<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
15p
Orosz részvényeket nem a gazdasági fellendülésben bízva, hanem az egyes vállalatok jó nyereség- és készpénztermelő képessége miatt érdemes venni. Sokban hasonlít az orosz, török és afrikai részvények elemzése. Ha már tudjuk róluk, hogy korruptak, akkor az a kérdés, egyre korruptabbak lesznek, vagy egyre kevésbé? – interjú Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Privátbankár: Ön a 35 év alatti alapkezelők számára alapított, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere 2015 díjat nyerte a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mi lehetett ennek az oka?

Boér Levente: Talán azért is kaphattam díjat, mert abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már 2006 óta dolgozom itt, sőt előtte további egy évet gyakornokként is itt töltöttem. Már pár év tanulási időszak után portfóliót kaphattam, amelyek kezelésénél döntési felelősségem volt.

P.: Mely alapok kezelésében vesz részt?

Az OTP Planéta, korábbi nevén OTP-DWS Alapok Alapja kezelését korábban a Deutsche Bank Alapkezelőjének közreműködésével végeztük, de pár év után ezt az alapot teljesen átvettem. Nagyjából ekkor, 2010-ben elindult a török, az orosz és az afrikai alapunk is. Kiépült a mostani elemző csapat, ami úgy néz ki, hogy Honics István befektetési igazgató és én ketten vagyunk a portfólió-kezelők, és van három részvényelemző, Lokietek Eszter és Czakó Ágnes, akik Törökországra és Afrikára szakosodtak, valamint Halas Zoltán, aki főleg az orosz piaccal foglalkozik.

Mindhárman gyakornokokként kezdték nálunk és az alapkezelőnél sajátították el a szakmát. Ezzel a csapattal kezeljük az orosz, a török és az afrikai alapot, valamint két, abszolút hozamú szemléletben kezelt alapot, az Új Európát és a Palettát, továbbá a tavaly indult Fundman részvényalapot.

P.: OTP Paletta néven már a kilencvenes években is létezett egy vegyes alap.

B. L.: Igen, ez ugyanaz az alap, vegyes alapként a kötvények mellett a részvénypiacon korábban a Cetop 20 régiós részvényindexet célozta meg. Később azonban, ahogy kiépült a kompetenciánk, kiterjesztettük a célterületet a teljes EMEA-régióra, így az univerzum a közép-európai régió mellett magában foglalja a török, orosz és afrikai részvényeket. Vegyes alapként nagyjából 50 százalék részvény és 50 százalék kötvény volt az összetétele, de a jelenlegi alacsony hozamszintek miatt a kötvényektől elvárható jövőbeli hozam már nem olyan jó, mint korábban, ezért egyre dominánsabb az abszolút hozamú szemlélet.

P.: Hogyan lesz valakiből alapkezelő? Milyen életkor, képzettség, gyakorlat kell hozzá?

B. L.: Senki nem úgy indul, hogy belevetik a mély vízbe. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Corvinus Egyetemen végeztem a befektetés-elemző szakon, ami megközelítőleg erre készít fel. Ezért, később, amikor megcsináltam a nemzetközi CFA-vizsgát, az már nem adott ehhez képest jelentős újdonságot.

Akik erről a szakról kerülnek ki, akkoriban évi 60-80 fő, azok ugyanazokból a nemzetközi könyvekből sajátítják el a szakmát, amelyekből külföldön is tanulnak, és a tanáraink is jók voltak. A vállalatértékelést jól megtanultuk az egyetemen, így az után további pár éves gyakorlattal, ha valaki mellett vannak még szenior portfoliókezelők is, be lehet dobni a fiatalokat a mély vízbe.

P.: Elismerik ezt a diplomát külföldön?

B. L.: Szerintem igen, de a diploma csak akkor fontos, amikor az ember elkezd dolgozni, pályakezdő. Utána a gyakorlat, a szakmai tapasztalat sokkal fontosabb. Azért is szeretem ezt a szakmát, mert minden nap lehet újat tanulni, minden egyes vállalat megismerésével, feldolgozásával. Ha például török cégekkel foglalkozom, az hatalmas előnyt jelent legközelebb akkor is, ha afrikai vagy orosz cégekkel találkozom. Érdekes, hogy hasonló működési környezetre is sokszor eltérő megoldásokkal válaszolnak. Látjuk, mi a leggyakrabban alkalmazott eljárás, hol van, ahol kicsit sumákolnak, és mivel kell óvatosnak lennünk a vállalatok tanulmányozása során.

