Van, aki örül a lakónak, van, aki nem
Az ingatlanpiacon nem ritka, hogy egy ingatlan úgy cserél gazdát, hogy bérbe van adva. Ha magánszemélyek saját használatra vesznek lakást, akkor akár problémaként is megélhetik a bérlet tényét, hiszen mindaddig nem tudják használatba venni a lakást, amíg a bérlő ki nem költözik. Más azonban a helyzet, ha valaki befektetési céllal vásárol ingatlant (pl. irodaházat): ilyen esetben kifejezetten értéknövelő tényező, ha az ingatlan kedvező feltételekkel, hosszú távra, jól fizető bérlőknek van kiadva.
A bérlőkre vigyáz jobban a jog
Annak érdekében, hogy a tulajdonos személyének változása ne érintse hátrányosan a bérlőket, a bírói gyakorlat már korábban is úgy foglalt állást, hogy az ingatlan eladása esetén a bérleti szerződés változatlan tartalommal átszáll a vevőre, azaz az új tulajdonosra.
Az új Polgári Törvénykönyv kifejezetten ki is mondja, hogy ha a bérbeadó a bérleti szerződés megkötése után átruházza a bérbeadott ingatlan tulajdonjogát, akkor a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe.
Nehéz helyzetbe kerülhet az új tulajdonos
„A problémát a gyakorlatban az jelenti, hogy a bérleti szerződés átszállására a szerződésátruházás szabályai irányadók, ami azt jelenti, hogy megszűnnek a szerződés biztosítékai, és ezáltal jelentősen gyengül az új tulajdonos pozíciója.” – mondta Boronkay Miklós, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.
A bérleti szerződésekhez ugyanis számos biztosíték kapcsolódhat, pl. óvadék, kezesség, bankgarancia, amelyek komoly szerepet játszanak abban, hogy a bérleti szerződésből valóban befolyjon a bérleti díj. Mindezek az új Ptk. alapján automatikusan megszűnnek, ha a bérbeadó eladja az ingatlant; így például a tipikusan szerződéskötéskor kifizetett óvadék sem száll át az új tulajdonosra, hanem visszajár a bérlőnek.
A bérlő kezében a szerződés sorsa
Boronkay Miklós szerint ez azt eredményezi, hogy jelentősen csökkenhet a bérleti szerződések értéke, hiszen a bérleti díjkövetelések biztosítatlanná válnak. A szakértő szerint annak természetesen nincs akadálya, hogy a biztosítékokat a felek újra létrehozzák, így például a kezessel új kezesi szerződést írassanak alá, a bérlőtől új óvadékot kérjenek, vagy új zálogjogot alapítsanak. Ez azonban egyrészt körülményes eljárás, másrészt a bérlő, kezes stb. együttműködési készségén múlik, hogy hozzájárul-e a biztosítékok újraalapításához. Kérdéses továbbá, hogy hogyan alakul az újonnan alapított biztosíték sorsa például a bérlő cég ellen indított felszámolási eljárásban.
A fentieket alapján az új Ptk. a bérlőket erős tárgyalási, rosszabb esetben zsarolási helyzetbe hozza a bérbeadott ingatlan adásvétele esetén; az együttműködési hajlandóságuktól függ a bérleti szerződés és ezáltal a bérbeadott ingatlan értéke. Mindez pedig megnehezítheti a bérbeadott ingatlanok eladását.
Kiskapu: céget vegyünk, ne ingatlant
A biztosítékokkal kapcsolatos, itt elemzett probléma nem merül fel, ha az eladó nem közvetlenül a bérbeadott ingatlant, hanem az azt tulajdonló céget adja el. Ebben az esetben ugyanis a bérbeadó továbbra is ugyanaz a cég marad, és így a bérleti szerződések biztosítékai sem szűnnek meg.
Jól dolgozott az ukrán légvédelem, de nem elég jól. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
