7p
Alapvetően továbbra is a tőzsdéken dől el, hogy mennyit kap a magyar gazda a búzáért és a kukoricáért. Igaz, már kevesebb a spekuláns. Mire számíthatnak a gazdák? Hozott-e változást az alacsony sertésáfa? Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő mondja el a részleteket.

Privátbankár: Mik a trendek a gabonaárakban? Azt látni most, hogy a búza és a kukorica egymásnak ellentétes pályát fut be. A kukorica ára csökken, a búzáé nő.

Németh István, ügyvezető,
gabonapiaci szakértő,
Magro.hu

Németh István: Legutoljára a 2012-es betakarításkor volt olyan magas ár, amivel elégedettek voltak a gazdák. Akkor körülbelül 60-65 ezer forintba került a kukorica. Igaz, az az év aszályos időszak volt, vagyis kisebb volt az össztermés. Körülbelül 4 millió tonna termett. Onnantól kezdve viszont az árak – egy kisebb stagnálást követően – elkezdtek esni. Gyakorlatilag 2013 eleje óta ez tapasztalható. Nem volt ugyan nagy zuhanás, csak folyamatos csökkenés. Tavaly volt egy elég érdekes eset is: jóval több kukorica jelent meg a piacon, mint amennyiről beszámoltak. A 4 millió tonnán kívül találtak további egymillió tonnát.

Pb: Ez hogy lehet?

N.I.: Erről különböző teóriák vannak. Talán többen jelentettek aszálykárt, mint amennyi ténylegesen volt. A végeredmény pedig az lett, hogy lényegesen több kukorica termett, mint amennyit korábban jelentettek. Az erősen keresleti piac megszűnt. A gazdák arra számítottak, hogy a korábbi, magas árakon tudják adni a gabonát, ez azonban nem következett be. Azóta is nagyon alacsonyan van a kukorica ára, gyakorlatilag a 40 és 45 ezer forint közötti sávban mozog. Ráadásul, ha a rövid és középtávú trendeket nézzük, akkor sem várható jelentős áremelkedés. Ezt a trendet erősíti az is, hogy általában, világviszonylatban is jó volt a kukoricatermés. Ráadásul a nagy kukoricatermelő országokban a termés rekordközeli lett. Emellett a határidős ügyletek árfolyamai is azt mutatják, hogy akár a következő fél évben is ebben a sávban marad az ár.

Pb: Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatója korábban azt mondta a Privátbankár.hu-nak, hogy az elmúlt években a gabonára már mint menekülő valutára is tekintettek, vagyis megjelent a spekulációs tőke. Ennek az lett a következménye, hogy nem a kereslet és a kínálat határozta meg alapvetően az árak alakulását. A folyamat már kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, mi a helyzet most?

N.I.: Egyetértek Fórián Zoltánnal abban, hogy a spekulációnak korábban nagyobb szerepe volt a piacokon. A termelők persze örültek, amikor ez a spekuláció felhajtotta az árakat. Most viszont egyre inkább a realitásokat tükrözi az árak alakulása. És még ilyen árszint mellett is, ha valaki jól gazdálkodik, illetve valamennyit spórol a termelési költségeken, profitot realizálhat.

Pb: Azt lehet tudni, hogy – legalábbis piaci szempontok alapján - hol van az az árszint, ami reális, akár a búzánál, akár a kukoricánál. És hol lehet mondjuk spórolni?

N.I.: A kukoricatermesztés önköltsége a tankönyvek szerint egy hektárra vetítve körülbelül 250 ezer forint. A rentabilitás, nyilván attól függ, hogy mekkora termés terem egy hektáron., Spórolni például úgy lehet, hogy „lábon állva” hagyják a kukoricát, ami a szárítási költségeket csökkenti.

Pb: Csakhogy ennek vannak kockázatai, méghozzá az időjárás miatt.

N.I.: Valóban rizikós játék, mert ha a termény hirtelen kap egy esőt, vagy jelentősebb pára éri, akkor baj van. Viszont ha eltalálják az időjárást, akkor jelentős megtakarításokat lehet elérni. Most viszont éppen a költségek növekedésére lehet számítani, hiszen az enyhe idő miatt elszaporodnak a kártevők., Ezt a problémát kezelni kell, de az biztos, hogy ez megnöveli a költségeket. Szóval a termelők nagyon kiszolgáltatottak az időjárásnak.

