<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.

Ha volt szakma, amelynek tagjai nem panaszkodhattak az elmúlt évre, az kétségtelenül a befektetők pénzét kezelőké. Legfeljebb abban lehetett eltérés, hogy kinek mekkora hozamot sikerült elérnie 2020-ban. Teljesen váratlanul érte önöket ez a szárnyalás?  

Abban az utólag szerencsés helyzetben voltunk, hogy a járvány előtt meglehetősen optimisták voltunk és kockázatos összetétellel vágtunk neki a tavaly tavasszal berobbant Covid-időszaknak. 2019 végén még az ipar lassulása miatt aggódtak a befektetők, mondván, hogy ez majd magával rántja a szolgáltató szektort is. Eközben már elkezdődtek a kamatcsökkentések, a gazdaságösztönzés Kínában és a fejlett régiókban. Úgy gondoltuk, hogy ha az ipari ciklus fordul, akkor az emelkedő részvénypiacot generálhat. Erre apellálva sok kockázatos eszközt tartottunk, ami eleinte visszaütött, mivel annyira gyorsan jött a Covid, hogy fedezeti ügyletekkel csak mérsékelten tudtuk megvédeni a portfoliókat az eséstől.

Utána viszont jött egy hatalmas visszapattanás. Ennek a mértéke meglepte?

Arra számítottunk, hogy ha elmúlik a Covid, akkor a bődületes áprilisi, májusi jegybanki pénznyomtatás és stimulusok hatására az indexeknek mindenféleképpen a korábbi csúcsaik fölé kell menniük. Be kell vallanom azonban, azt, hogy a járvány mennyi ideig tart, nagyon alulbecsültem. Azt gondoltam, hogy az első hullám után, nagyjából nyáron ennek vége lesz, megtanulunk azzal együtt élni és a karanténok olyan jól működnek majd, hogy tartható lesz a pandémia és nem lesz második hullám. 

Wéber Tamás, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Izsó MártonWéber Tamás, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Izsó Márton

Ez volt a jegybanki narratíva is, miszerint őszre már minden visszazökken a rendes kerékvágásba.

Az volt az érdekes, hogy a pénzbőségnek, valamint annak köszönhetően, hogy a gazdaságok – bizonyos szegmenseket kivéve, mint például az idegenforgalom és a vendéglátás – a járványhelyzet ellenére működtek, a részvénypiacok függetleníteni tudták magukat a Covid-helyzettől. Október végén azért volt egy lokális mélypont, amikor egyszerre erősödött az amerikai elnökválasztással kapcsolatos félelem és a fejlett világba megérkezett a második hullám, úgy, hogy még nem készült el egyetlen vakcina sem. Azért az az időszak fájt nekünk. Utána azonban jöttek a jó hírek, amelyek visszahúzták a piacokat és így szerencsésen tudtuk zárni a tavalyi évet.

Ez csak a szerencsén múlt?

Nyilván mindenki megijedt, amikor beütött a járvány, hiszen volt olyan hét, amikor majdnem 20 százalékkal estek a részvényindexek. De az első sokkot követően azt kerestük, hogy mikor érdemes venni. Az, hogy korábban volt sok kockázatos pozíciónk és azokat lefedeztük, kétségtelenül szerencsés helyzet volt, hiszen a fedezeti pozíciókat csak zárnunk kellett és visszakaptuk a korábbi kockázatos összetételünket.

A válság egyes – már ön által is említett – szektorok reprezentánsait jóval súlyosabban megviselte, gyakorlatilag a padlóra küldte. Milyen részarányt képviseltek ezek az úgynevezett problémás szektorok az önök portfolióiban?

Mi arra számítottunk, hogy a Covid levonulásával a hagyományos iparágak jól fognak teljesíteni, a bankok, a nyersanyagok, az energiacégek, vagyis a hagyományos, az újranyitásból profitáló iparágak. Így inkább ezekben tartottuk a befektetők pénzét. Ennek megfelelően nagyrészt ki is maradtunk a növekedési részvények 2020-as rallijából.

Az egészségügyi szektorba mennyire szálltak be, arra apellálva, hogy az abban tevékenykedő cégek profitálhatnak a járványkezelésből, nőhet a megrendelésállományuk, így az árbevételük, s végső soron a profitjuk?

