Válás és devizahitel: nem muszáj háborúzni

A közvetítői eljárásnak (mediációnak) 2002 óta vannak törvényi szabályai a magyar jogban, ennek ellenére az elmúlt 12 évben nem következett be áttörés; nem indultak kellően nagy számban mediációs eljárások, pedig a közvetítői eljárások 60-70 százaléka a felek közötti megállapodással zárul.

Milyen ügyekben alkalmazzák?

Az új Ptk. a családjog egyes területén bevezette a kötelező közvetítői eljárást, így a szülői felügyeleti jog rendezése iránti perben a bíróság kötelezheti a feleket, hogy közvetítői eljárást vegyenek igénybe.  A későbbiek során akár az üzleti, gazdasági ügyek egyes csoportjaiban is nagyobb szerep juthat a mediációnak.

A gazdasági ügyeknél tehát egyelőre nem kötelező a mediáció, de az új háttérszabályok megalkotásával ez csupán azon múlik, hogy a jogalkotó a gazdasági- vagy polgári jogi viták egy részében olyan törvényi szabályt fogadjon el, amely mediációs eljárás lefolytatását írja elő. Ez végre lendületet adhatna a közvetítő bevonásával történő vitarendezés elterjedésére az ilyen jellegű vitás ügyekben is – foglalta össze Pók László,  a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere

Hogyan működik ez?

A mediációs eljárás előnyeként szokták kiemelni, hogy a hagyományos peres eljárásokhoz képest egy hatékony és gyors vitarendezési forma. Az eljárásra - a közvetítői törvény kötelező szabálya alapján - legfeljebb négy hónap áll rendelkezésre.  A közvetítői eljárás indulhat akár a felek közös kérelme, akár az egyik fél önálló kezdeményezése alapján. Az eljárás megindulásához mindkét fél önálló beleegyezése szükséges.

Az eljárás folyamán bármikor dönthet úgy valamelyik fél, hogy ez eljárást nem kívánja folytatni.  Az eljárás megindítása után a felek a mediátor jelenlétében egy (ha szükséges több) alkalommal találkoznak és a találkozó célja az, hogy a felek közösen olyan megállapodást alkossanak, amely mindkettőjük számára megfelelő és érdekeiket szolgálja. A felek vitájában tehát nem egy külső, harmadik személy dönt, hanem a felek maguk jutnak megállapodásra egy külső, harmadik fél moderálása mellett.

Ha létrejön a megállapodás, akkor ezzel az eljárás lezárul. A közvetítői eljárásban kötött megállapodás egy polgárjogi szerződésnek minősül. Megállapodás hiányában is véget ér az eljárás, ha az eljárás kezdő időpontjától számított négy hónap eltelik, vagy ha bármelyik fél az eljárás megszüntetését kéri.

Devizahiteles ügyekben is működhet

A pénzügyi intézmények és ügyfeleik között az elmúlt években komoly nehézséget okozott és gyakran jogvitákhoz vezetett, hogy a korábban felvett (gyakran devizaalapú) hitelek törlesztésével számos ügyfél jelentős késedelembe esett.

Az ügyfelek - számos kormányzati, illetve banki - intézkedés ellenére sok esetben nehezen találnak megoldást a problémájukra, a másik oldalon álló bankoknak pedig problémát okoz a jelentősen romló hitelportfolió. A felek számára a helyzet rendezése gyakran a nem megfelelő kommunikáció miatt válik nehézzé. A mediáció éppen abban segíthet, hogy a kommunikációt helyre állítsa a felek között és lehetőséget nyújtson a mindkét fél által elfogadható megoldás megtalálásában.