De nagyon szükséges mindehhez, hogy az emberben meglegyen egyfajta nagy információéhség, kíváncsiság. Ha csak napi nyolc órát dolgozom, mert valamiért nem jut időm többre, akkor érzem magamon, hogy nem tudok annyira aktív lenni, nincs annyi ötletem, mint amikor például tíz órát sikerül összehozni, vagy néha a hétvégémet is rá tudom szánni.

P.: Mi számít munkának? Ha a Bloomberg híreit olvasgatja valaki, az munka?

B. L.: Igen, az. Ha tehetem, reggeltől estig csak elemzéseket olvasgatok és annak alapján ötleteim támadnak, amit tovább vizsgálok a bloomberges adatok alapján, megvitatok a kollégákkal. (Ez a Bloomberg előfizetéses szakmai adatbázisát, speciális terminálját jelenti – a szerk.) Ha valamit így alaposan megismertem, és bízom benne, hogy jobban értem a céget, mint a piac, akkor adódott egy befektetési lehetőség. A „bottom-up”-megközelítés híveként a cégek oldaláról, alulról, a mikroszintről kezdem az elemzést, nem felülről, a makrogazdaság felől.---- Sok függ a devizaáraktól ----

P.: Oroszország, Törökország, Afrika önmagukban is hatalmasak, hogyan lehet ekkora területet átlátni?

B. L.: Egyrészt amint említettem, csapatban dolgozunk és minden régiónak megvan a specializálódott elemzője. Másrészt helyi brókercégekkel is kapcsolatban állunk, amelyeknek megvan a saját elemzőgárdájuk. Oroszországban kezdetben csak a legnagyobb cégeket ismertük, de évente 10-15 újabb vállalatot fel tudunk dolgozni, és így már száz körül van azok száma, amelyeket ismerünk. Ezután türelmesen várunk, és ha olyan történések vannak, amelyek kedvezőek egy-egy ilyen cégre nézve, akkor a korábbi ismereteket is fel tudjuk használni, előhívjuk a passzív memóriánkból, és ha befektetési lehetőséget azonosítunk, akkor akcióba lendülünk.

P.: Van, hogy egy elemző feltérképez egy iparágat, céget, megismerkedik még a vezetőkkel is, beleöl sok energiát, aztán jön egy elnöki rendelet, új jogszabály, és halomba dönt mindent?

B. L.: Persze, van ilyen, de olyan is van, hogy jön egy felvásárlási ajánlat, és megugrik a részvények ára. Ezért is kell diverzifikált portfóliót tartani, megosztani a kockázatot. Az újságok címlapjára általában a katasztrófákat szokták berakni, nem a sikertörténeteket. Arról például nem nagyon lehetett olvasni, hogy ha valaki az orosz piacon december közepén befektetett, akkor azon 40 százalékot lehetett keresni mostanáig dollárban vagy forintban.

P.: Ha valaki pont eltalálta a lejtő alját, ami azért igen ritkán szokott sikerülni. Az utóbbi egy év távlatában összességében inkább esett az orosz részvénypiac, nem?

B. L.: Dollárban esett, helyi devizában, azaz rubelben emelkedett, mint ahogy nagyon sok feltörekvő piaci eszköz hasonlóan viselkedett az utóbbi időben a dollárerősödés miatt.

P.: Az orosz alap befektetői hogyan viselték ezeket a nagy hullámokat, hegyeket, völgyeket? Nem menekültek az alapból?

B. L.: Az orosz alapunk nagyjából együtt mozgott az orosz piaccal. Mivel ez egy orosz részvényalap, nem az a döntési jogkörünk, hogy veszünk-e orosz részvényeket az alapba, vagy sem – azon kívül, hogy valamelyest persze alul-/felülsúlyozhatunk. Ha valaki bizonytalan abban, hogy orosz részvényeket akar-e venni vagy hogy pontosan mikor, akkor érdemesebb egy vegyes alapba, vagy például a Fundman részvényalapba fektetnie, ahol ránk bízza annak eldöntését, melyik országban, régióban vásárolunk részvényt. Az orosz alappal arra törekszünk, hogy jobbak legyünk, mint a többi orosz alap, és megverjük a benchmark-unkat. (Benchmark: valamely irányadó index vagy indexkosár, amelyhez az alap teljesítményét viszonyítják – a szerk.)---- Ezért van jövőjük az orosz részvényeknek ----

P.: Van most az orosz részvényeknek jövője? Hiszen egyfajta gazdasági háború zajlik Oroszország és a Nyugat között, amelyben a Nyugat látszik erősebb félnek. Ráadásul olcsó az olaj… Még súlyos gazdasági problémák következhetnek.