Nem igazán. Az a bajunk az egészségügyi szektorral, hogy nagyon szabályozás-vezérelt. Érteni kell a szabályozást, a kutatásokat, Amerikában figyelni az Obamacare-t és az ezzel kapcsolatos politikai vitát. Jól meg kell ítélni, hogy hogyan változnak a támogatási rendszerek – amire nekünk nem nagyon van kompetenciánk. A biotech-cégek pedig a legdrágábban értékelt technológiai vállalatok, mivel a befektetők már beárazták az egyébként tényleg impresszív életminőséget javító, illetve a komoly betegségeket gyógyító eljárásokat. Valószínűleg nem lesz olyan sok sikeres eljárás, mint amennyi drága biotech-részvény van. Persze ez nem jelenti azt, hogy a Richtert ne követnénk és ne szeretnénk. 

És a többi magyar részvényben is látnak fantáziát?

Mi a magyar részvénypiacot meglehetősen kedveljük. Én személy szerint részben azért, mert meglehetősen nagy Európa-hívő vagyok, s az öreg kontinenssel kapcsolatban is az optimistábbak közé tartozom. Szerintem az európai Covid-válságkezelés sikeresnek mondható, sőt sok szempontból sikeresebb volt, mint az amerikai, ahol túlságosan durva állami fogyasztásösztönzés valósult meg. Európa országai a szokásos módon lemaradtak és inkább a Kurzarbeiten keresztül igyekeztek munkaviszonyban tartani az embereket, megőrizni a bértömeget, ami, ha figyelembe veszem a munkavállalók kirúgásának és újrafelvételének költségeit, hatékonyabb módszernek tűnik, ráadásul csak megőrizte a bértömeget, nem növelte azt jelentősen.

Az amerikai túlösztönzés hátránya, hogy előrehozza az inflációs nyomást, ami miatt esetleg a jegybanknak majd szigorítaniuk kell. Növeli a gazdasági ciklus kilengéseit és időben rövidítheti a növekedési időszakot. Durva fogyasztásösztönzés helyett Európa a beruházásokra koncentrál az Európai Helyreállítási Alap (RRF) révén, amely a második félévtől bőkezű finanszírozást juttat az országoknak. A beruházások termelékenység-javulással járhatnak, s sokkal kisebb inflációs nyomást gerjeszthetnek, ezáltal javíthatják a hosszú távú növekedési kilátásokat. Már csak azért is, mert az eurózónában 2008 óta nem nagyon volt összehangolt fiskális ösztönzés, emiatt annak hatékonysága most viszonylag magas lehet, ami érzékelhetően javíthatja a GDP-növekedési számokat. Például Olaszország 2008 óta csak megszorított, most költhet először, ráadásul olyan fontos szférákban, mint az oktatás vagy az egészségügy, illetve az előírt környezetvédelem, a digitalizáció, ráadásul piacbarát kormány vezetésével. Egyszóval az RRF hosszabb távon egészségesebb növekedést alapozhat meg, mint az amerikai fogyasztásösztönzés, amely sokkal jobban hat az inflációra, ily módon megakaszthatja a növekedést.

Kérdésére visszatérve, ha Európában lesz egy jó konjunktúra, az magával húzhatja a mi régiónkat is. A kelet-európai tőzsdéken általában a már említett, az újranyitásból profitáló, value-típusú szektorok (bankok, energiacégek) vannak túlsúlyban, illetve az értékeltségek is nagyon kedvezőek. Emiatt nagyon jó lehetőségeket látunk mind a régióban, mind a magyar részvényeket illetően. 

Kötvényoldalon nehéz vonzó hozammal kecsegtető terméket kitalálni. Fotó: Izsó MártonKötvényoldalon nehéz vonzó hozammal kecsegtető terméket kitalálni. Fotó: Izsó Márton

De azért nemcsak a tengerentúlon, hanem az öreg kontinensen is borítékolható az infláció növekedése. Amit Magyarországon már gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank is kész tényként kezel, emiatt a monetáris politikáért felelős alelnöke júniusra be is lengetette a kamatemelést. Ez mennyire árnyékolhatja be a pozitív kilátásokat?

