Mostantól nem kell a Starbucksba menni a kedvenc kávédért.
A Reuters cikke szerint nem is akármilyen összeborulás érkezett a kávépiacra, a svájci Nestlé ugyanis 7,15 milliárd dollárt tett le a Starbucks asztalára, megvéve ezzel a jogot, hogy az amerikai kávéházlánc üzletein kívül is értékesíthesse a kávékat. Ez természetesen nem a pohárban kapható kész terméket, hanem a zacskós kávébabot jelenti.
A Nestlé emellett 500 dolgozót vesz át a kávéházlánctól. A remények szerint ezzel a lépéssel „milliók otthonába juttathatják el a minőségi kávézás örömét”, véli a Starbucks elnök-vezérigazgatója, Kevin Johnson. Az ügylet a világ egészére kiterjed, így elképzelhető, hogy hamarosan nálunk is felbukkan valamelyik boltban a csomagolt Starbucks-kávé, csak győzzük kivárni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Munkamorálban nem, csak a gyártási folyamatok automatizálásában vehetik fel a versenyt az európai cégek a kínai iparvállalatokkal – hangzott el a Navigator Investments Befektetői Klubján, ahol a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájában jegyzett társaság vezetői bemutatták a frissített, 2028-ig szóló növekedési stratégiájukat. A célok igen nagyratörőek, annak ellenére, hogy a magas költségek alatt roskadozó iparág már évek óta gyengén teljesít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
A 4iG Közép-Ázsiában is szeretne terjeszkedni a távközlés és a digitális infrastruktúra piacán, és szóba került az Üzbegisztán–Magyarország Befektetési Alap is.
2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.
Egyre nagyobb lendülettel tarolják le a kínai autógyártók az európai piacot. A térnyerésből a magyar gazdaság egyelőre nem profitál, hiszen a BYD szegedi gyárának még hosszú hónapok kellenek, hogy meginduljon a termelés.
Erős első negyedévről, 23 százalékos növekedésről számolt be a Toyota a magyarországi újautó-piacon: a japán márka 5109 személyautót és kisteherjárművet helyezett forgalomba 2026. első három hónapjában.