtunk, a bolti dolgozók bérezésében is óriási különbségek vannak az egyes láncoknál. A személyi jellegű kiadások azonban – még az egyre növekvő munkaerőhiány ellenére is – továbbra is rendkívül kis hányadát teszik ki az áruházláncok teljes kiadásainak. A nagy hálózatok leányvállalatai azonban még mindig jóval kevesebb tőkét fordítanak a dolgozók bérezésére, mint amennyit az anyavállalat nemzetszintű átlaga tükröz. A Tesco például globális árbevételének 14 százalékát fordítja munkaerő-költségekre, az Auchan 11-et, a Penny és a Lidl pedig csupán 5 százalékot költ ugyanerre.
Mi a helyzet a magyarokkal?
A régóta franchise-rendszerben működő magyar boltláncoknál kicsit más a helyzet, létszám szerint ugyanis ők lényegesen több, akár több ezer pár főt (1-3) foglalkoztató üzletet működtetnek. A három magyar lánc közül a CBA áll az élen, üzletenként heti 4,3 millió forintos árbevétellel, őket a Reál (3,2 millió) majd a Coop követi, utóbbiban hetente 2 millió forintért rendezünk bevásárlást.
Érdekes módon a keményen terjeszkedő diszkontok ellen (és a hazai láncok védelméért) bevezetett plázastop ellentétes hatást váltott ki: 2013 és 2015 között majdnem félezer hazai áruház morzsolódott le. Ez különösen a CBA-nál volt jelentős, nekik 200 boltot kellett bezárniuk ebben az időszakban.
A külterületek jó megközelíthetősége kulcskérdés a vidéki vállalkozások és a helyi közösségek számára. 