Kétségtelenül most az infláció a legnagyobb kérdés. A jegybankok szerint az árszínvonalak emelkedése csak átmeneti és azok majd mérséklődni fognak. Ám nem könnyű befektetőként végigülni azt az időszakot, amikor erőteljes inflációs nyomás van a gazdaságban és nem tudjuk, hogy az a bázishatásnak vagy a nem megfelelő készletezésnek köszönhető-e. Amikor az egyes szereplők alulbecsülik az újranyitáskor keletkező keresletet, az szűk keresztmetszetet okoz a gazdaság egyes részein és tolja felfelé az inflációt (lásd például chip-, illetve acélhiány). Úgy gondolom, hogy még ha valóban átmeneti is az infláció, lehet még olyan időszak, amikor a befektetők elvesztik az ezzel kapcsolatos hitüket és eladási nyomás alá kerül a kötvénypiac. Ennek a valószínűségét az is erősítheti, hogy a járvány után, a jegybanki finanszírozásból megvalósuló kormányzati költekezési programoknak köszönhetően valószínűleg a korábbinál magasabb inflációval jellemezhető időszak köszönt a világgazdaságra.

Ha ez megtörténik, akkor az továbbra is a magasan értékelt, főleg a growth-típusú, tech-szektorokat érintené negatívan, de ezek nagy súlyuknál fogva jelentős hatással lehetnek a nagy indexekre is.

E változó helyzetre reagálnak a hangsúlyok megváltoztatásával, esetleg új termékek piacra dobásával?

Kötvényoldalon nehéz vonzó hozammal kecsegtető terméket kitalálni, hiszen ott van a MÁP Plusz. A járvány előtt homogénként kezelt részvénypiacokon most jelentős mértékű heterogenitás van, nagy az eltérés a hagyományos és a technológiai szektorok között. Nevezetesen, egyszerre vannak jelen a nagyon magasan értékelt és a nagyon olcsónak tekinthető iparágak, vagy régiók képviselői. Emiatt mi az aktív vagyonkezelésre helyezzük a hangsúlyt, ez teremthet értéket a jövőben. A passzív vagyonkezelésnek volt egy hosszú, de kegyelmi időszaka, amikor valójában a legnagyobb cégek lettek még nagyobbak és még drágábbak, s jutottak el egy olyan szintre, ahol már van esélye egy lefordulásnak vagy egy hosszabb stagnálásnak. 

