Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A hazai lakosság közismerten kockázatkerülő, a tulajdonában levő befektetési jegyek között is a kevésbé kockázatos formák dominálnak. Az alapkezelők is csak kevés, tisztán részvényekbe fektető alapot működtetnek. De legalább több részvényt tartanak-e, mint korábban? Erre kereste a választ a Privátbankár.hu.

Az első negyedév végi MNB-adatok szerint kevesebb, mint négy év alatt duplázódott, 6196 milliárd forintra emelkedett a háztartások kezében levő állampapírok mennyisége. Sőt, Varga Mihály miniszter szerdán már 8060 milliárd forintról beszélt, bár ebben valószínűleg a nem a lakosságnál levő lakossági állampapírok is benne vannak.

Az MNB ábrája szerint is emelkedik a lakosság állampapír-megtakarításainak mennyisége. Emellett azonban tartja magát a “részvények és üzletrészek” és a készpénz GDP-hez viszonyított aránya is. Miközben a biztosítások és a befektetési alapok súlya lassan csökken. (A “részvények és üzletrészek” csak egy kis része tőzsdei részvény, nagyobb része magáncégek, kft-k és más társas vállalkozások tulajdonrésze.)

Ám mivel a teljes megtakarítás-mennyiség is emelkedik, nem túl meglepő, hogy a befektetési alapok összes vagyona az MNB szerint a 2017 első negyedévi 6106 milliárd forintról 2019 első negyedévére 7111 milliárd forintra nőtt. (negyedév/negyedév alapon is 178 milliárd forint volt a bővülés).

A Bamosz, az alapkezelők szervezete ugyanakkor nem a teljes alapkezelői csoportban, azaz tagjai körében 6338 milliárd forintnyi, valamivel szerényebb állományt és lassabb bővülést mutatott ki. Az utóbbi hónapokban ez inkább stagnálást jelentett.

De mennyi részvény is van az alapokban? Az MNB szerint áprilisban 152 milliárd forintnyi hazai és 342 milliárd forintnyi külföldi részvény volt a befektetési alapokban.

Ez abszolút értékben viszonylag magas szintűnek látszik. Amint a 3a ábráról kiderül, a magyar részvények értéke tavaly szeptemberben volt utoljára ennyi (154 milliárd forint), előtte viszont csak 2008 elején, a nagy pénzügyi válság, a Lehman-válság őszi kitörése előtt. (Narancssárga vonal.)

A külföldi részvények értéke pedig az adatsorok 2001 eleji kezdete óta nem állt ilyen magasan, még a tavaly szeptemberi rekordárfolyamok mellett sem. Bár 2011-ben megközelítette a mostani értékeket – kevéssel a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése előtt.

Az abszolút értékek mellett persze az is fontos, hogy a vagyon mekkora hányada van részvényekben. Hiszen az alapok összvagyonának növekedésével ugyanannak az összegnek a súlya, jelentősége alacsonyabbá válik. Az adatok szerint a magyar részvények aránya 2,2 százalék jelenleg és 2,3 százalék volt szeptemberben (3b ábra).

Hasonló értékekre viszont előtte hét évig, 2011 szeptemberétől kezdve nem volt példa. A külföldi részvények súlya pedig – 5,1 százalék áprilisban – 2011 november óta nem volt hasonló szinten.

Megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a magyar és a külföldi részvények aránya hogyan arányul egymáshoz. Megállapítottuk, hogy ez 2008 ősze, a Lehman-válság óta ingadozik 28-30 százalék körül. Vagyis az alapok nagyjából stabilan részvényportfóliójuk hozzávetőleg ugyanakkora hányadát tartják magyar értékpapírokban. (3c ábra.)

Az alapkezelők szervezete, a Bamosz tagjai az alapokban kezelt vagyonon felül önkéntes pénztárak, biztosítási díjtartalékok és egyéb portfóliók kezeléséért is felelősek. A vagyon összértéke, minden kategória együtt 9458 milliárd forint volt március végén. (Másfélszerese, mintha csak az alapokat vizsgálnánk.)

Ezen belül az MNB által kimutatottnál jóval több volt a hazai és külföldi részvények értéke az alapokban, 239, illetve 837 milliárd forint. Az összes portfólión belül pedig 392, illetve 1388 milliárd forintot találunk.

A nagy különbség oka az lehet, hogy az MNB statisztikájában számos tétel összevonva ,az “egyéb” kategóriában szerepel az alapok vagyonán belül. (“Készpénz- és számlapénz állomány, lekötött betét, befektetési jegy, ingatlan, egyéb”.) Ezek összértéke pedig bőven az ezermilliárdos nagyságrendben mozog, háromezer milliárd körüli.

Több alapkezelő vásárol ugyanis közvetett módon részvényeket egyes alapjaiba, például a vegyes alapokba részvényalapok jegyeit vásárolja. Gyakori, hogy a részvényeket indexalapokban tartják, majd az indexalapot vegyes alapok, abszolút hozamú alapok is vásárolják.

Van, amikor ez halmozódást okoz – a befektetés ugyanis az indexalapban is és annak vásárlójánál is részvényként van nyilvántartva. Máskor esetleg nem, például ha egy hazai alapba külföldi befektetési jegyeket, ETF-eket vásárolnak.

Eszerint a kimutatás szerint az alapkezelők által kezelt alapok és összes portfóliók részvényaránya egyaránt magasabban volt március végén, mint ahogy az MNB számaiból látszott. A hazai részvények aránya majdnem pontosan négy százalék volt. A külföldi részvényeké pedig 13,2 százalék az alapokban és 14,7 százalék az összes portfólión belül.

Tendenciájában nézve a számokat viszont hasonló a kép, mint az MNB-idősornál volt a 3a és 3b ábrákon: A magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése körül nagy törés volt tapasztalható, a részvények aránya kevesebb mint a felére esett pár év alatt.

Majd 2015-ben, főleg a külföldi részvényeknél volt egy megugrás és visszaesés, amit az európai részvénypiacon tapasztalható nagy turbulencia magyarázhat.

Az EuroStoxx 50 index annak idején egy év alatt, 2015 tavasza és 2016 tavasza között elveszítette értékének negyedét. (A görög és európai adósságválság idején.) Azóta azonban mind a külföldi, mind a belföldi részvények aránya lassan emelkedő tendenciát mutatott (5c ábra).

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Bitcoin-befektetés lustáknak – a jövő a kriptodeviza-alapoké?
Eidenpenz József | 2021. február 24. 05:36
Meddig mehetnek még a kriptodeviza-árfolyamok? Az egyszerű vételen túl hogyan lehet a kriptodevizákból pénzt csinálni? Mekkora hozamot ért el az első Magyarországról kezelt kriptodeviza-alap? Lufi, csalás, humbug, vagy világmegváltó újítás ez az egész szektor? Interjú Szabó Dávid alapkezelővel.
Befalap Szerényen kezdték az évet a befektetési alapok
MTI | 2021. február 15. 17:53
A befektetési alapokban kezelt vagyon januárban 0,5 százalékkal, 34 milliárd forinttal nőtt; a hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 6930 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami az utóbbi hónapok lendületes emelkedése után lassuló növekedés.
Befalap Sikerült a bravúr, egyik ingatlanalapunk sem veszített tavaly
Eidenpenz József | 2021. január 19. 14:34
A hirtelen kitört gazdasági válság, a lezárások, korlátozások ellenére is pozitív hozammal zártak a lakosságnak szánt hazai ingatlanalapok. A mezőny vegyes, vannak az állampapírok hozama alatt és felett teljesítő sorozatok egyaránt, de az egyes alapok összetétele és befektetési politikája is rendkívül különböző. Erre az évre mindenki gazdasági fellendülést vár, ami pozitívan hathat a szektorra, de kockázatok is bőven akadnak.
Befalap A csodák éve sok meglepetést hozott az abszolút hozamú alapok tulajdonosainak is
Eidenpenz József | 2021. január 11. 05:37
A tavalyi rendkívül hektikus tőkepiaci évben a hazai abszolút hozamú alapok is rendkívül hektikusan teljesítettek, nagyjából plusz 30 és mínusz 30 százalék között. Voltak olyanok, amelyek felkészülve várták a márciusi esést, vagy évközben annyi részvényt vásároltak, ami az év végén szép hozammal ajándékozta meg őket. Mások veszítettek, de az átlag legalább pozitív. Mutatjuk a hozamlistát.
Befalap Mi még trendi a Zoom-on, Teslán kívül, és van-e hasonló a magyar tőzsdén?
Eidenpenz József | 2020. december 7. 05:07
Ebben az évben hatalmas visszaesések és csodás felpattanások színtere volt a részvénypiac. Régi paradigmák dőltek meg, de egyes szektorok felülteljesítése hosszú távú, megatrend maradhat. Kevés ide tartozó cég van a kelet-közép-európai régióban, ez is lehet térségünk alulteljesítésének egyik oka. Interjú Szigetvári Dániellel, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Friss
hírlevél