<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Egy Nógrád megyei falu új frontot nyitott az önkormányzatok közötti harcban: a 0%-os iparűzési adó nem elég, a gépjárműadó felét is visszaadják a települést székhelyüknek választó cégeknek. A tavalyi törvénymódosítás ellenére virágzik a belföldi offshore, az 1487 fős Csomád 270 millió forintot kasszíroz évente.

Az önkormányzati szféra évről-évre nehezedő finanszírozási helyzete egyre kreatívabb megoldásokat hoz a napvilágra. A 90-es években és a 2000-es évek elején még azért versenyeztek a települések, hogy az iparűzési adó reményében ténylegesen magukhoz vonzzák a vállalkozásokat. Ezért az önkormányzatok kedvezményesen, de volt példa rá, hogy akár névleges összegért is kínáltak területet az ipari parkjaikban. A múlt évtized új színt hozott ebben a küzdelemben, egyes cégek olyan településeken vállaltak székhelyszolgálatot, ahol 0% az iparűzési adó mértéke. A vállalkozók számára egyértelmű volt az előny, nem kellett helyi adót fizetni, a települések pedig a gépjárművek teljesítmény adójából találták meg a számításaikat. Az egyik leghíresebb offshore település a kevesebb mint kétezres lélekszámú Pest megyei Újlengyel, ahol az Opten cégtára 1151 bejegyzett vállalkozásról tud, ebből 989 a működő cég.

Összejön akár 270 millió is egy évben...

Az önkormányzatok az iparűzési adó (HIPA) mértékét helyi rendeletben szabályozhatják, a törvény csak az adó mértékének a maximumáról rendelkezik - ez 2000 óta 2% az állandó tevékenység esetében. A településenként meghatározott adómérték kiváló lehetőség az önkormányzatoknak arra, hogy magukhoz csábítsák a vállalkozásokat. A gépjárműadót a HIPA-hoz hasonlóan a székhely szerinti illetékes önkormányzat szedi be, és bár valójában központi adó, azaz mértéke az egész országban egységes, az önkormányzatok szedik be, és az állam a teljes összeget náluk is hagyja.

Melyik településnek éri meg?

 

Nem véletlen, hogy általában csak  a hátrányos helyzetben lévő kisebb falvak döntenek a 0%-os iparűzési adó mellett, és nem találkozunk a hírekben nagyobb vagy közismertebb település nevekkel. A 0%-os HIPA csak akkor éri meg egy településnek, ha eredendően minimális bevétele származott a HIPA-ból, és a helyben maradó szja-ja is nagyon kevés. Így egyrészt az állami normatív támogatásoknál fontos adóerő-képességet csak minimálisan rontja a 0%-ra csökkentett HIPA, és nem vonnak el a falu helyben maradó SZJA összegéből, másrészt már egy-két kamion és busz teljesítményadója (leánykori nevén: súlyadója) kompenzálni tudja a kieső HIPA-t. Így nagyon hamar pozitívvá válik a szaldó egy hátrányos helyzetű önkormányzat számára.

Az említett székhelyszolgáltatók piaci oldalról indultak, de hamar megtalálták a közös hangot azokkal az önkormányzatokkal, ahol volt fogadókészség. Azok a települések, akiknek megérte 0%-ra vinni a HIPA-t (lásd keretes írásunk) és az elsők között ébredtek, azok akár nagy gépjármű flottával rendelkező cégeket is magukhoz tudtak vonzani. Jó példa erre az 1487 fős Pest megyei Csomád, amely évente 270 millió forint (!) gépjárműadóhoz jut hozzá. (Az Opten cégtára szerint 599 vállalkozás székhelye Csomád, ebből 476 cég működik.)

Képzeljenek el egy olyan falut, ahol minden lakos, beleértve a nyugdíjast és az újszülöttet is évente fejenként 181 ezer forint gépjárműadót fizetne! Ha azzal kalkulálunk, hogy mindenkinek - továbbra is beleértve a nyugdíjasokat és az újszülötteket - van egy személygépkocsija, akkor egy átlagos csomádi polgárnak az autója több mint 700 lóerős lenne... Mennyire életszerű egy ilyen történet? A példa természetesen sarkított, de fordítsuk meg a nézőpontot: Csomádon gépjárműadóból fejenként 181 ezer forint jut a lakosoknak nagyrészt olyan gépkocsik után, akik vélhetően ritkán koptatják a falu utcáit. Ez az összeg viszont értelemszerűen hiányzik azoknak a településeknek a kasszájából, ahol a tényleges gépjárműforgalmat kell elviselni a lakosságnak, illetve az elhasználódott utakat kell felújítani az önkormányzatnak.

