Tavaly érezhető volt, hogy a jegybanki alapkamat csökkenésével sokan kivették betéteikből a megtakarításaikat és azt ingatlanba forgatták át. Tradicionálisan megszokott döntés, amelynek az alacsony hazai ingatlanárak és a magas bérbeadási hozamok is kedveztek. Nagy többségük készpénzes vásárló volt, jelzálog alapú hitelhez csak kevesen folyamodtak.

Egy árából két lakás

Idén azonban úgy tűnik, hogy változik a befektetők hozzáállása. Az egyre erősödő banki versenynek köszönhetően kívánatos termékek jelennek meg a hitelpiacon, miközben élénk kereslet mutatkozik a lakásbérleti oldalon. Sokan kalkulálnak ma már úgy, hogy nem egy lakást vesznek készpénzért, hanem egységnyi áron inkább kettőt, hitel felhasználásával. A befektetési céllal vásárlókat így két mutatószám érdekli: mennyi a hozam, amit az ingatlan hasznosításával realizálhat, illetve ennyi az esetleges kamat, amit a finanszírozásra fordítani kellene?

Az alábbi példák megmutatják, hogy 50% önerő és 50% finanszírozás esetén a befolyó bérleti díjak a jelenlegi alacsony kamatszinten bőven képesek fedezni a törlesztő-részleteket. Az eladási és bérbeadási adatok két népszerű budapesti ingatlantípus átlagait mutatja 4-4 kedvelt kerületben a Duna House adatai alapján. A példában egy 35 éves, 300 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkező adós szerepel, aki 10 éves futamidőre vesz fel hitelt:

55 m2-es tégla lakás esetén

53 m2-es panellakás esetén

Természetesen más ügyfélprofil esetén változnak az adatok, de nagyságrendileg látszik, hogy aki ilyen konstrukció mellett dönt, akár tartalékkal is számolhat. A befektető így nem csak 2 ingatlanhoz jut hozzá egy helyett, de figyelembe véve, hogy azok értéke növekszik majd az évek alatt, a befektetett vagyon még gyarapodni is fog.