B. L.: Ez elképzelhető, az orosz gazdaság várhatóan recesszióban lesz a közeljövőben. Több tanulmány is kimutatja azonban, hogy a GDP növekedése és a tőzsdék teljesítménye között lényegében nincs összefüggés, és ezt támasztja alá az eddigi empirikus tapasztalatom is. Ez amellett szól, hogy nem a top down megközelítést érdemes alkalmazni, azaz a makrogazdaság felől elindulni, hanem az említett bottom up-ot.

Mi nem azért fektetünk be Oroszországban, mert kimagasló teljesítményt várunk az orosz gazdaságtól a következő tíz évben, hanem azért, mert vannak olyan vállalatok ott, amelyek stabil mérleggel és készpénztermelő-kepességgel rendelkeznek, ráadásul ezt ki is fizetik a befektetőknek. A világon jelenleg az orosz piacnak a legnagyobb a dolláros osztalékhozama.

Ha találunk egy ilyen céget, az lehet, hogy nehéz körülmények között működik most, ezért kedvező az értékeltsége, de később még jobban teljesíthet. Oroszországban nem fog megállni az élet a gazdasági nehézségek ellenére sem, és az egész orosz részvénypiacon nagyon olcsón lehet most vásárolni. Lehet, hogy nem fognak akkora növekedést elérni, mint a kínai cégek, de inkább veszek most ötös P/E-mutatóval egy olyan részvényt, amelynek vállalata csak tíz százalékkal növekszik évente, mint ötvenes P/E-vel olyat, amelyik húsz százalékkal nő. (P/E mutató: árfolyam/nyereség hányados. Minél magasabb, annál drágább egy részvény, és fordítva – a szerk.)

P.: Lehet, hogy a nehézségeket már beárazta az orosz tőzsde? A részvényárfolyamok jóval korábban, akár évekre előre is árazhatják a gazdasági folyamatokat, lehet, hogy 2014-ben már egy 2017-es recesszió is benne volt az árakban…

B. L.: Könnyen lehetséges. De azt is mondom, hogy az orosz tőzsde és az orosz gazdaság között kevés a kapcsolat. Ott van például a sok olaj-, acél- és egyéb nyersanyagexportőr, amelyeket a világpiaci árak inkább befolyásolnak, mint az orosz gazdaság. Mások eredményességét meg esetleg speciális egyéni szabályozás határozza meg, vagy a válságban piaci részt tudnak szerezni a gyengébb vetélytársaktól.

Egyébként nálunk is van ilyen jelenség. Mindig kételkedve nézem, hogy ha például kijön egy jó magyar makrogazdasági adat, akkor sokan megveszik a Richtert, vagy az BUX-ot, amelyben jelentős a Richter súlya. Miközben a gyógyszergyár árbevételéből a hazai piac részesedése csak nagyon csekély, és a forinterősödés még negatívan is hat az eredményére.

Akik indexekbe, ETF-ekbe fektetnek be, nagyon gyakran összemossák a makroökonómiát a tőzsdével. Bár van olyan is, ahol ez működik, például Törökországban, ahol a tőzsdeindex nagy részét a bankok adják, amelyek eredményessége jobban függ az általános gazdasági ciklustól. Ott ha jól megy a gazdaság, jól megy a tőzsde is.

P.: Kik a befektetői az orosz, török alapnak, vagy az említett abszolút hozamú konstrukcióknak?

B. L.: Kezelünk intézményi portfóliókat is, mint az OTP önkéntes nyugdíjpénztára, de sok a természetes személy befektető is, akik a fiókhálózatban, vagy privát banki szolgáltatáson keresztül veszik meg. Az abszolút hozamú alapoknak, mint az Új Európa vagy a Paletta, tipikusan a magánszemélyek a vevői, akik rendszeresen a banki kockázatmentes kamatokat pár százalékkal meghaladó eredményt szeretnének látni. Ezt is célozzuk meg.

P.: A svájcifrank-mizéria, a brókerbotrányok kapcsán tapasztalható jelentősebb tőkekivonás az alapokból?

B. L.: Az általam is kezelt alapokban ennek nem láttam jelét, igaz, nem is voltak érintettek, nem tartottak jelentős spekulatív devizapozíciókat.

P.: Vagy amikor lőni kezdtek Ukrajnában, véres tüntetések voltak Törökországban vagy annektálták a Krímet?

