Több millió amerikai él és dolgozik külföldön aktív korában is, ilyenkor többnyire a munkahely fizeti ennek költségeit. De az is előfordul, hogy a házastárs miatt – aki egy másik ország állampolgára – költözik valaki hosszabb távra az Egyesült Államok határain kívül. A nyugdíjasok esetében más a helyzet, ők úgy tekintenek a kiválasztott országra, mintha egész évben nyaralnának, megérdemelt pihenésüket töltenék.
Számos tényező játszik szerepet az új „haza” kiválasztásánál. Ilyen a származás – az ősök valamikor innen vándoroltak be, és talán még egy kicsit beszélik is a nyelvet, bár ez nem jellemző –, milyen az éghajlat, mennyire van messze az adott ország az Egyesült Államoktól, ha haza kell látogatni a gyerekekhez az ünnepekre, vagy családi ügyet kell intézni.
További szempont, hogy beszélnek-e angolul – ezt mindenütt elvárják –, milyen a biztonság, alacsonyak-e az adók, mennyiből lehet megélni, sok-e a turista, milyen magas az egészségbiztosítási színvonal, és főleg, hogy mekkora befektetést vár el a befogadó ország. Az állandó vízum megszerzéséhez ugyanis komoly jövedelemmel kell rendelkezni. A befogadó országoknak nagy üzlet az amerikaiak letelepedése, hiszen ők ott befektetnek, vásárolnak és költik egyéb célokra a pénzüket. A legkedveltebb országok listája időről időre változik, egyrészt a befogadók jogszabályi előírásai miatt, vagy éppen aktuálpolitikai okokból.
A Global Citizen Solutions közzétette a tíz legjobb ország listáját, ahol az amerikaiak 2025-ben a nyugdíjas éveiket töltenék. Az amerikai Travel and Leisure online magazin szerint Portugáliától Costa Ricáig számos úti cél kínál ideális életmódot az amerikai nyugdíjasok számára. Idén Spanyolország végzett az első helyen, a felmérést végző vállalkozás Madridot külön ki is emelte, mint nagyszerű helyet a szakemberek számára a munkavégzéshez és az élethez. Ez persze kicsit meglepő, hiszen Madrid is túlturizmussal küzd, nemcsak Barcelona, de bizonyára a város nyugodtabb helyein kívánnak letelepedni az Újvilágból érkezők. Becslések szerint itt a havi megélhetési költségek 2000 és 2500 dollár között mozognak.
Fotó: Depositphotos
Portugália végzett a második helyen, éghajlata, a megfizethetősége és a kiváló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés miatt. Costa Rica a harmadik. A negyedik Uruguay, amely közel van és viszonylag alacsony a bűnözés. Az sem mindegy, hogy Montevideóban 76,9 százalékkal kevesebb pénzből lehet megélni havonta, mint New Yorkban. Ezután következik Mexikó, ahol egyébként is sok amerikai él, az ország határos az Egyesült Államokkal, valamint, hogy egész évben mindegyik klímaövezet előfordul, a tengerparti strandoktól a hűvös hegyekig.
Új-Zéland esetében – bár messze van – fontos szempont, hogy a világ egyik, egyes felmérések szerint a legbiztonságosabb országa és angolul beszélnek. Olaszország a 7. helyen áll, bár az „aranyvízumot”, amely a családtagokra is kiterjed, minimum 250 ezer eurós befektetéssel lehet megvásárolni. Itt megjegyzi a jelentés, hogy a bűnözési ráta egyes helyeken magas, de bizonyára nem oda költöznének az amerikaiak. Nyolcadik Kanada, amely határos az Egyesült Államokkal és az angol az egyik alapnyelv, majd következik Írország, amely évi 50 ezer eurós jövedelmet kíván meg a letelepedőtől, és itt sincs nagy gond a nyelvvel.
A tízes listát Franciaország zárja, amely kicsit meglepő, mert a világ egyik legdrágább országa és általános vélemények szerint a legkevésbé toleráns a külföldiekkel szemben, mi több, elvárnak legalább egy minimális francia nyelvtudást. De még így is olcsóbban lehet lakni Párizs belvárosában, mint New Yorkban, állítja a jelentés. Arról nem szól a Travel and Leisure cikke, illetve a felmérés, hogy hányan gondolják meg magukat és költöznek haza egy idő után.
Hongkong és Tokió is gyengélkedett. 
