Hivatalos vizsgálatot indított szerdán az Európai Bizottság annak feltárására, hogy összhangban vannak-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírásokkal azok az adókedvezmények, amelyeket a tagállamok biztosítanak az Apple-nek, a Starbucksnak és a Fiat Luxemburgban bejegyzett Fiat Finance and Trade nevű pénzintézetének.
Az Apple-nek Írország, a Starbucksnak Hollandia biztosít olyan adókedvezményt, amely gyanús a brüsszeli testületnek. A bizottság hangsúlyozza: az, hogy ezek a vállalatok kaptak vagy kapnak-e tiltott állami támogatást, majd csak az eljárás végén derül ki. A vizsgálatban minden érintett, így a vállalatok, Hollandia, Írország és Luxemburg is kifejtheti álláspontját.
"A jelenlegi szűkös költségvetési keretek között kiemelten fontos, hogy a nagy multinacionális vállalatok méltányosan kivegyék a részüket a közterhek viseléséből" - vélekedett a vizsgálatok bejelentésekor Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyjogi kérdésekért felelős tagja. Szerinte a tagállamok nem engedhetik meg, hogy egyes cégek kevesebb adót fizessenek, mint amennyit az adószabályok megkülönböztetés nélküli alkalmazása esetén kellene.
A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy a vállalatoknak adott kedvezményeket az adott országok adóhivatalai tették lehetővé azáltal, hogy a cégeknek kedvező állásfoglalást adtak. Ezek célja az, hogy iránymutatást adjanak a vállalatoknak a tagállamok adószabályainak alkalmazásához vagy világossá tegyék, hogyan kell kiszámolni a vállalatok által megfizetendő közterheket. Ezzel Brüsszel szerint nincs is gond, azzal viszont igen, ha egyes vállalatok vagy vállalatcsoportok ilyen módon előnyhöz jutnak más cégekkel szemben.
A Starbucks, az Apple és a Fiat-bank esetében Brüsszel megvizsgálta az adott vállalatoknak az adóhatóságok által adott számításokat, és arra jutott, a hatóságok alábecsülhették ennek a három vállalatnak az adóköteles profitját. Így lehetővé tették, hogy ezek a cégek az indokoltnál kevesebb adót fizessenek.
A bizottság azt is közölte, hogy Hollandiával és Írországgal ellentétben Luxemburg nem tett hozzáférhetővé minden kért dokumentumot, ezért Brüsszel rögtön kötelezettségszegési eljárást is indított a legkisebb Benelux-országgal szemben.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
