Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári Törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket - írja a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Fordulatot hozhat a reklámadó módosítása: ha a hirdetések megrendelői igazolni tudják, hogy hiába kértek nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől, és ezt bejelentik a NAV-nak, akkor nem lesznek alanyai a reklámadónak - a megrendelők így megúszhatják az adófizetést, az adóhatóság pedig ha akar, nekimehet a Facebooknak és a Google-nek.

Tavaly közel 700 ezer peres ügy érkezett a bíróságokhoz, ezzel szemben a peren kívüli, piaci alapú közvetítői eljárásból, azaz mediációból a nyilvánosan elérhető legfrissebb adatok szerint is csak nagyságrendileg 1800 eljárást regisztrálnak évente, amelyeknek egyharmada családjogi jogvita, míg kétharmada egyéb polgári jogi vita volt. Pedig a közvetítői eljárások nagyon hatékonyak; az ügyek közel háromnegyede eredményesen, megállapodással zárul.

Kockázatosabb céget vezetni az új Ptk. hatályba lépése óta: ha a vezető tisztségviselő mulasztása kárt okoz, cégével együtt ő is felelőssé válhat – teljes vagyonával. Közvetlenül ellene is indulhat per. A PBA Praeventio és a Szecskay Ügyvédi Iroda három módszert is javasol, amellyel csökkenthető a vállalatvezetői kockázat: a cég átvállalhatja a felelősséget, előzetesen szabályozni kell a felelősségi területeket és érdemes a kockázathoz mért vezetői felelősségbiztosítást kötni. Utóbbi biztosítástípusból tavaly év végéig mindössze 320-at kötöttek, ám az új szabályok miatt piaca jelentősen nőhet az idén.

A GVH jövő nyártól új szabályok szerint dolgozik.

Általában majd' egy hónapos késéssel fizetnek a cégek egymásnak. Ez az átlag, amitől van sokkal hosszabb is, így mire pénzéhez jutna a vállalkozás, már rég lehúzta a rolót. A késedelmes fizetést, és így a cégek bedőlését is visszaszorítaná az a törvénymódosítás, amely júliustól szigorúan szabja meg a határidőket és a szankciókat.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint az új közbeszerzési törvény (Kbt.) beváltotta a hozzáfűzött reményeket: az eljárások egyszerűbbek lettek, kevesebb az adminisztráció. A tárca szerint ráadásul több magyar kisvállalkozás kerül ki nyertesként az eljárásokból. A másfél éve elfogadott új közbeszerzési törvénynek azonban van több gyenge pontja is.

A hét elején elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) társasági jogi szabályainak nagy része egyszerűsíti és ésszerűbbé teszi a különböző gazdasági társaságok működését, szigorúbban szabályozza az alapítók és tagok felelősségét, ugyanakkor a hitelezők számára nagyobb védelmet nyújt. A Ptk. fizetési biztosítékokat érintő egyes új szabályai általában javítják a hitelezői biztonságot, az adósi kötelezettségek átláthatóságát; a zálogjogosulti bizományos bevezetése a magyar jogrendszerbe mindenképpen üdvözlendő a banki konzorciumi hitelezők szempontjából, a szerződés átruházás jogintézménye kedvezhet a projektfinanszírozásnak, vállalati reorganizációnak, üzletág átruházásnak – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.