Inkább látunk lehetőségeket az alacsonyabban értékelt részvényszegmensekben. Már csak azért is, mert ha jön egy inflációval jellemezhető időszak, akkor ezeket a magas értékeltségi szinteket nagyon nehéz lesz megmagyarázni. Most azt látjuk például, hogy hiába jelentettek a piaci várakozásoknál sokkal jobb első negyedéves eredményeket a FANG-cégek (Facebook, Amazon, Netflix, Google), a mozgásukat alapvetően az határozta meg, hogy merre mozogtak a hozamok. Ha látunk olyan témát, amely vélhetően velünk marad egy darabig, arra aktívan kezelt alapot indítunk, hogy elkerüljük, hogy kötelező legyen egy drága indexet követni, és tudjunk alkalmazkodni az új fejleményekhez. Idén ilyen téma a technológiai vagy a zöld (ESG) forradalom volt.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8390 8360 8640 -0,38% 0 0 3 567 617 136 Ft 2022-07-01 17:14:26
MOL 2912 2900 2964 -0,21% 0 0 1 394 896 926 Ft 2022-07-01 17:08:44
MTELEKOM 322 320 326 +0,63% 0 0 144 743 412 Ft 2022-07-01 17:06:35
RICHTER 6940 6815 7030 +1,61% 0 0 1 157 839 030 Ft 2022-07-01 17:07:17
OPUS 166 166 168 +0,12% 0 0 8 878 454 Ft 2022-07-01 17:05:25
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Ingatlanpiaci helyzetkép: ahol a rugalmatlanság előnyre váltható
Király Béla | 2022. június 29. 18:48
Egyetlen befektetési terület sem vonhatja ki magát a vágtató inflációs környezet hatásai alól, ám mindeddig egyes ingatlanalapok válság- és inflációállónak bizonyultak és a hosszú távú hozamkilátások sem romlottak – mondta Bogár Roland, a Diófa Alapkezelő ingatlan-befektetési igazgatója. A szakértő azt is kiemelte, hogy a bizonytalan árazási környezetben vizsgálni kell a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, hiszen a környezettudatosság költségoldalon is pozitívumokkal jár, és ennek következtében pedig az ESG-kritériumok további felértékelődésére is számítani lehet.
Befalap Nagyon sokan alulbecsülik, mekkora veszély fenyeget a piacokon - interjú
Gáspár András | 2022. június 20. 05:19
A befektetők még nem ismerték fel, hogy milyen nagy esélye van annak, hogy az amerikai gazdaság akár mélyebb recesszióba is süllyedhet – véli Czifra Gábor, az MKB Pannónia Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hogyan veszi észre a profi befektető, hogy közeleg a vihar? Milyen befektetéseket választ, ha megfordul a trend és mit kezd a közönségkedvenc Teslával? Honnan tudja, mikor kell elkezdeni vásárolni és kik a példaképei? Interjú.
Befalap Miklós Csaba: a megugró kockázatok még a profikat is elbizonytalaníthatják
Király Béla | 2022. június 16. 19:48
A 2021-es év a fejlett piacokon erős fellendülést hozott, így az erre fókuszáló alapok magas hozamokat érhettek el. Ezek között is kiemelkedett a Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap díját elnyerő Budapest USA Részvény Alap, amelynek alapkezelőjével, Miklós Csabával beszélgettünk a piaci trendekről és az új kihívásokról.
Befalap Móricz Dániel, HOLD Alapkezelő: A jövőben az aktív vagyonkezelésnek nagyobb szerepe lesz
Privátbankár.hu | 2022. június 11. 17:45
A Klasszis díjjal jutalmazott Hold Alapkezelő befektetési igazgatója arra számít, hogy a tartósan nehezebb időszak pozitív változásokat is hozhat.
Befalap Mit várhatunk a részvényektől és árupiaci eszközöktől a magas inflációs környezetben?
Eidenpenz József | 2022. június 7. 05:49
Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.
Befalap Új korszak kezdődött a magyarországi befektetések világában
Eidenpenz József - Gáspár András | 2022. június 6. 15:15
Kilenc éve díjazza a hazai befektetési alapokat és alapkezelőket a Privátbankár.hu, most először szerepeltek a fenntartható befektetések külön kategóriában. A magyarországi ESG-piac még csak a szárnyait bontogatja, de az alapkezelők máris nemzetközi színvonalú eredményeket mutathatnak fel. Bemutatjuk Az Év ESG Alapkezelője díj hátterét és módszertanát.
Befalap Pintér András, Budapest Alapkezelő: Kettős kihívással nézünk szembe
Privátbankár.hu | 2022. június 1. 18:41
A Budapest Alapkezelő szerint komoly kihívásokat rejt az idei év.
Befalap Turbulens időkben felértékelődik a diverzifikáció szerepe
Privátbankár.hu | 2022. május 21. 13:13
A háborúról, gazdasági nehézségekről és tőkepiaci turbulenciákról szóló hírek nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes befektetni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktív portfólió-kezelésben hisz, és abban, hogy ilyenkor ingatlanbefektetésekkel, kisebb mennyiségű árupiaci termékkel is érdemes színesíteni a portfóliót. Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő vezető értékesítés támogatójával.
Befalap Mit kezdjünk pár millió forinttal és melyik kontinensen?
Eidenpenz József | 2022. május 19. 05:14
A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Befalap Az ESG nem múló divat, és jó hozamot lehet vele elérni
Eidenpenz József | 2022. május 11. 05:17
Egy kisbefektető, aki szívén viseli a bolygó és a társadalom sorsát, hogyan tud hatékonyan ESG portfóliót összeállítani? Miként segíti az új irány, amely jóval több múló divatnál, a vagyonkezelést, befektetést? Interjú Vízkeleti Sándorral, az Év ESG Alapkezelője vezérigazgatójával.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG