Most éppen a Starbucks kávétól, ugyanis a világ legnagyobb kávéházlánca hétfőn bejelentette, hogy ő is kivonul az orosz piacról.

Howard Schultz független jelöltként indulna a 2020-as amerikai elnökválasztáson.

Kettőt Budapesten, egyet pedig Székesfehérváron.

Mostantól nem kell a Starbucksba menni a kedvenc kávédért.

A két ikonikus cég botrányba keveredett, az egyik lassan és bizonytalanul reagált, a másik gyorsan és határozottan intézkedik.

A kávéház-lánc tízezer menekültet készül felvenni a jövőben, de más fronton is nekimennek Trump intézkedéseinek.

Nagy változások jönnek a világ legnagyobb kávéház-láncánál.

Kína eddig hagyományosan a teafogyasztás hazája volt, a kávét korábban alig ismerték. Most azonban nyílik előttük a világ, kezdenek rászokni sok mindenre, ami már máshol is elterjedt. Ráadásul gazdaságuk most már nagyobb hányada fog a fogyasztásra épülni, így az egekbe szökhet Kína (és így a világ világ) kávéfogyasztása.

Természetesen Amerikában perelték be a kávéházláncot, egy elégedetlen vendég öt millió dollárt követel.

Uniós vizsgálat indulhat a legnagyobb globális mamutcégek adózási megállapodásai miatt.

Illegális állami támogatásnak minősülnek azok az adókedvezmények, amelyeket Luxemburg nyújtott a Fiatnak, Hollandia pedig a Starbucksnak.

Vizsgálatot indítottak két amerikai és egy európai multinacionális nagyvállalat ügyében, amelyek adókedvezményeket kaptak. Kiemelten fontos, hogy a nagy multinacionális vállalatok méltányosan kivegyék a részüket a közterhek viseléséből. Valamint nem jó, ha egyes vállalatok vagy vállalatcsoportok ilyen módon előnyhöz jutnak más cégekkel szemben.

Egy beépített multimédiakártya okozza a bajt, a kínai állami tévének tűnt fel.

Kétéves adóharmonizálási akciótervvel indít hadjáratot a nemzetközi cégstruktúrák miatt alacsony adóteherrel működő multinacionális vállalatok ellen az OECD, hívja fel a figyelmet a Mazars. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutatott: az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint a helyi adózási szabályok közötti különbségek kihasználása miatt akár milliárdos éves adóbevételektől eshetnek el azok az országok, amelyekben ezek a cégek ténylegesen működnek.