Pb: Az árakat befolyásolja a mostani időjárás? Magyarán, bekalkulálja már most a piac, hogy egy esetleges nagyobb fagy miatt odaveszhet a termés egy része, ezért inkább bebiztosítja magát egy felvásárlással?

N.I.: Ha általában beszélünk az őszi vetésű növényekről, azt már lehet tudni, hogy viszonylag megerősödtek a talajban. Tehát ez az időjárás nem okoz gondot. Nyilván, ha valamilyen extrém fagy jön, miközben nincsen hó, az bizony azt jelentheti, hogy a vetés egy része kifagyhat. Végeztünk ugyanakkor egy korrelációs vizsgálatot, amiben azt vizsgáltuk, hogy a magyar gabonaárakra milyen tényezők vannak hatással és azt tapasztaltuk, hogy kevésbé az időjárással, valamint a hazai viszonyokkal, hanem inkább a külföldi tőzsdei árakkal.

Pb: Melyikkel, a chicagóival?

N.I.: A mezőgazdaságban két iránymutató tőzsde van. Az egyik a chicagói, a másik a párizsi. És a gazdák nézik ezeket a tőzsdéket és az árakat, mert egész egyszerűen referenciapont kell nekik. Pont ez volt az oka, hogy bevezettük a Magro Gabonaindexet, mert szerettünk volna egy ilyen referenciapontot adni. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a hazai árutőzsdén kevés a történés, és árinformációs hiány is tapasztalható a mezőgazdaságban. Bár az internet egyre elterjedtebb, azért sokan még mindig a felvásárlóktól és néhány ismerősüktől jutnak árinformációhoz. És 3-4 információ alapján alakítanak ki valamilyen árat. Ez azonban nem mindig megfelelő. A hallomásra alapozott döntés nem mindig jó.

Pb: Mekkora eltérés van az árakban az ország keleti és nyugati része között? Van egyáltalán érdemi különbség?

N.I.: Bár kicsi az ország, de az időjárásnak azért komoly szerepe van a termés mennyiségére. Gyakran előfordul, hogy még egy adott megyében nagy különbségek alakulnak ki az eltérő domborzati viszonyok miatt. Emellett a szállítási költségek miatt az sem mindegy, hogy az eladó és a vevő milyen távolságra van egymástól. Ezek a tényezők mind hatnak az árakra is, ezért lehetnek eltérő árak. Akár 5-10 százalékos eltérés is lehet.

Pb: Mik a trendek így januárban? Miket keresnek alapvetően a vevők?

N.I.: Az állandó sláger a kukorica. Paraméterekkel sokkal jobban behatárolható, hogy milyen kukorica az adásvétel tárgya. A búzánál sokkal több kategória van. Lehet malmi, euro vagy például pannon. Ráadásul a kukorica a legnagyobb mennyiségben megtermelt gabonaféle., Az utóbbi időben jelentősen bővült a raktárkapacitás. Ez pedig azt eredményezi, hogy a gazdák tudnak várni. Még korábban rákényszerültek, hogy gyorsan eladják a gabonát, most már nem így van. Van ezen túl egy olyan igény is, hogy a gazdák egyre inkább a saját kezükbe akarják venni a sorsukat és a szabadpiacon akarják eladni a terményüket.

Pb: Azt láttam, hogy az önök oldalán legalábbis a lista első felében nagyon sok az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő. Ez azért van így, mert a cégek a saját, jól bevált értékesítési csatornájukat alkalmazzák?

N.I.: Sok az őstermelő és az egyéni vállalkozó, de rengeteg gazdasági társaság is van az ügyfeleink között. Számunkra az a mérvadó, hogy mekkora területen gazdálkodnak. A célcsoportunkba az 50-100 hektár feletti területen gazdálkodók tartoznak, ha a gabonafélékről beszélünk. A zöldség-gyümölcstermelőknél persze már 1-2 hektáros földterülettel a szabadpiacra léphet valaki. Nekünk egyébként az egyik nem titkolt célunk transzparens folyamatok kialakítása a piactéren.

Pb: Mennyire van igény a transzparenciára?

N.I.: Az élő és hasított félsertés áfájának csökkenése után megnövekedett a Magro.hu-ra feltöltött ajánlatok száma. Van egy jelentős réteg, aki szeretné a törvényeket betartani.

