Ilyen például a jogszabály 80. paragrafusa, mely az ajánlat bizonyos részeinek üzleti titokká minősítését szabályozza.

Titkolózunk, titkolózunk?

A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezés alapvetően jó. Ugyanakkor a szabály gyakorlati alkalmazása aggályokat vet fel, mert mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők hajlamosak a hivatkozott jogszabályhelyet kiterjesztően, azaz túl tágan értelmezni, amely azt eredményezi, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat gyakorlatilag teljes egészében - a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő neve, cégadatai, illetve az értékelési szempontok kivételével - titkosítható. A gyakorlati alkalmazás során tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében célszerű lenne a jogszabály további részletezését, pontosítását fontolóra venni - mondják a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői.

Az M31-es autópálya építése. Forrás: NIF Zrt.

Egy példa: volt olyan ajánlattevő, aki az aláírási címpéldányát, vagy cégkivonatát minősítette üzleti titokká, amelyet az ajánlatkérő jóváhagyott. Ugyancsak aggályos, hogy az üzleti titokká minősített dokumentumokat az esetleges jogorvoslati eljárás során a versenytárs ajánlattevő - aki adott esetben éppen a másik ajánlattevő részvételi jelentkezésének érvényességét vitatja - nem ismerheti meg.

Ugyancsak ésszerűtlennek tűnik a törvény 67. paragrafusában megfogalmazott azon rendelkezés, mely kimondja, hogy a hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Vagyis, ha a pályázó bevon egy alvállalkozót, akivel kapcsolatban hiánypótlásra szólítják fel, nem nevezhet meg olyan - adott esetben a szakmai követelményeknek még inkább megfelelő - új alvállalkozót (gazdasági szereplőt), akit eredetileg nem szerepeltetett a részvételi jelentkezésében. Ezt a korlátozást - különös tekintettel a részvételi szakaszban - aránytalan és szükségtelen korlátozásnak tartjuk - hangsúlyozta Dr. Kovács Zoltán Balázs és Dr. Németh Sándor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnerei.

Nem az a cél, hogy magyar cégek nyerjenek

Ami viszont az egyszerűbb eljárások mellett mindenképp pozitívum, hogy a korábbinál az új Kbt. az alapelveket - így az egyenlő bánásmódot vagy az esélyegyenlőséget - jobban hangsúlyozza. Az év elején az NFM egy közleményében azon lelkendezett, hogy az új szabályozás életbelépése óta több magyar cég is nyert közbeszerzésen: tavaly az új törvény alapján kiírt 10 közbeszerzés közül 8-at magyar kkv-k nyertek meg, a nemzeti eljárásrendben lefolytatott tendereken pedig a győztesek 90%-a magyar cég. A törvény nem tehet azonban különbséget e szerint a pályázók között, és nincs is benne olyan passzus, mely azt célozná, hogy helyzetbe hozza a magyar pályázókat.

Megakaszthatják-e a vesztesek az eljárást?

Ami a legtöbbünknek eszünkbe jut a közbeszerzések kapcsán, azok általában a sokáig húzódó eljárások, az eljárásból kizárt részvételre jelentkezők, ajánlattevők által folyamatosan megtámadott tenderek. Ez azonban nem egészen van így, hiszen a jogorvoslattal élők jellemzően most sem akasztják meg a közbeszerzés folyamatát, hiszen az eljárással párhuzamosan haladnak a jogorvoslati kérelmek. Hogy is működik a jogorvoslat?

Az ajánlatkérő vélt jogsértő intézkedéséről való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül lehetősége van a pályázóknak egy előzetes vitarendezésre - ennek nagy "vonzereje", hogy ingyenes és az elbírálása viszonylag gyors. Három munkanapon belül döntés is születik. Ezek után - illetve akár ezt a lépést kihagyva is lehet - a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordulni. Ez esetben azonban már jelentős - akár 50 millió forintos - igazgatási szolgáltatási díjjal is lehet számolni, a közbeszerzés értékének függvényében. Ez az összeg nem jár vissza, amennyiben a KDB nem ad helyt a jogorvoslatot kérő kérelmének. A jogorvoslati kérelmek számának ésszerű keretek között tartása érdekében került a vonatkozó kormányrendeletbe a korábbinál lényegesen magasabb összegű eljárási díj. A jogorvoslati eljárás esetében általában 15-30 napon belül várhatunk eredményt, attól függően, hogy sor kerül-e tárgyalás tartására. Amennyiben a jogorvoslatot kérő a KDB döntését kedvezőtlennek tartja, azt bíróságon támadhatja meg. Ez utóbbi eljárásban viszont már számolni kell a bírósági ügyintézés elhúzódásával.

Nem lehet mindent a törvényalkotóra bízni

A korábbi közbeszerzési törvény megújítása már régóta időszerű volt, a mostani szabályozás az alapelveket tekintve előrelépés, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján további korrekciók megtétele indokoltnak tűnik.

Végezetül, ne feledjük, hogy a közbeszerzések körüli problémák egy részét nem kizárólag a Kbt. fogja megoldani, merthogy a konkrét közbeszerzés és annak tárgya mint komplex vállalkozási eredmény lényegesen meghaladja a Kbt. szabályozási körét. Az NFM szerint például a pályázók tudatosságán is múlik, hogy mennyire lesz kiszámítható a jövőben az ilyen eljárások kapcsán a tervezés-előkészítés. A verseny minél szélesebb körű biztosítása szolgálhatja csak az ajánlatkérő érdekét, a piaci szereplők számára hosszú távon pedig a korrekt ajánlattétel lehet csak kifizetődő.