Magyarországon a vállalkozások jelentős része a tulajdonosok lakcímén működik, a koronavírus járvány alatt pedig még növekedett is az arány egyes szegmensekben.

Egy méltatlanul elbukott pályázat adta meg a végső lökést három budapesti fiatalnak, hogy megnyissák a város egyik első közösségi irodáját. Azt mondják, külföldön sem könnyebb, itt akarnak értékeket létrehozni. Egy újabb történet egy sikeres vállalkozásról: a sokszor végzetesnek tűnő buktákról és a gyomorgörcsről őszintén- és arról, hogy mégis miért elégedettek, miért érdemes ezt csinálni. Sorozatunk újabb része: így született meg a Kaptár.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett. Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van.

Budapestre helyezi európai központját a próbavásárlásos minőségellenőrzést végző Bare International. A vállalat tavaly választotta Budapestet második irodájának helyszínéül, és az eddigi kedvező tapasztalatok alapján döntöttek úgy, hogy ide helyezik át az európai központot

Egy Nógrád megyei falu új frontot nyitott az önkormányzatok közötti harcban: a 0%-os iparűzési adó nem elég, a gépjárműadó felét is visszaadják a települést székhelyüknek választó cégeknek. A tavalyi törvénymódosítás ellenére virágzik a belföldi offshore, az 1487 fős Csomád 270 millió forintot kasszíroz évente.

Közel 1500 magyar cég váltott egy éven belül legalább kétszer székhelyet, ami már gyanúra adhat okot. Ezen vállalkozások nagy része a hitelezők vagy a NAV elől menekül - az adóhivatal címlistájának első két tételéhez például 710 társaság van bejegyezve egy címre.