Pb: Miből látszik, mi változott?

N.I.: Alapvetően nálunk nem a sertéskereskedelem van a fókuszban, de már most látjuk, hogy az áfacsökkentés óta bátrabban felteszik az ajánlatukat a szereplők az oldalunkra. Növekedett az ajánlatok száma a sertéságazatban. Ez abba az irányba mutat, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy már nem érdemes trükközni az áfával és lehet hivatalos csatornán keresztül is értékesíteni.

Pb: A Vidékfejlesztési Minisztérium eleve azt várta, hogy az eddig feketegazdaságban lévő szereplők előjönnek abból a zónából.

Én is úgy látom, hogy ez egy pozitív változást eredményezhet. Lehet olyan pletykákat hallani, hogy a trükközők most más termékekben utaznak. Olyanokban, amelyek nagy tételben, homogén tömegben szállíthatók. A sertés és korábban a gabona kikerült ebből a termékekből. Szóval az első lépések megtörténtek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Nagy pénzt lehet keresni lenézett növényekkel és állatokkal
Buksza blog | 2025. április 1. 07:54
Aki azzal szidalmazza embertársait, hogy alacsonyabb rendűnek tartott állatokhoz hasonlítja őket, annak érdemes figyelembe vennie, hogy például a hernyók kiváló alapanyagai a bioélelmiszereknek.
Agrár Az orosz műtrágyaexport nyer a fekete-tengeri megállapodással
Bózsó Péter | 2025. március 29. 17:12
Oroszország kedden bejelentette, az Egyesült Államok beleegyezett bizonyos nyugati szankciók és korlátozások enyhítésébe az élelmiszer-, műtrágya- és hajózási szektorban.
Agrár Húsvét előtti pánik: hiába olcsóbb, de lesz elég sonka?
Szirmai S. Péter | 2025. március 26. 05:47
Egyszerre három súlyos, nagy gazdasági károkat okozó betegség, valóságos állatkór-attak nehezíti a húsvéti készülődést az élelmiszergazdaságban. A szarvasmarháktól a sertéseken át a juhokig, kecskékig a fő nagytestű haszonállatok veszélybe kerültek a száj- és körömfájás, a kiskérődzők pestisének megjelenésével. Ráadásul a madárinfluenza is megjelent a hazai baromfiállományban.
Agrár Nem késett a Spar közlése a vele szembeni versenyhivatali fellépés után
Privátbankár.hu | 2025. március 10. 10:29
Nem sokkal azután, hogy a GVH kiadta, versenyfelügyeleti eljárást indít az élelmiszerlánc ellen, a Spar közölte: közel 220 millió forintot fordított tavaly társadalmi ügyek támogatására.
Agrár A Lidl, a Spar és a Tesco ellen is versenyfelügyeleti eljárás indult
Privátbankár.hu | 2025. március 10. 09:56
A GVH azt gyanítja, hogy megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytatnak egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeikkel kapcsolatban.
Agrár Megtalálhatták a megoldást az emberiség egyik legégetőbb gondjára
Kollár Dóra | 2025. február 22. 14:48
A vízhiányos területeken fellélegezhetnek, ha ez a módszer valóban működőnek bizonyul.
Agrár Veszteségből menekülő gazdák: mit vessünk az idén?
Szirmai S. Péter | 2025. február 19. 15:01
Közeleg a tavasz, nehéz döntés vár a termelőkre. Milyen növényt vessenek és mit ne, hogy a klímaváltozás és a piaci sokkok ellenére idén már elkerüljék a veszteséget.
Agrár Miért ennyire drága az alma? És lesz olcsóbb?
Szirmai S. Péter | 2025. február 18. 09:32
Az importnál is gyorsabban drágul a hazai alma. A folyamat az idén is megállíthatatlannak látszik, amit nem csak a klímaváltozás, a tavalyi rossz termés, az elmúlt 30 év ágazati hibáitól visszaesett termelés is garantál.
Agrár A Lidl-ben szokott vásárolni? Akkor most nagyon boldog lesz
Privátbankár.hu | 2025. február 17. 12:38
Olcsóbb lesz a tej és a tejtermékek.
Agrár Elkezdett drágulni egy alapélelmiszer, beavatkozik a kormány – de nem Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. február 14. 10:08
A japán állam belenyúl a rizstartalékába.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG