Az első negyedév végi MNB-adatok szerint kevesebb, mint négy év alatt duplázódott, 6196 milliárd forintra emelkedett a háztartások kezében levő állampapírok mennyisége. Sőt, Varga Mihály miniszter szerdán már 8060 milliárd forintról beszélt, bár ebben valószínűleg a nem a lakosságnál levő lakossági állampapírok is benne vannak.
Az MNB ábrája szerint is emelkedik a lakosság állampapír-megtakarításainak mennyisége. Emellett azonban tartja magát a “részvények és üzletrészek” és a készpénz GDP-hez viszonyított aránya is. Miközben a biztosítások és a befektetési alapok súlya lassan csökken. (A “részvények és üzletrészek” csak egy kis része tőzsdei részvény, nagyobb része magáncégek, kft-k és más társas vállalkozások tulajdonrésze.)
Ám mivel a teljes megtakarítás-mennyiség is emelkedik, nem túl meglepő, hogy a befektetési alapok összes vagyona az MNB szerint a 2017 első negyedévi 6106 milliárd forintról 2019 első negyedévére 7111 milliárd forintra nőtt. (negyedév/negyedév alapon is 178 milliárd forint volt a bővülés).
A Bamosz, az alapkezelők szervezete ugyanakkor nem a teljes alapkezelői csoportban, azaz tagjai körében 6338 milliárd forintnyi, valamivel szerényebb állományt és lassabb bővülést mutatott ki. Az utóbbi hónapokban ez inkább stagnálást jelentett.
De mennyi részvény is van az alapokban? Az MNB szerint áprilisban 152 milliárd forintnyi hazai és 342 milliárd forintnyi külföldi részvény volt a befektetési alapokban.
Ez abszolút értékben viszonylag magas szintűnek látszik. Amint a 3a ábráról kiderül, a magyar részvények értéke tavaly szeptemberben volt utoljára ennyi (154 milliárd forint), előtte viszont csak 2008 elején, a nagy pénzügyi válság, a Lehman-válság őszi kitörése előtt. (Narancssárga vonal.)
A külföldi részvények értéke pedig az adatsorok 2001 eleji kezdete óta nem állt ilyen magasan, még a tavaly szeptemberi rekordárfolyamok mellett sem. Bár 2011-ben megközelítette a mostani értékeket – kevéssel a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése előtt.
Az abszolút értékek mellett persze az is fontos, hogy a vagyon mekkora hányada van részvényekben. Hiszen az alapok összvagyonának növekedésével ugyanannak az összegnek a súlya, jelentősége alacsonyabbá válik. Az adatok szerint a magyar részvények aránya 2,2 százalék jelenleg és 2,3 százalék volt szeptemberben (3b ábra).
Hasonló értékekre viszont előtte hét évig, 2011 szeptemberétől kezdve nem volt példa. A külföldi részvények súlya pedig – 5,1 százalék áprilisban – 2011 november óta nem volt hasonló szinten.
Megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a magyar és a külföldi részvények aránya hogyan arányul egymáshoz. Megállapítottuk, hogy ez 2008 ősze, a Lehman-válság óta ingadozik 28-30 százalék körül. Vagyis az alapok nagyjából stabilan részvényportfóliójuk hozzávetőleg ugyanakkora hányadát tartják magyar értékpapírokban. (3c ábra.)
Az alapkezelők szervezete, a Bamosz tagjai az alapokban kezelt vagyonon felül önkéntes pénztárak, biztosítási díjtartalékok és egyéb portfóliók kezeléséért is felelősek. A vagyon összértéke, minden kategória együtt 9458 milliárd forint volt március végén. (Másfélszerese, mintha csak az alapokat vizsgálnánk.)
Ezen belül az MNB által kimutatottnál jóval több volt a hazai és külföldi részvények értéke az alapokban, 239, illetve 837 milliárd forint. Az összes portfólión belül pedig 392, illetve 1388 milliárd forintot találunk.
A nagy különbség oka az lehet, hogy az MNB statisztikájában számos tétel összevonva ,az “egyéb” kategóriában szerepel az alapok vagyonán belül. (“Készpénz- és számlapénz állomány, lekötött betét, befektetési jegy, ingatlan, egyéb”.) Ezek összértéke pedig bőven az ezermilliárdos nagyságrendben mozog, háromezer milliárd körüli.
Több alapkezelő vásárol ugyanis közvetett módon részvényeket egyes alapjaiba, például a vegyes alapokba részvényalapok jegyeit vásárolja. Gyakori, hogy a részvényeket indexalapokban tartják, majd az indexalapot vegyes alapok, abszolút hozamú alapok is vásárolják.
Van, amikor ez halmozódást okoz – a befektetés ugyanis az indexalapban is és annak vásárlójánál is részvényként van nyilvántartva. Máskor esetleg nem, például ha egy hazai alapba külföldi befektetési jegyeket, ETF-eket vásárolnak.
Eszerint a kimutatás szerint az alapkezelők által kezelt alapok és összes portfóliók részvényaránya egyaránt magasabban volt március végén, mint ahogy az MNB számaiból látszott. A hazai részvények aránya majdnem pontosan négy százalék volt. A külföldi részvényeké pedig 13,2 százalék az alapokban és 14,7 százalék az összes portfólión belül.
Tendenciájában nézve a számokat viszont hasonló a kép, mint az MNB-idősornál volt a 3a és 3b ábrákon: A magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése körül nagy törés volt tapasztalható, a részvények aránya kevesebb mint a felére esett pár év alatt.
Majd 2015-ben, főleg a külföldi részvényeknél volt egy megugrás és visszaesés, amit az európai részvénypiacon tapasztalható nagy turbulencia magyarázhat.
Az EuroStoxx 50 index annak idején egy év alatt, 2015 tavasza és 2016 tavasza között elveszítette értékének negyedét. (A görög és európai adósságválság idején.) Azóta azonban mind a külföldi, mind a belföldi részvények aránya lassan emelkedő tendenciát mutatott (5c ábra).
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre. 