Követ dobtak az állóvízbe

A mindenkori kormányzat szerint teljesen rendben van a történet, és évek óta zavartalanul működik a belföldi offshore gyakorlata. Egy tétova próbálkozást láthattunk tavaly, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényt úgy módosították, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan címet adhat meg, ahol a gépjárművek tényleges tárolása, karbantartása zajlik. Ezt az illetékes település jegyzője írásban igazolja. Így a tehergépjárműveket és buszokat kizárták az offshore-ozásból, de a több ezer személygépjárművet üzemeltető flottakezelők számára még mindig szabad a pálya. Ők továbbra is bátran vihetik 0%-os iparűzési adót alkalmazó településre a székhelyüket vagy telephelyüket és vele együtt fizethetik oda a gépjármű adójukat.

A status quo-t Egyházasdengeleg döngette meg 2011-ben. Először hatályon kívül helyezte az 1996-os rendeletét a HIPA-ról, azaz 0%-ra vitte le a kulcsot, majd egyedi rendszert dolgozott ki a gépjárműadó "lefelezésére" is. Mivel ez utóbbi központilag szabályozott adó, eltörölni helyileg nem lehet, ahogy mértékét sem lehet csökkenteni. Egyházasdengelegen viszont azt találták ki, hogy minden helyi cégnek alanyi jogon támogatást biztosítanak: ennek mértéke épp a megfizetett gépjárműadó 50 százaléka, csak be kell adni az igénylést. Erre vonatkozóan 9/2011. (V.18.) számon önkormányzati rendeletet is alkottak, sőt ezt a lehetőséget az önkormányzat külön hirdeti a saját honlapján is.

Az önkormányzat honlapján azt is felveti: amennyiben a cégek valóban hosszú távra terveznek Dengelegen, akár még a bérköltség-támogatásra is sor kerülhet. A dengelegi program sikere egyelőre nem mérhető az újlengyelihez - az Opten cégtára szerint legalábbis 75 cég (ebből 60 működő) telephelye a község (ami persze nem kevés egy bő félezer lelkes községben).

Ki fizet egyáltalán iparűzési adót?

Annak is megvan az oka, hogy miért nem költözik minden cég adóparadicsomként ismert községekbe. Ha például egy cégnek telephelye is van (például boltot, üzletet tart fenn) egy vagy több másik településen, akkor a fizetendő adó alapját meg kell osztani az érintett települések között. Ezt többféleképpen meg lehet tenni (a személyi jellegű ráfordítások arányában vagy az eszközérték arányában), de jellemzően ha egy cég ténylegesen a fővárosban működik, hiába van székhelye egy községben, sokat nem tud spórolni a helyi adón. Ha pedig telephelyét nem jelenti be, akkor nem tudja leírni azokat a költségeket, amik a telephely illetve az üzletmenet fenntartásával kapcsolatosak.

A költségvetés sem nézi jó szemmel, ha a vállalkozások "ügyeskedéssel" próbálják kihúzni magukat az adófizetés alól, így a törvényhozók igyekeznek akadályokat gördíteni a székhelykalandorok útjába. A csődtörvény 2011 végén elfogadott módosítása értelmében a cégeknek igazolniuk kell, hogy jogosultak a megjelölt ingatlant székhelyként használni - ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosától igazolást kell szerezni. A módosítással egyúttal megszüntették az ügyvédi székhelyszolgáltatás intézményét is.

Akik nem csak a helyi adón akarnak spórolni

Akinek nincs rejtegetnivalója, annak félnivalója sincs - mindenesetre a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók és a székhelyszolgáltató ellenőrzésén túl az adóhatóság a vállalkozások mögött álló magánszemélyeket is fokozott vizsgálat alá vonja.

Az adóhatóság korábbi közlése szerint a határozott adóhatósági fellépést egyes székhelyszolgáltatók címére bejegyzett vállalkozások fantomizálódása indokolja. Előfordult például olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során a vizsgált székhelycímen egy beépítetlen telket találtak az ellenőrök, amelyen irodaként egy konténer funkcionált, a cégtáblákat pedig a drótkerítésre helyezték el.

Emellett számos kompromisszumot kell vállalnia annak, aki cége telephelyét valódi működésétől, lakóhelyétől távol létesíti. Meg kell oldani például a székhely címére érkező levelek, küldemények átvételét és a cégtulajdonoshoz való eljuttatását. Ha például egy adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége miatt visszaérkezik, illetve ha a cég a megjelölt székhelyén nem található, a NAV elrendeli az adószám felfüggesztését. Kellemetlenség adódhat abból, ha a cég akár a hatóság, akár üzletfelek számára nem elérhető bejelentett telephelyén. Szabályozni kell a közgyűlések, vállalati döntéshozatalok helyszínét, vagy tárgyalót kell bérelni a székhelyen. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.

Természetesen tucatjával találunk egy egyszerű internetes kereséssel olyan cégeket, amelyek némi pénzért cserébe átvállalják a székhelyszolgáltatással kapcsolatos nehézségeinket. Az adóoptimalizálásra készülő vállalkozásoknak mérlegelniük kell ezen cégek megbízhatóságát, a folyamat költségeit és kockázatait - összevetve azzal az esetenként nem kevés pénzzel, amit a helyi iparűzési adón megspórolhatnak.

Mindenesetre tény, hogy míg Budapesten az önkormányzat a BKV finanszírozása miatt a HIPA 2,5%-ra történő emelésének lehetőségét keresi, a várostól néhány tíz kilométerre tárt karokkal várják a spórolni vágyó cégeket.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Adó Vannak esetek, amikor a munkaadónak kell biztosítania a védőfelszerelést
Privátbankár.hu | 2020. március 29. 12:30
A szemétszállítók, illetve a szennyvízkezeléssel foglalkozók biztonságáról a foglalkoztatónak kell gondoskodnia.
Adó Trükközött a jelentésekkel egy betegszállító cég
Privátbankár.hu | 2015. május 13. 11:58
Hatvanmillió forint értékű egészségpénztári támogatást vett fel jogosulatlanul egy Szabolcs megyei betegszállító vállalat.
Adó Vizsgálódott a NAV – sok szabálysértés a külföldiek éttermeiben
Privátbankár.hu | 2015. május 13. 11:08
A Dél-Alföldön ellenőrzött, külföldiek által üzemeltetett szegedi éttermek több mint kétharmadánál találtak szabálytalanságokat az adóellenőrök.
Adó Késésben vagy az adóbevallással? Van egy jó hírünk!
Privátbankár.hu | 2015. május 13. 08:42
A NAV négy legnagyobb fővárosi ügyfélszolgálata a május 20-áig hátralévő valamennyi munkanapon hosszabb nyitva tartással várja a bevallókat.
Adó Óriási adócsökkentési pakkot kapunk
Privátbankár.hu | 2015. május 13. 07:57
Összességében 220 milliárdos köztehercsökkentést indítványoz a kormány a jövő évi adócsomagban – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Adó Túlzottan is félünk az áfacsalástól
Privátbankár.hu | 2015. május 12. 15:08
Évente közel 200 milliárd euró áfától, az összes lehetséges áfabevétel közel hatodától esnek el az uniós tagállamok az áfacsalások miatt.
Adó Ha a disznóknál bejön, másutt is csökkenhet az áfa?
Privátbankár.hu | 2015. május 11. 18:23
Nemcsak a sertéságazatnak, de az agráriumnak és az egész gazdaságnak kedvezőbb lenne az alacsonyabb áfakulcs - ezt akarja bizonyítani az 5 százalékos áfa bevezetését követően a Terméktanács.
Adó Így enyhítené a reklámadót a szakmai szervezet
Privátbankár.hu | 2015. május 11. 11:55
Megszüntetné a saját célú reklám adóztatását az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az ötszázalékos kulccsal képtelenek tervezni a kkv-k.
Adó Tényleg olcsóbb lett a hús? Komoly ellenőrzés vár a kereskedőkre
Privátbankár.hu | 2015. május 11. 08:41
Jövőre 27-ről 5 százalékra csökken a sertéshús áfája, az NGM is ellenőrizni fogja, hogy a kereskedők nem nyelik-e le.
Adó Matekozzon velünk: hányan tudnak felöltözni ennyi hamisítványból? - képek
Privátbankár.hu | 2015. május 9. 10:02
Szép nagy fogása volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, mintegy 230 millió forintnyi gagyi utánzatot találtak egy ganz-telepi raktárban.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos