Nagyot fékezett a lakáspiaci áremelkedés: míg tavaly az első három negyedév mindegyikében 20 százalék feletti drágulást - a második negyedévben a csúcsnak számító 25 százalékot - mért az előző évhez képest a KSH, az utolsó negyedévben 16,6 százalékot, majd 2023 első negyedévében már „csak” 8,6 százalékot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss lakáspiaci árindexből.
Az új és a használt lakásoknál is felére lassult éves alapon az áremelkedés üteme, az előbbinél mintegy 9 százalékra, az utóbbinál 8,5 százalékra.
Negyedéves alapon már árcsökkenést jelzett az index tavaly az utolsó negyedévben nominálisan is, 2 százalék körülit, amit az idei első három hónapban - az előző negyedévhez képest - mintegy 2 százalékos emelkedés követ. A lakásárak emelkedése azonban jóval elmarad a 20 százalék feletti inflációtól, így reál értelemben már 2022 második félévében megindult az árcsökkenés a piacon - emlékeztetnek az Ingatlannet.hu szakértői.
A tavalyi, rekordmagas második negyedéves szinthez képest az év végére 13 százalékkal kerültek kevesebbe a lakások.
Az utolsó negyedévben reálértéken számítva 5 százalékkal maradtak el a lakásárak az egy évvel korábbitól. 2023 első három hónapjának a számait látva is egyértelmű, hogy ez a tendencia folytatódott, a lakásárak emelkedése a korábbinál jobban elmarad a fogyasztó árakétól.
Közelítheti a 20 százalékot a reál árcsökkenés A gazdasági kilátások bizonytalansága, a magas infláció és a szinté csúcson lévő hitelkamatok miatt 2022 második félévétől megfordult a trend a lakáspiacon: fokozatosan csökkent a kereslet, az árak stagnáltak, illetve mérséklődni kezdtek. Az alacsony aktivitás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint kitarthat 2023-ban is, mivel a magas infláció miatt a háztartások reál jövedelme várhatóan tovább csökken.
Az MNB lakáspiaci árindexe (amely módszertanában némileg eltér a KSH-étól) tavaly az utolsó negyedévben nominálisan 3,6 százalékos csökkenést mutatott. Reál értelemben - azaz az inflációt is figyelembe véve - pedig már 9,9 százalékkal mérséklődtek az árak az előző évhez képest. A jegybank szakértői előzetesen 2023 első negyedévére 15 százalék körüli, míg a második negyedévre közel 19 százalékos reál árcsökkenést jeleztek az előző év azonos időszakához képest. (Tavaly a második negyedévben azonban még csúcson volt a drágulás, akkor a lakásárak reál értelemben 16,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban az MNB elemzői szerint.)
Évekig tartó szárnyalás után jött a lassulás 2015 óta tartó, kiemelkedő lakáspiaci élénkülés és áremelkedés után jött el a lassulás 2022 második félévében. Tavaly az egész évet tekintve még csúcsra járt a drágulás: nominálisan 22 százalékkal emelkedtek az árak 2021-hez képest. Az elmúlt években jól járt, aki lakást vett: az árindex 2015 első negyedévéhez képest több mint két és félszeresére (262 százalékkal) emelkedett 2023 első negyedévére. Az új lakásoknál 282 százalékos, a használt lakásoknál pedig 259 százalékos az emelkedés nyolc év alatt a KSH adatai szerint.
Így látják az ingatlanközvetítők
A téli ingatlanpiaci visszaesés és kivárás után éledezik ugyan a túlkínálatos lakáspiac, de a forgalom jóval elmarad az egy évvel korábbitól. Az Ingatlannet.hu-nak nyilatkozó vidéki ingatlanközvetítők az idei első negyedévben 30-60 százalékos forgalomcsökkenést tapasztaltak az egy évvel korábbihoz képest, az év további részére némi élénkülést várnak. A nagy áresés elmaradt, de lehet alkudni egy-egy ingatlan árából, amelyek például nagyobb területűek vagy elhanyagolt állapotúak, legfeljebb 10 százalékot. A Balaton környékén kitartanak a magas árak és a kereslet is, a magyar és külföldi vásárlók részéről egyaránt.
Ennyi adóvisszatérítéstől eshetnek el a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek, ha május 20-ig nem töltik ki a nyilatkozatot. 