B. L.: Inkább az érzékelhető néha, hogy vannak, akik már olcsónak találják a részvényeket, az a tapasztalataim alapján nem jellemző, hogy a befektetőink pánikolnának. Egyébként ezek viszonylag kicsi, pár milliárdos befektetési alapok, gondolom, a legtöbb befektető csak a portfólió kiegészítésének szánja, tőkéje kis részéből, és hajlandó évekig hozzá se nyúlni, tolerálni a nehezebb időszakokat is.

P.: Ezekben a gazdaságokban nagyon magas a kamatszint is, Oroszországban valahol bőven tíz százalék felett. Az ottani befektetések értékelésénél milyen kamatlábat használnak? A helyi, magas kamatot?

B. L.: Igen, a helyi kockázatmentes hozamból kiindulva diszkontálják a befektetések jövőbeli értékét. Oroszországban például mintegy 12,5 százalék jelenleg a tíz éves állampapír-hozam, ezt figyelembe is vesszük az értékelési modelljeinkben.

P.: Akkor ha ez csak kicsit is idomulna a fejlett világhoz, és mondjuk nyolc százalékra csökkenne, az elméletileg a részvényáram másfélszereződését is okozhatná?

B. L.: Ez így van.---- A katasztrófát sohasem lehet kizárni ----

P.: Olyan esetekre, hogy valamelyik ország fizetésképtelenné válik, tőkekorlátozásokat vezethetnek be, esetleg még a tőzsdét is bezárják, fel kell készülni?

B. L.: Ilyen katasztrófa-szcenáriók persze előfordulhatnak, ezért is vannak ott a feltörekvő piaci részvények árazásai, ahol vannak. A múltban azért a hasonló korlátozások mindig átmenetinek bizonyultak. Másrészt nem ott kezdődik az ilyesmi, hogy az egyik nap felébredve bezárják a tőzsdét, hanem fokozatosan, vannak előjelei, és általában a piac ezt fokozatosan korábban el is kezdi árazni, ahogy nő a valószínűsége.  Enyhébb formában egyébként már most is van Oroszországban tőkekorlátozás, többek között ezért is állt meg a rubel gyengülése.

P.: Ukrajnában van nyilvános tőkepiac, lehetséges ott részvényt vásárolni?

B. L.: Van az az ár, amelyért érdemes ukrán eszközöket venni, és vannak is célpontok, vannak jól működő cégek, például nyersanyag-exportőrök vagy agrárvállalkozások. Ezek egyébként általában a londoni tőzsdére vannak bevezetve. Volt ukrán befektetésünk korábban, jelenleg csak marginális, de figyeljük, követjük ezeket is.

Ha egy befektetés értéke ötven százalékos eséllyel ötszöröződhet, ötven százalékos eséllyel pedig nullázódhat, akkor az összességében egy jó befektetés, csak a kockázatot kezelni kell, és az alap tőkéjének csak legfeljebb pár százalékát szabad egy ilyen részvénybe befektetni.

P.: Milyen egyéb régiókban van még befektetésük világszerte?

B. L.: Például a Fundman Alapban, amelynél teljesen szabad kezet kapunk, hol fektetünk be, van osztrák elektronikai gyártó, amely chipekhez tartólapokat állít elő és piacvezető ezen a téren. Van néhány nigériai bankrészvény, kínai internetes cég, dél-afrikai holdingvállalat. De vannak észtországi befektetéseink is.

P.:Afrikáról például a mélységes korrupció és a hatalmas politikai bizonytalanság jut az ember eszébe. Nem túl veszélyes terep ez?

B. L.: Ha már tudjuk róluk, hogy korruptak, akkor az a kérdés, hogy jó irányba mennek-e? Egyre korruptabbak lesznek, vagy egyre kevésbé lesznek azok? Mert ha javulnak, akkor érdemes lehet beszállni abba a sztoriba. Ha a piac most egy jókora korrupciót áraz, öt év múlva meg esetleg csak közepesen lesznek korruptak, akkor a befektetés komoly felértékelődésen mehet keresztül.

Maga a korrupció nyilván társadalmilag nem egy hasznos dolog, de ha kiszámítható korrupció van, valami olyan, mint egy fix díj, vagy adó, amit rendszeresen ki kell fizetni, akkor az az üzlet nagyon is virágzó lehet.

P.: Korábban sok szó esett a délkelet-ázsiai kistigrisekről.

B. L.: Azok a kistigrisek mára már leginkább nagytigrisek lettek, persze nagyon nagy különbségek vannak közöttük, Dél-Korea például fejlett országnak tekinthető. De mi is szakosodunk, nem tudunk minden régióval foglalkozni, így jelenleg ezzel sem. Az időzónák különbsége is fontos szempont. Bár előfordul olyan, aki New Yorkból kezel orosz alapot és teljesen kifordított életritmus szerint él, jobb, ha az, aki egy régióval foglalkozik, az ottani idő szerint működik.

P.: Miért, állandóan figyelni kell az árfolyamokat vagy a híreket?

B. L.: Rengeteg féle befektetési stílus létezik, van olyan, aki szinte egyáltalán nem nézi az árfolyamokat, csak sztorikat keres, de én jobban szeretem nyomon követni az árakat is. Jelenleg az EMEA-régióra van kapacitásunk, de azon belül már a Közel-Kelettel sem foglalkozunk, inkább a nyugat-európai tőzsdékről nézünk még ígéretes cégeket, de itt nem fedjük le a teljes univerzumot.

P.: Azt mondják, a befektetők legtöbbször a múltbeli hozamok alapján fektetnek be. Igaz ez itt is?

B. L.: Az ügyfelek valóban akkor szeretnek befektetni, amikor nyugalmas időszak van, nagy volt az áremelkedés és magasak voltak a múltbeli hozamok. Azután amikor kicsit rázósabb a helyzet és negatív hírek jelennek meg egy országról, mint például tavaly Törökországról a nagy tüntetések idején, szinte senki sem akar befektetni. Holott szerintünk évtizedek óta akkor volt az egyik legjobb alkalom török részvényeket vásárolni. És ezt nem csak utólag tűnik így, akkor is ezt gondoltuk.

Tipikusan érzelmi alapon fektetnek be a kisbefektetők, ami nagyon rossz. Ezért is gondoltuk, hogy létrehozzuk a Fundman részvényalapot, amely bárhol befektethet, és nem  az a legfőbb jellemzője, hogy melyik régióra fókuszál, hiszen ez folyamatosan változik. Szabadon válogathatjuk össze a befektetéseket, annak alapján, hogy hol találunk ígéretes cégeket.

P.: A havi jelentésekből sem derül ki az összetétel?

B. L.: De, abból nagyjából kiderül, sőt létrehoztunk egy hasonló nevű blogot is (fundman.hu), ahol időnként írunk a konkrét részvénybefektetésekről, ötleteinkről. De reméljük, nem azért vásárolják meg az alapot, mert ez vagy az van benne, hanem ránk bízzák. Az abszolút hozamú alapok lehet, hogy minden évben hoznak majd a kockázatmentes fölött pár százalékot, amire sok befektetőnek igénye van, de ennek nagy ára van: a pénz nagy részét kockázatmentes befektetésekben tartják, és csak kis részét fektetik aktívan kockázatosabb eszközökbe, így hosszú távon a várható hozam is limitálva van.

De ha valaki tudja nélkülözni 4-5 évre a tőkéjét, akkor nagyobb ingadozásokat is ki tud bírni, és a végén magasabb hozamra van esélye, mint az abszolút hozamúaknál, ahol a folyamatos teljesítménykényszer miatt meg van kötve a portfoliómenedzser keze. A Fundman Alap jellemzően 80-90% százaléka részvényben van, de a cél, hogy a sima indexnél jobb befektetéseket találjunk és hosszú távon túlteljesítsük a tőzsdeindexeket.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 16310 16175 16395 -0,06% 0 0 3 915 730 210 Ft 2021-07-30 17:07:13
MOL 2410 2372 2410 +1,09% 0 0 1 777 107 196 Ft 2021-07-30 17:05:16
MTELEKOM 428 423 428 -0,23% 0 0 120 889 431 Ft 2021-07-30 17:05:16
RICHTER 8300 8040 8300 +1,97% 0 0 2 795 276 750 Ft 2021-07-30 17:14:51
OPUS 238 236 240 -0,62% 0 0 30 023 680 Ft 2021-07-30 17:05:27
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Befalap Két okból lehet jobb a BUX, mint a többi feltörekvő tőzsde
Eidenpenz József | 2021. április 29. 17:35
A növekvő átoltottság és a fokozatos nyitás nyomán erősödő optimizmus az év további részében a feltörekvő országok és Európa részvénypiacainak is jót tesz majd. A magyar piacban két okból van többletpotenciál. Erősödő inflációs nyomással is kell számolni az Eurizon Asset Management várakozásai szerint. A társaság, március végéig CIB Alapkezelő, 484 milliárd forintnyi vagyont kezelt alapjaiban.
Befalap Nem árt portfóliónk egy részét mindig devizában tartani
Eidenpenz József | 2021. április 28. 17:09
Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos